head main hirek

Forradalom az Operaházban

Forradalom az Operaházban

De csak a színpadon. A februári bemutatót követően május-júniusban ismét műsorra tűzi a Magyar Állami Operaház Umberto Giordano André Chénier című operáját, amely a francia forradalom idején játszódik.

A szereposztás nem ugyanaz, mint februárban volt. A leglényegesebb változás, hogy Magdalena szerepében ezúttal Sümegi Esztert láthatjuk (februárban Lukács Gyöngyi és Bátori Éva énekelték a szerepet.)
 

 

Sümegi Eszter
(fotó: Magyar Állami Operaház)

 

Az előadásokra május 31-én, június 3-án, 7-én és 10-én kerül sor. Sümegi Eszter mellett új beálló lesz Busa Tamás is, Gérard szerepében. A kisebb szerepekben is lesznek változások: Pelle Erzsébet játsza majd Coigny grófnét, Balatoni Éva Madelon-t és Cserhalmi Ferenc alakítja Dumas-t.

A címszerepet Kiss B. Attila énekli (februárban is ő, valamint Fekete Attila énekelte Chénier szerepét.)
Az operát Dénes István vezényli, aki először dirigálja Giordano legnépszerűbb operáját.

 

 

Kapcsolódó oldalak ezen a honlapon:

Sümegi Eszter (életrajz, fotó)

 

Umberto Giordano (fotó és Giordano operái)

 

Giordano: Andrea Chénier (információk, énekesek fotói)

 

 

Umberto Giordano (1867-1948)

 

 

 

 

 

Umberto Giordano: André Chénier

 

Giordano 1867-ben született a Nápoly melletti Fioggiában. 1888-ban részt vett a Sonzogno kiadóvállalt operapályázatán, díjat nem nyert, de megbízást kapott egy újabb opera megírására. Mala Vita című operáját 1892-ben mutatták be.

Az ifjú zeneszerző e művében a legszélsőségesebb verizmussal ábrázolja hőseit. Ha elhelyezzük az Andrea Chéniert az operatörténet idősíkján (Verdi: Otello /1887/, Mascagni: Parasztbecsület /1890/, Leoncavallo: Bajazzók /1892/, Verdi: Falstaff, Puccini: Manon Lescaut /1893/, Puccini: Bohémélet, Giordano: Andrea Chénier /1896/, joggal felmerülhet a kérdés: érdemes volt, lehetett-e újat, vonzót írni ilyen időtálló remekművek árnyékában? Feltétlenül igennel kell válaszolnunk. Giordano az Andrea Chénierrel maradandó műalkotást hozott létre, ami pontosan a körülötte alkotó mesterek mellett nem csekélység.

Az opera Magyarországon 1897-ben hangzott fel először. Az előadást Erkel Sándor vezényelte, Alszeghy Kálmán rendezte, a főszerepeket Perotti Gyula, Vasquez Itália, és Takáts Mihály énekelte. A művet kétszer újították fel, 1942-ben és 1978-ban. A felújításokat Rékai András és Szinetár Miklós rendezte, Sergio Failoni és Oberfrank Géza vezényelte, a főszerepeket Pataky Kálmán, Rigó Magda és Losonczy György, illetve B. Nagy János / Leblanc Győző, Horváth Eszter / Rohonyi Anikó és Miller Lajos / Ötvös Csaba alakította.

(Forrás: Magyar Állami Operaház / Németh Amadé)

 

André Marie Chénier költő
(1762-1794)

 

Az opera cselekménye

 

Nem sokkal a francia forradalom kitörése előtt Coigny grófék estélyén megjelenik André Chénier, a költő is. Kívánságra elmondja egyik versét, de - mivel a nép elnyomását ostorozza benne - a költemény felháborítja az arisztokrata társaságot. Gérard, a komornyik lázongó parasztokat vezet be az estélyre, ezért azonnal elbocsátják.

 

A forradalom győzelme után Chénier már nem olyan népszerű, mint régebben volt, az arisztokráciához fűződő kapcsolatai miatt. Ekkor esik szerelembe Madeleine de Coigny grófnővel is, akit még az estélyen ismert meg. A komornyikból közben a köztársaság titkára lett. Gérard is szereti Madeleine-t, és egy alkalommal a két férfi karddal ront egymásnak. Gérard megsebesül.

 

Miután fegyógyult, Chénier-t forradalmi bíróság elé állítatja. A költő életének megmentéséért Madeleine mindenre képes, még a szerelmét is felajánlja Gérard-nak. A férfit megrendíti ez az önfeláldozás, és lelkes védőbeszédet mond. Hiába, André Chénier-t halálra ítélik. Madeleine önként követi a guillotine alá.

 

(Kertész Iván: Aidától Zerlináig c. könyvéből, Gondolat, Budapest, 1988)