head main hirek

A lakótelep naplopója

A lakótelep naplopója

Még egy kritika Sztravinszkij operájának főpróbájáról.

Rake’s progress. Ma A kéjenc útja címmel játssza az Operaház, de A kéjenc élete, illetve A léhaság útja fordítással ugyanúgy találkozhatunk. A „rake” szónak esetünkben a „lumpen” vagy „naplopó” talán még találóbb fordítása lehetne: a színpadon látható fiatalembert úgy ismerjük meg, hogy épp visszautasítja a leendő após által kínált biztos állást, inkább a „jószerencsére” bízva magát. A „jószerencse” pedig nem is késlekedik egy sötétképű „smasszer”, Árnyék Úr személyében felajánlani szolgálatait. A kezdetben ártatlan ifjú pedig már követi is, hogy aztán Shadow megrontsa a tivornyák és egyéb léhaságok végtelen során.

 

kejencujkritika 5
Jelenet (fotó: DSÁ)

 

Tom tehát, mint neve is mutatja: „Rakewell”, azaz: „Jólumpen”. Alapvetően nem rossz fiú, csak éppen, mint áriájában is kifejti, dolgozni nem szeret. Ami a szüzsét illeti, az embernek helyenként hiányérzete támad a „miérteket” illetően. Ismerve persze a keletkezés körülményeit, miszerint a zeneszerzőt egy képzőművészeti kiállítás ihlette az operaírásra, nem is annyira meglepő, hogy az helyenként képekre esik szét, és adós marad a magyarázattal. Hogy (anti-) hősünk miért is veszi el végül a Török Babát, illetve a világmegváltani hivatott csodagép hogyan okozza anyagi és erkölcsi vesztét, legalább is nehezen értelmezhető. Egy misztériumjátéktól persze nem is várhat árnyalt lélekrajzokat az ember, a beszédes nevű hősök, mint egy középkori moralitásjátékban, típusokat, erényeket, bűnöket testesítenek meg. Ismerősek helyenként a történet fordulatai is: a „megváltó szerelem” eszménye az opera műfajánál is régebbi, az Ördöggel való kártyacsata motívumát pedig már maga Sztravinszkij is felhasználta, igaz, A katona történetében még a hős vesztette el azt.

 

kejencujkritika 4
Balczó Péter (fotó: DSÁ)

 

Fentieket összefogni Sztravinszkij neoklasszikus muzsikája hivatott: XX. századi zenei rétegbe ágyazott barokk recitativók és áriák vezetnek a végkifejletig, illetve az ismert erkölcsi tanulságig: „Restség az Ördög vánkosa”.

 

Mivel már az előadás elején felhívták a figyelmünket, hogy az énekeseknek joga van a főpróbán markírozni, hangi teljesítményükről ezúttal aligha érdemes alaposabb kritikát írni. Szerepformálásban Kálmán Péter Shadowja és Szigetvári Dávid árverésvezetője emelkedett ki a többiek közül. Balczó Péter hangilag kifogástalanul hozta az igen nehéz szólamú főhőst, csupán játékából lehetett némileg több hevességet hiányolni: a döntő kártyacsatánál Tom szinte szenvtelenül fogadta győzelmét, holott a figurába az is beleférne, hogy ugráljon örömében. Hasonlóan visszafogott játék jellemezte a Török Babát kitűnően éneklő Meláth Andreát is, ám, mivel a Török Baba egy mesefigura, nem is szükséges szenvedélyes életre kelnie. Palerdi András meggyőző és megható apa figurája mellett az előadás legragyogóbb alakításának kétségkívül Eleanor Lyonsé bizonyult: a 2013-as Nemzetközi Obraztsova Énekverseny első díjazottjaként feltűnt fiatal szoprán hangilag, és szerepformálásban egyaránt tökéletesen hozta Anne figuráját.

