head main hirek

Újra itthon "A bűvös vadász"

Újra itthon "A bűvös vadász"

Weber: A bűvös vadász című operájának bemutatója. Ajánló.

Carl Maria von Weber:

A BŰVÖS VADÁSZ

Bemutató az Erkel Színházban

2014. december 14.

Szövegíró: Johann Friedrich Kind

Rendező: Zsótér Sándor

Koreográfus: Ladányi Andrea

Díszlettervező: Ambrus Mária

Jelmeztervező: Benedek Mari

Dramaturg: Ungár Júlia

Karigazgató: Strausz Kálmán

Közreműködik: Honvéd Férfikar

Karmester: Halász Péter

Szereplők:

Ottokar, herceg - Busa Tamás / Haja Zsolt

Kuno, hercegi örökös jogú erdész - Gábor Géza / Rácz István

Ágota, a lánya - Fodor Beatrix / Szabóki Tünde

Anci, fiatal rokon - Rácz Rita / Wierdl Eszter

Kaspar, első vadászlegény - Palerdi András / Cser Krisztián

Max, második vadászlegény - Kovácsházi István / Nyári Zoltán

Remete - Berczelly István / Kováts Kolos

Kilian, gazdag paraszt - Beöthy-Kiss László / Kiss Péter

Samiel, a fekete vadász - Ladányi Andrea

2014. december 14., 16., 18., 21., 26., 28. Erkel Színház

2015. május 27., 29. Operaház


buvos7 foto nagy attila resize
fotó: Nagy Attila

HÁTTÉR

Carl Maria von Weber: A bűvös vadász

Carl Maria von Weber a német romantikus opera megteremtője, aki teljesen megújítja a műfajt – úgy témájában, mint szerkesztésében és hangszerelésében. Cselekménye a német népi legendákból merít témát, harmóniáit pedig a német népzene ihleti, ami a hagyományoktól és a bel canto stílusától teljesen eltér. Bár előtte is születtek fontos német nyelvű operák (Mozart: A varázsfuvola vagy Beethoven Fideliója), Weber mesterműve az, amely elindítja a német opera virágzását. A bűvös vadász romantikus thriller; valami egészen újnak a kezdete. Kivételes darab, amely méltatlan módon, mint oly sok más híres operaház repertoárjáról, a Magyar Állami Operaházéról is évek óta hiányzik. Jóllehet a budapesti operában már az első évadban, 1885-ben műsorra vették és hosszú éveken át műsoron tartották. Összesen 96 előadást ért meg, ám 1944-ben lekerült a színről, és azóta sem került vissza.

A 2014-es naptári év utolsó bemutatójaként Zsótér Sándor állítja színpadra az Erkel Színházban A bűvös vadászt. A produkció zenei vezetője és dirigense Halász Péter, az Opera főzeneigazgatója. A főbb szerepekben Fodor Beatrix és Szabóki Tünde, Rácz Rita és Wierdl Eszter, Palerdi András és Cser Krisztián, valamint Kovácsházi István lép színpadra. Az Opera májusi Faust Fesztiváljának keretében két alkalommal az Andrássy úti dalszínházban is műsoron lesz a darab, akkor Nyári Zoltán énekli Max, a második vadászlegény szerepét. A Remete alakját a hazai operajátszás doyenje, Berczelly István és Kováts Kolos ölti magára. A színrevitel különlegessége, hogy a modern táncélet ikonikus, nemzetközileg is elismert egyénisége, Ladányi Andrea eleveníti meg Samiel, a fekete vadász figuráját. Zsótér Sándor rendező magával ragadó, erőteljes személyisége miatt választotta a szerepre a táncművészt, aki koreográfusként is részt vett az alkotófolyamatban. "Sok mindent meghatározott Ambrus Mária díszlete - mondja a rendező. - Benedek Mari jelmeztervező találmánya pedig, hogy az ördög az ember hasonmása, azaz az ember saját magával találkozik az ördögben." 

buvos3 foto csibi szilvia resize
fotó: Csibi Szilvia

1810-ben Lipcsében jelent meg Johann August Apel és Friedrich Laun Gespensterbuch (’Kísértetkönyv’) c. gyűjteménye, benne A bűvös vadász meséjével. Weber akkor rögtön elolvasta, és operát akart írni az anyagból. De egyéb munkák megakadályozták a terv megvalósítását. Hét évvel később Weber meglátta Friedrich Kind, a drezdai „Dichterthee” nevű irodalmi kör vezetőjének lakásán a Gespensterbuch egy példányát, és ez ismét felébresztette érdeklődését A bűvös vadász-anyag iránt. Mivel a mese tragikus kimenetele színpadon elképzelhetetlennek tűnt föl, Weber bizonytalan volt, lehet-e operát írni belőle. Kind a következő javaslattal állt elő: „Az egész játékot fölforgatom! Semmi modern; a harmincéves háború után, valahol a cseh erdők mélyén! Egy jámbor remete jelent meg a képzeletemben. A fehér rózsa véd az ördögi vadásszal szemben! Az alvilág vereséget szenved, az ég győzedelmeskedik!” Weber meg van győzve. Kindnek a Remete alakjához minden valószínűség szerint A bűvös vadász-anyag egy másik feldolgozása Franz Xaver von Caspar romantikus tragédiája adta az ötletet. Tíz nap alatt kidolgozta a szövegkönyvet A vadászmenyasszony címen (eredetileg A próbalövés).

