head main hirek

A magyar opera napja

A magyar opera napja

A "Vérnász", Rost Andrea koncertje és egyéb programok.

1810-ben, november 7-én született meg egy gyulai tanító fiaként Erkel Ferenc. A nemzeti romantikus opera megteremtőjének születésnapja 2013 óta a magyar opera napja is: e napon nyílt újra az Opera másik játszóhelye, melynek névadója maga Erkel.

2014 őszén egy másik nagyszerű magyar zeneszerzőre, Szokolay Sándorra is emlékezünk: az elmúlt télen elhunyt szerző Vérnász című darabját csaknem napra pontosan ötven évvel ezelőtt, 1964. október 31-én mutatta be az Operaház.

Szokolay Sándor Erkelhez hasonlóan pedagógusként is jelentőset alkotott. Az Opera kettejük szellemiségéhez méltón igyekszik folytatni OperaKaland sorozatát, melynek harmadik szériáját zárta 2014 októberében.

 

 

OperaKaland

 

Az OperaKaland 2013 tavaszán indult azzal a szándékkal, hogy minden évben két hónapon át (döntően októberben és májusban) az újra megnyílt Erkel Színházba invitálja az összes első évfolyamos magyar középiskolást. A cél, hogy anyagi körülménytől függetlenül minden diákhoz eljussanak az operaházi műfajok. Még az Erkel Színház hivatalos megnyitása előtt lezajlott a második, majd májusban a harmadik széria is. A három sorozatban közel 60 ezer diák látogatott el az Erkel Színházba.

A 2013/2014-es évadban – Erkel Hunyadi Lászlója, Kodály Háry János című daljátéka, valamint Mozart A színigazgatója és Vajda Mario és a varázslója után – Donizetti Szerelmi bájital című operáját ismerhették meg a diákok, immár bővített programkínálattal, hiszen tavasztól már a közgyűjtemények kapui is megnyíltak a résztvevők előtt. 

nov7 3
(fotó: Rákossy Péter)

 

A sorozat idei őszi szériája október 1. és 11. között zajlott 13 előadással. A sorozaton 20 ezer, köztük 12 ezer vidéki diák vett részt, s ezzel az OperaKaland program teljes látogatószáma 77 ezerre nőtt, a bekapcsolódó köznevelési intézmények száma pedig eléri az ötszázat. A négy sorozathoz összesen 173 település csatlakozott.

2017 tavaszáig, tehát a következő két és fél évben a West Side Story, A varázsfuvola, a Bánk bán és a Bohémélet várja a kalandozókat.

*


 

A magyar opera napja – Vérnász

 

Éppen ötven esztendeje, 1964. október 31-én mutatták be a nemrégiben elhunyt komponista, Szokolay Sándor Vérnász című operáját. Az évforduló és a szerző tiszteletére az Operaház a művet a magyar opera napján tűzi műsorra.

Szokolay első operája Federico García Lorca azonos című darabjának adaptációja. A szerzőt az illyési fordítás ihlette, a darab szenvedélyes hangneme megragadta Szokolay képzeletét. Ám mielőtt munkához látott volna, a zeneszerző komolyan tanulmányozta a spanyol kultúrát, történelmet, néprajzot és irodalmat, de behatóan foglalkozott De Falla művészetével is. Közel három évig alkotott, darabja pedig óriási sikerrel debütált a Magyar Állami Operaház színpadán.

nov7 4
(fotó: Csibi Szilvia)

Kovács János, a 2014-es széria dirigense az ősbemutató óta figyelemmel követi az előadásokat. „Óriási siker volt a 64-es premier, tanárom, Kórodi András felvételt is készített az első szereposztásban éneklő nagyszerű művészekkel, akik közt Komlóssy Erzsébet, Szőnyi Ferenc, Házy Erzsébet és Faragó András is szerepelt. A 2003-as felújítás Kovalik Balázs és Oberfrank Péter nevéhez fűződik, ekkor kerültek ki a darabból olyan zenei részek, amelyek nem tartoznak közvetlenül a drámához. Kettejük együttműködésével született meg az a másfél órás verzió, amely szünet nélkül, a feszültséget mindvégig fenntartva viszi végig a történetet. A felújításra Kovács Annamária örökölte meg az Anya szerepét Komlóssy Erzsébettől, aki állva tapsolta meg utódját. Az Anyát ma is Kovács Annamária alakítja, a szereposztás különlegessége azonban, hogy az énekesnő a Halál szólamát is elénekli. Ketten debütálnak a darabban: a Menyasszony szerepében Miksch Adrienne és Szemerédy Károly, aki Leonardót alakítja. Mindketten felkészülten érkeztek a közös munkára.”

