ePrivacy and GPDR Cookie Consent by TermsFeed Generator

head main hirek

Erkel-Doppler: Erzsébet

Erkel-Doppler: Erzsébet

Erkel Ferenc és Doppler Ferenc 1857-ben komponált operáját, az Erzsébetet, a MÁSODIK FELVONÁS operatársulat állította színre a Pesthidegkúti Klebelsberg Kuno Kulturális Központ támogatásával.

Az előadás kvázi ősbemutató, hisz az operát 150 éve nem játszották. Az operának augusztusban volt a premierje, és most, december 9-én már a harmadik előadásra kerül sor.

 

Az előadás ideje: 2007. december 9. (vasárnap) 19.30h
Helye: Pesthidegkút Klebelsberg Kuno Kultúrkúria (www.kulturkuria.hu)

 

Szereposztás:

Erzsébet: Bucsi Annamária
Thüringiai Lajos: Kóbor Tamás
Gunda, magyar parasztlány: Simon Krisztina
Kuno, magyar vitéz: Rezsnyák Róbert
II. Endre magyar király: Gogolyák György
Koldusok, koldusnők
Zenei vezető: Dargay Marcell
Karigazgató: Tóth András
Díszlet-jelmez: Sápi Hedvig
Szcenika: Kis Gábor Norbert
Rendező: Paróczay Balázs

 

 

fotó: Merán Bálint

 

"Az alkotói folyamat során vált számunkra teljesen bizonyossá, hogy a 800 éve született Szent Erzsébetnek napjainkban is meglevő problémákkal kellett annak idején megküzdenie. Produkciónk szándékoltan nem historikus jellegű, nem egy reprodukció, kép vagy ikon, több, mint egyszerű tiszteladás, hisz a párhuzam adta lehetőségek, kérdések mentén számos olyan általánosabb, mélyebb problémával tudtunk foglalkozni, amelyek - reméljük - megteremtik előadásunk érvényességét." - Paróczay Balázs rendező

 

 

fotó: Merán Bálint

 

 

 

 

 

 

 

Erkel Ferenc-Doppler Ferenc : Erzsébet

 

"Mind zeneileg, mind kultúrtörténetileg és mint színházi előadás is különleges, hiányt pótló produkció a Pesthidegkúti Művészeti Fesztiválon bemutatott kétrészes opera.

 

Erkel és Doppler közös műve Szent Erzsébet életének szép, részben elképzelt epizódját dolgozza fel. Az opera cselekménye Erzsébet menyasszony korában játszódik, színhelye Magyarország, Thüringiai Lajos őrgróffal kötendő házassága előtti időben. A meseszövés a képzelet szülötte, a két főhős álruhában, egymás kilétét nem sejtve szeret bele egymásba, ezzel felülírják a királyi házasság kötelező érvényű érdekeit.

 

800 éve született Árpád-házi királylányunk egyúttal európai nagyasszony, thüringiai fejedelemnő, korának kimagasló egyéniségű asszony alakja, Európában ma is a legismertebb magyar személyiség. Erzsébet korában szokatlanul önálló, modern nő, nemcsak szenvedélyesen szerelmes hitves, példás anya, hanem humán gondolkodó, a szegények és betegek részvéttel teli jótevője.

 

Az opera 1857-ben a császári pár (Ferencz József és Erzsébet) látogatásakor íródott, akárcsak Arany János Walesi bárdok c. balladája, de annak szenvedélyes, királyt vádló hangjával szemben az opera lírai hangvételű, a "jó királyné" alakját hangsúlyozza. Korabeli kritikák szerint az Erkel által írt második felvonás a legszebb magyar opera felvonás, a Bánk Bán formátumával vetekedő igazgyöngy. A Széchenyi Könyvtár archívumából feldolgozott anyag megszólaltatása kultúrtörténeti esemény. Az előadás értékét emeli, hogy a több mint 100 éve nem játszott opera fiatal művészek olvasatában kerül színre.

 

A MÁSODIK FELVONÁS TÁRSULAT célja, hogy népszerűsítse és minél szélesebb körben ismertesse az operairodalom mesterműveit. Jelen produkciónkkal nem csak Szent Erzsébet és Erkel életműve előtt tisztelgünk, hanem számos olyan jelentős problémát is felvetünk, amelyek sajnos napjainkat is jellemzik. Előadásunkban Erzsébet egy élő, érző asszony, emberi lény, aki az előadás során eljut a legmagasabb fokú szeretetadás képességéhez. Az ő útját végigkísérve mi is részesei lehetünk a hit, az adakozás, a lemondás harcainak - az előadás katarzisa megtisztuló érzést nyújt nézőinknek."

 

AZ OPERA TARTALMA

 

 

fotó: Merán Bálint

 

 

Link:

www.erzsebetopera.extra.hu