 

kejencujkritika 3
Jelenet (fotó: Nagy Attila)

 

Anger Ferenc munkájáról csak a legnagyobb elismerés hangján tudok szólni, valódi felüdülés ilyet látni a sokat próbált operalátogató számára. A misztérium korunkba helyezését kiválóan szolgálja a rendezés, amely továbbgondolás, egynémely kortárs előadás rendezői túlgondolásai nélkül. A szerelem idilli parkja mellett lakótelep és szürke játszótér foglal helyet, melyet az egyéniségekre bontott kórus (melynek játékát külön dicsérőleg kell említeni) rendeltetésszerűen használ: hol bandákat, hol családi idilleket látunk itt, napszaktól függően. Mikor pedig besötétedik, árnyjátékok formájában a lakásokba láthatunk: békés családok, verekedők, magányosok térnek nyugovóra. Átlagemberek, akik közé Tom is keveredik időnként, jelezve, ő is lehet (egy másik, XV. századi misztériumjátékra utalva) egy „Akárki”. A díszlet alapja az előadás során nem változik: ugyanaz a váz szolgálja a nyilvánosház fülkéit, a bolondokháza szobáit, illetve a hullaház polcait, ami a díszlet színházbarát kezelésén kívül ismét továbbgondolásokra késztetheti az embert.

 

kejencujkritika 1
Balczó Péter és Kálmán Péter (fotó: Nagy Attila)

 

A rendezés egyedül a Török Babával való házastársi jelenetben visszafogott. A csecsebecséiről csacsogó mutatványos nő körül hiányoznak a tárgyak, az általa leírt rémséges giccsek elképzelése a nézők fantáziájára van bízva.

 

Anger Ferenc ugyanakkor helyenként szívesen fricskázza a nézőt. Az Ördög által felajánlott halálnemek között kis piros játékvonatot is láthatunk, egyes szereplők játékos dobozból kerülnek elő, Anne és apja pedig, miután könnyezve búcsút vesznek Tomtól, már egy másik fiatalember társaságában ülnek a zárókép parkjában. Mindez ismét jól illeszkedik Sztravinszkij stílusához, aki maga is számtalan fricskával él, valahányszor elérzékenyülne a néző. Elég csak a Török Baba elhallgattatására gondolni, vagy a hős halála utáni tréfás tanulság-levonásra. Mire az őrültek kórusa, és Tom szívet tépő halál-jelenete könnyekre fakasztaná a nézőt, máris beözönlik az összes szereplő a színpadra, hogy orrunk alá dörgölje: „Minden férfi őrült, és aki Julius Caesarnak vagy Napóleonnak gondolja magát, nehogy arra ébredjen, hogy egy mihaszna.”

 

A záróképben - szintén a már említett „Akárki”-érzetet erősítve bennünk - a kártyacsatában megsemmisült Shadow is visszatér. Miután nyakkendőjét a halott Tomra hajítja, másikat vesz elő, és a zárókép elé állva a közönséget pásztázza, új gazdáját keresve. Hisz ahogy a kórus is énekli: „Tétlen kéznek az Ördög talál munkát”.

 

 

V. Szűcs Imola

 

 

 

 kejencujkritika 2
Meláth Andrea és Balczó Péter (fotó: Nagy Attila)

 

 

 

(lead-kép: Eleanor Lyons és Balczó Péter; fotó: DSÁ [részlet])

 

 

 

***

 

 

2015. január 16., Magyar Állami Operaház (főpróba)

 

Igor Sztravinszkij:

 

A KÉJENC ÚTJA

 

Szövegíró: Wystan Hugh Auden

Látványtervező: Zöldy Z Gergely

Dramaturg: Kenesey Judit

Karigazgató: Strausz Kálmán

Karmester: Erik Nielsen

Rendező: Anger Ferenc

 

 

Szereplők:

 

Tom Rakewell - Balczó Péter

Anne Trulove, a szerelme - Eleanor Lyons

Nick Shadow - Kálmán Péter

Trulove, Anne apja - Palerdi András

Liba mama - Kovács Annamária

A Török Baba - Meláth Andrea

Sellem, árverésvezető - Szigetvári Dávid

Az elmegyógyintézet felügyelője - Fátray János