Kovács János kiemelte: Szokolay Sándor darabjaihoz nem fűzi szoros szakmai kapcsolat, hiszen úgy alakult, hogy napjainkig mindösszesen csak a szerző I. szimfóniáját dirigálta. Ugyanakkor pályafutása során mindvégig nyomon követte Szokolay művészetét. „Ennek az előadásnak nemcsak a híre erős, hanem valóban az. Megvolt vele az édes gondom, mire megtanultam, de mindenképpen nagy hatású műnek tartom” – teszi hozzá.

Szokolay darabja Bartók Kékszakállúja mellett a nemzetközi színtéren legtöbbet játszott magyar opera. A Vérnászt 1965-ben mutatta be a Wupperthali Színház, majd a mű elindult a nemzetközi siker felé vezető úton: sorra ismerte meg Zágráb, Prága, Tolouse, Kassa, Pozsony és Berlin közönsége, majd eljutott Bécsbe, Moszkvába, Bolognába, Edinburgh-be, Helsinkibe, Tallinba, Linzbe és az Amerikai Egyesült Államokba is.

nov7 5
(fotó: Csibi Szilvia)

Rendező: Kovalik Balázs, díszlettervező: Horgas Péter, jelmeztervező: Jánoskuti Márta.

 

Szereplők:

 

Anya - Kovács Annamária

Vőlegény - Vadász Dániel

Szomszédasszony - Balatoni Éva

Leonardo - Szemerédy Károly

Feleség - Wierdl Eszter

Anyós - Bódi Mariann

Menyasszony - Miksch Adrienn

Cselédasszony - Vajda Júlia

Apa - Szvétek László

Vőfély - Cserhalmi Ferenc

I. Favágó - Bátki Fazekas Zoltán

II. Favágó - Hábetler András

III. Favágó - Hantos Balázs

Hold - Boncsér Gergely

Halál - Kovács Annamária

 

További előadások: november 9., 11., 13.

*

 

 

A magyar opera napja – Molto pavane

Filmvetítés november 7-én 17 órától, a Vérnász előtt

A magyar opera napján, Erkel Ferenc születési évfordulóján az Erkel Színház büféjében 17 órától Pozsgai Zsolt Molto pavane című alkotása várja az érdeklődőket. Az Erkel életét feldolgozó prózai műben két szereplő találkozásán keresztül bontakozik ki a szerző élete, Mahlerrel való személyes dialógusainak segítségével járhatja be a közönség pályájának állomásait. Erkelt Incze József, Gustav Mahlert Varga Ádám személyesíti meg.

A cselekmény szerint Erkel Ferenc idős korára elvesztette befolyását az általa alapított Operaházban, itt a változás ideje. A vezetés meghívja az akkor még csak szakmai körökben ismert zeneszerzőt, Mahlert, hogy vállalja el az Operaház vezetését. Erkel csalódottan és dühösen vonul vissza gyulai házába, hiszen ha ő nem is, de valamelyik fia részére ki szerette volna járni ezt az állást. Úgy érzi, ellopták tőle, amit alkotott. Mahler megérkezik a fővárosba, és első útja az elkeseredett Erkelhez vezet. Szemtől szembe akarja tisztázni kettejük viszonyát és a helyzetet. Meg is jelenik Erkelnél, és kettejük találkozásával elindul egy generáció-váltás problémájának minden vetülete, vad és szenvedélyes formában. Mindkét ember művész, zseniális művész, tehát érzelmeik vezetik őket elsősorban, és nagy akadályok legyőzése után találják csak meg a közös hangot. Ez a közös hang természetesen a zene.

Kettejük párharca közben nem csak róluk tudunk meg sok mindent, hanem az adott korszak Magyarországáról, az Operaház helyzetéről, az alapítás körülményeiről, a művészet és az állami irányítás közötti általános feszültségekről. A nagyközönség természetesen megismerheti Erkel Ferenc életének jellegzetes állomásait, személyiségét, gondolatait, álmait is.

Rendező: Pozsgai Zsolt

nov7 1


 

*

 

 ROST25

Világhírű szopránunk, Rost Andrea pályafutásának 25. évfordulóját az Operaház gálaesttel ünnepli  november 10-én az Erkel Színházban.