Az operát 1821. június 18-án mutatta be először a berlini Königliches Schauspielhaus.

A címet gróf Carl von Brühl, a Schauspielhaus intendánsa kérésére változtatták meg:  „Az opera címe szerintem, és több műértő szerint sem olyan találó és a tartalomnak megfelelő, mint az Apel használta A bűvös vadász cím. Ezért rendkívül kívánatos volna, ha megbeszélné ezt Kinddel, és rábírná, fogadja el a javasolt címet. A történet alapjául szolgáló mese eléggé ismert, ezért ez a cím vitathatatlanul célszerűbb és romantikusabb.”

Weber megegyezett Kinddel: „a lányt fiúvá léptetik elő, és ’A bűvös vadász’ lesz a neve”.

Kinyílik a Kisértetkönyv, varázsgolyók gurulnak ki belőle. Gurulnak Bohémia titokzatos erdein keresztül egész a Farkasárokig. Telihold tejszerű fénye hullik a gyomra. Vérharmat csillan a pókhálón. Hátborzongató dolgok vannak készülőben. A vadászélet rendes menetébe démoni erők avatkoznak. Gyászkoszorút kap a vadászmenyasszony. Hajtó és áldozat, Jó és Rossz egyezkedik és küzd egymással, míg fel nem röppen a fehér madár.

buvos1 foto csibi szilvia resize
fotó: Csibi Szilvia

A díszletről

Nem ábrázolja a történet helyszíneit, inkább a műben látni vélt tulajdonságokat próbál láthatóvá tenni az épület-formával. Mintha egy félig kettévágott körcsarnok előtt ülnénk, az Erkel Színház templom-apszisa is lehetne. A nézőtér felé erős mű-perspektívával emelkedő falat színes figurális mozaikképek fedik. Az ellipszissé torzult biciklikerék-tető váz és a padlóborítás a tér egészét idézik. A falon történelmi és allegorikus jelenetek az élet teljességét – harcot - munkát - családot – felölelő sora optimizmust sugároz. Közösségi tér, talált hely, ahová beköltöztek, a jövő emléke, kultikus hely. Nézhetjük kultúrháznak, bálteremnek, templomnak. Nem zárt tér, de nem is a szabad ég alatt vagyunk.

Később, ahogy közeledik a sötétség, a fallal együtt eltűnik az optimizmus. A biciklikerék egyedül marad, más értelmet nyer. Lehet természetfölötti erők közeledtét jelző radar vagy egyszerűen éjszakai égbolt. A sötét erőkkel szövetséget kötő emberek fölött az ég-tető megmozdul, a természet tiltakozásaként ébredő mű-vihar jelensége. A középső mozgó elemben ég-föld között lebegve folyik a varázsgolyó készítése.

A vihar éjfélkor elül. Másnap sorsok dőlnek el a bűnösen kijátszott véletlen bosszúja: a véletlenül rossz lövés helyett akarattal rossz lövés látszólag igazságot tesz. Ezután a fehér mágia szembeszáll a feketével, a jó képviselője beavatkozik. ’Felejtsd el a múltat’ jelszóval új élet kezdődik – legalábbis a főhős pár számára. A biciklikerék leszáll a földre, majd az össznépi hálaadásra fölemelkedik.

A helyszín valóságos előképe

Bulgária déli részén, hegytetőn, 1981-ben épült emlékhely. Építője, a bolgár kommunista párt történelmi eseményei helyszínére, kongresszusi központnak szánta. A kommunista panteon a múlt életben tartása helyett a történelem áldozata lett, az épület 1990. óta használaton kívül áll és gyorsuló ütemben romlik. Valóban emlékhely lett, a közelmúlt hasznavehetetlen romja. A díszlet egy soha nem volt köztes állapotot próbál megragadni az elpusztult új és a ma élő rom között.