A 19.30-kor kezdődő nagyszabású koncerten Rost Andrea az operairodalom legszebb áriáiból szemezget, csupa olyan szerepet felelevenítve, amellyel bejárta a nemzetközi színtér leghíresebb színpadait.

Rost Andrea ünnepére ismét Magyarországra érkezik a szintén világhírű bolgár mezzoszoprán, Vesszelina Kaszarova, aki az Ezüst Rózsa Bál sztárvendégeként mutatkozott be a hazai közönségnek. A két kiemelkedő énekesnő a jeles alkalommal nemcsak szólóáriákat ad elő – együtt is színpadra lépnek. Andalító Offenbach-duettjük, a Barcarolle után Rost Andrea férfi vendégeivel is énekel kettőst. A jubileumi esten az ünnepelt meghívására fellép a világjáró olasz tenor, Luciano Ganci is. Ganci és Rost Andrea előadásában Pinkerton és Cso-cso-szán kettőse csendül fel.  A nagyszabású gálaesten a hazai művészek közül színre lép még az új generáció két képviselője: Cser Krisztián és Nagy Zoltán. A műsorban Rost Andrea operaszínpadi debütálásának emlékére felhangzik Gounod: Rómeó és Júliájából Júlia keringője, valamint további részletek Bizet Carmen, Verdi Traviata, Mozart Figaro házassága, Leoncavallo Bajazzók, Saint-Saëns Sámson és Delila és Puccini Pillangókisasszony című operáiból.

A különleges est karmestere Kesselyák Gergely, rendezője Alföldi Róbert, díszlettervezője Zöldy Z Gergely.

Rost Andrea 1989-es Erkel színházi bemutatkozása és az az évi versenygyőzelme óta (Mirjam Helin Nemzetközi Énekversenyen) nagyívű nemzetközi hírű pályát járt be. Nem sokkal diplomája megszerzése után, 1991-ben a Wiener Staatsoper magánénekese lett. Pályafutása során a lírai szoprán szerepkör leghíresebb nőalakjait énekesi teljesítménye mellett mindvégig hiteles színészi megformálással keltette életre. A kezdetektől napjainkig bejárta többek közt a milánói Scala, a New York-i Metropolitan, Salzburg, Chicago, Washington, Los Angeles, São Paulo, London, Párizs, Madrid, Brüsszel színpadait. A legnagyobb karmesterekkel dolgozott együtt, fellépett többek közt Riccardo Muti, Solti György, Claudio Abbado, Fischer Ádám és James Levine vezényletével. Személye koncert- és dalénekesként is ismert a világ zenei színpadain; megszámlálhatatlan hangversenyt adott, többek közt a londoni Wigmoor Hallban, a zürichi Tonhalléban, a bécsi Musikvereinban, a Los Angeles-i Hollywood Bowlban, a tokiói Suntory Hallban. Számos CD-, és DVD-, a közelmúltban pedig több hangoskönyv-felvételen működött közre. Idén az Operamesék c. albumon nyújtott alakításáért az Év Hangoskönyv Hangja-díjat is átvehette.

nov7 2
(fotó: Dobos Tamás)

Rost Andrea az első magyar operadíva, akinek alakításai ékszerkollekciót ihlettek. Egy hazai tervező dizájner a művész 25 éves jubileumára készítette el azt a kollekciót, amelyeket Rost Andrea egy-egy híres Verdi-operában játszott szerepe, Gilda, Violetta és Desdemona hősnői ihlettek.

A Magyar Állami Operaház 2014/15-ös évadában két bemutatóban is szerepet vállalt: hatalmas sikert aratott a Bajazzók Neddájaként, Gounod Faustjának májusi premierjén pedig Margitot kelti életre Michał Znaniecki rendezésében. 

25 éves jubileumával kapcsolatban így vall: „November 10-én nagy produkcióra készülök az Erkel színpadán. 1989-ben még az énektanárom izgult itt értem, amint Gulyás Dénes rendezésében és ugyancsak az ő partnereként színre léptem. Nagyon szeretem a kerek dolgokat, visszatérni oda, ahonnan elindultam, nekem ez tényleg egy nagy ünnep, és 25 év mégiscsak egy negyed évszázad, egy emberöltő. Júliával kezdem az előadást, ahogyan a pályámat is vele kezdtem.”

 

(forrás: Magyar Állami Operaház)