Ambrus Mária díszlettervező

buvos1 foto nagy attila resize
fotó: Nagy Attila

Theodor W. Adorno: „Amiről a Bűvös vadász valójában szól”

Hogy miről szól A bűvös vadász valójában, arról kevés dolog árulkodik olyan pontosan, mint Max mondata: „Esténként gazdag zsákmányt hoztam.” A sorsdráma alatt valódi cselekményként egy archaikus rejtőzik. A sorskényszer, amely azt parancsolja Maxnak, hogy Kasparral bűvös golyót öntsön a menyasszony elnyerése érdekében, abból az időből ered, amikor a férfinak vadászként élelmet kellett a szeretett nőnek szereznie, sőt az élelemmel megszerezni/megváltani. Ami azonban meggátolja a vadászt a zsákmány megszerzésében, nem az ördög, ahogy a szereplők vélik, és ahogy talán a szerzők érthették. Hanem a nagyon titkos keresztényi tiltakozás a pogány zsákmányjoggal szemben, amely bűnbe keveredett életet csak másik élővel cserél ki. Max nem véletlenül énekel arról, ahogy szerelmese néven nevezi: „Bár megfenyegetve, örült a gyilkosnak Agathe szerelmes pillantása.” De ahhoz, hogy Agathe öröme beteljesüljön, a fenyegetésének is be kell teljesülnie. Ez a dialektika értelmében ugyanazon erők által történik, amelyeknek régi jogát meg kell törni. A hajdani természetistenek, kiűzetve egy olyan világból, ahol a vadászok erdésszé háziasítva élnek, gonosz szellemekként térnek vissza, és az ember elpusztítására törnek azzal, hogy visszahívják a zsákmányjog már elmúlt hatalmába. Ezért az, hogy Maxnak egész a végéig egyetlen döntő lövése sem sikerül, nem rossz, hanem jó előjel, és vadászhivatala betöltésének elnapolása semmi más, mint hogy az ő sorsa által a természet démonai megbékíttetnek, és egyben hatalmuktól megfosztatnak. A bűvös vadász az utolsó vadász; az eltévedt golyóval igazából szabaddá „lövi” magát a menyasszonyvásártól és a vér törvényétől.


A bűvös vadász 1

AZ OPERA TARTALMA

Mindenütt, ahová az ördög beteszi a lábát, azt érezni is!”

Ludwig van Beethoven

Első felvonás

1. jelenet

Népünnepély. Lövészverseny. A győztes Kiliánt ünneplik. A diadalba káröröm vegyül. Mert Max, a legjobb lövész a megyében, egyszer sem talált célba. A parasztok csúfolódnak rajta.

2. jelenet

Kuno, Max jövendőbeli apósa és főnöke rendet teremt a felhorgadó Max és a parasztok között. De őt is feldühíti Max sikertelensége, mert ez már négy hete így megy. Kaspar, Kuno másik vadásza azt tanácsolja Maxnak, menjen péntek éjfélkor egy keresztútra, húzzon kört maga köré, és hívja segítségül a fekete vadászt, mert biztos, hogy rontás van a fegyverén. Kuno letorkollja, de Maxot is figyelmezteti: ha a másnapi próbalövésen is bakot lő, nem kapja meg a lányát, Ágotát, és a vele járó örökös főerdészi állást. Senki nem ismeri pontosan, honnan ered a próbalövés hagyománya. Kuno elmeséli. Az ősapja, szintén Kuno, egy mesterlövéssel nyerte el az örökös jogú főerdészi hivatalt, és a vele járó lakást. De az irigyei megvádolták, hogy bűvös golyóval lőtt, a mesterlövés az ördög műve volt. Ezért Kuno minden utódjának próbalövésen kell bizonyítania, hogy érdemes az örökségre. Maxot ettől még jobban nyomasztja, hogy másnap vagy megfelel az elvárásoknak, vagy mindent elveszít. Kuno az önbizalmára hivatkozik, Kaspar kockáztatásra biztatja. Max egyedül marad.

3. jelenet

És mégsem egyedül. Samiel, az ördög megtestesítője lassan köröz körülötte. És amikor odáig jut kétségbeesésében, hogy „Egészen elhagyott az ég?”: felkínálkozik neki az ördög.

4. jelenet

Kaspar visszajön, hogy addig üsse a vasat, míg meleg. Samiel segítségét kéri, és vad táncba viszi Maxot. Megszédíti. Ágotával zsarolja. Ha most se visz haza zsákmányt, az rossz előjel holnapra. Kezébe adja a puskáját. Max szinte hozzá sem ér, és annyi kudarc után eltalálja az eltalálhatatlannak gondolt célpontot. Egy sast. Maxot megrémíti Kaspar magyarázata, hogy bűvös golyóval lőtt, de már megcsúszott. Kaspar éjfélre a Farkas-szurdokba hívja bűvös golyót önteni. És Max elfogadja.

5. jelenet

Kaspar diadalmaskodik. Bosszúja sikerülni látszik.

Második felvonás

1. jelenet

Az erdészházban. Anci szöget üt Kuno ősapa képébe, mert leesett. Megsebezte Ágotát, és ez szöget üt a fejükbe. És a szívükbe. Anci fel akarja rázni Ágotát a tehetetlen szorongásból. Az élet szépségeit szegezi szembe vele. Ágota jó előjelre vár. Holnap lesz az esküvője. Vagy nem. Az előjelek inkább aggasztóak. A Remeténél járt, akinek látomása volt, hogy Ágotát baleset éri. Egy csokor rózsát adott ajándékba, hogy az talán megvédi majd. Anci elmegy a tollasbálba. Ágota Maxot várja.

2. jelenet

Szép az éjszaka. Az úrhoz fohászkodik. Nyugtalansága váratlanul ujjongásba csap, mert meglátja Maxot.

3. jelenet

Alighogy megjött, menni készül. A viselkedése szokatlan, mert nincs egyedül. Benne van az ördög. Már nem tágít tőle Samiel. Anci próbálja oldani az ügyetlenül alakuló beszélgetést. Ha nem lesz szerencséd holnap, mondja Ágota, belehalok. Épp ezért kell elmennem, válaszolja Max. Elszántan indul a Farkas-szurdokba. Max még bocsánatot kér, de Ágota csak félti.

Változás

4. jelenet

Farkas-szurdok. A holnapi nap Kasparnak is élethalál kérdés. Lejár a három év haladék, amit az ördögtől kapott.

5. jelenet

Samielt hívja. Újabb három évet kér, és cserébe felajánlja neki Maxot. Bűvös golyóra van szüksége. Hat talál, a hetedik megtréfál. Az az ördögé. És Kaspar azt kéri, Samiel irányítsa a hetediket Ágotára. Ez majd kétségbe ejti Kunót és Maxot – hármat egy csapásra. Kaspar nem kap egyértelmű választ.

6. jelenet

Kaspar készülődik. Max megjelenik, de habozik. Halott anyját látja, aztán Ágotát vizionálja. Elszánja magát. A golyóöntés Kaspart is megviseli. Megerőltető gonosznak lenni. A hatodik után Kaspar rémülten hívja Samielt, és Max utána kiáltja: Samiel, segíts! A hetedik golyó is kigurul. És Samiel válaszol: Itt vagyok!

Harmadik felvonás

1. jelenet

Másnap. A vadászat. Maxnak már csak egy golyója van, de azt a próbalövésre tartogatja. Kaspartól akar szerezni, de ő nem adja, inkább gyorsan ellövi.

Változás

2. jelenet

Ágota az Örökkévalóhoz fohászkodik. Aki minden élőlény felé szeretettel fordul, róla is gondoskodni fog.

3. jelenet

Anci észreveszi, hogy Ágota sírt. Mert azt álmodta fehér galamb volt, Max rálőtt, megint Ágota volt, de a helyén egy fekete madár fetrengett a vérében. Kicsit sok a rossz előjelekből. Anci reális magyarázatot próbál adni, amit még egy nagynénjéről szóló, banálisan végződő rémtörténettel is megtámogat. De inkább gyorsan elszalad a menyasszonyi koszorúért.

4. jelenet

A koszorúslányok dalt énekelnek Ágotának a menyasszonyi koszorúról. A dalbeli menyasszony hét évig várt a vőlegényre.

5. jelenet

Anci dobozban hozza a koszorút. Kinyitja. Halotti koszorú van benne. Ágota meglepő lélekjelenléttel a Remete rózsáiból fonat koszorút magának.

Változás

6. jelenet

Vadászok kórusban dicsőítik a vadászat örömeit.

Ottokár herceg elégedett Max teljesítményével. Csak a formaság kedvéért, kiszemel egy fehér galambot a próbalövés céljául. Max már emeli a fegyverét, amikor Ágota rákiált: Ne lőj, én vagyok a galamb. Max lő, Ágota összeesne, de Samiel megtartja. Kaspart találta el a hetedik, az ördöggolyó. Megátkozza az eget, az éggel az ördögöt, és meghal. Becsapták. Ottokar száműzi Maxot, mert ő is benne volt a golyóöntésben. De közbelép a Remete. Nem lehet egyetlen lövéstől függővé tenni két ember boldogságát. Ne legyen többé próbalövés. Max kapjon egy próbaévet. Derüljön ki, mit akar, és meg tud-e harcolni érte. Hálát adnak annak, aki a csillagok fölött van, amiért megvédte az ártatlanságot.  

(Forrás: Magyar Állami Operaház. A fenti anyag egyes részletei a produkció műsorfüzetében szerepelnek. Szerzője Ungár Júlia.)