head main hirek

A "Lear" az Operaházban

A "Lear" az Operaházban

Aribert Reinmann kortárs operájának hazai bemutatója. Ajánló.

Magyarországi bemutató: Lear

 

Az Opera Shakespeare-évadának egyik súlypontja lesz január 30-án a Lear magyarországi bemutatója. A német Aribert Reimann darabját a müncheni ősbemutatót rendező legendás alkotó, Jean-Pierre Ponnelle munkája nyomán Anger Ferenc viszi színre.
 

Magyarországra érkezik a legsikeresebb német kortárs opera
, amelyet a Bajor Állami Operaház rendelt meg Aribert Reimanntól. Az 1978-as ősbemutató óriási sikert aratott, s ami a kortárs művek között igen ritkán fordul elő: a pozitív szakmai visszhang mellett a közönség tetszését is azonnal elnyerte a vállaltan nem könnyen élvezhető mű. A kritikusok úgy fogalmaztak, hogy a bonyolult zenei anyag minden nehézsége ellenére sikerrel alkalmazkodik az operaértő közönség ízléséhez is.
 
Az elmúlt harmincöt évben a német nyelvterület tucatnyi nagyobb és kisebb operaháza mellett San Franciscóban és Tokióban is bemutatták a darabot, az idei évadban pedig Budapest mellett Párizsban is műsorra tűzik.
 
A hazai operajátszásban nem gyakori a rendezői adaptáció. Aribert Reimann Shakespeare-operájának bemutatója több szempontból is jelentős kulturális esemény: a Magyarországon első alkalommal színre kerülő előadás Jean-Pierre Ponnelle művészete előtt is tiszteleg. A francia rendező Németországban kezdte pályáját, amely később a világ legjelentősebb operaházaiban teljesedett ki – dolgozott persze Bayreuthban, és sok egyéb helyszín mellett a Metropolitanben és a Covent Gardenben is. A Lear ősbemutatójára így emlékezett: „Az elején valamelyest bizalmatlan voltam az anyaggal… az volt a gondom, hogy a Shakespeare-mű önmagában annyi operai tulajdonsággal bír, hogy egy megkomponált Lear könnyen túlzásnak hathat… de attól a perctől kezdve, hogy megkaptam az első fénymásolt partitúraoldalakat, és rendszeresen találkoztunk, világos lett számomra, hogy ez a Lear lenyűgöző mű lesz.
 
Ponnelle nyílt, üres színpada a természetet idézi – az alkotó tiszta, technikai állapotot említ, melyben a színpaddeszkák filmes pontossággal kialakított megformálása jelenti a kontrasztot, mint egy mocsárvidék. Ebben olyan színházi formát keresett, amelyben a történet minden anekdotikus historizálástól mentesen elmesélhető. A színészvezetés némileg az ázsiai színházat idézi a kabuki és a bunraku-marionett színház elemeivel. Ponnelle munkája alapján a magyarországi bemutatót Anger Ferenc instruálja rendezőként, a színpadi világot pedig a sikeres, fiatal látványtervező, Zöldy Z Gergely adaptálja.

 

Lear sajt 2 solteszStefan Soltész karmester

(a háttérben Ókovács Szilveszter főigazgató)

(fotó: Csibi Szilvia)

 

A birodalmát lányai között felosztó Lear történetével az elmúlt évszázadokban több zeneszerző – Berlioz és Debussy is – foglalkozott, Verdi is tervbe vette a téma feldolgozását, másfél évtizede pedig egy finn szerző operáját mutatták be Helsinkiben. A megvaló­sult feldolgozások közül egyértelműen kiemelkedik Aribert Reimann műve.

Ahhoz, hogy megértsük a Lear éjfekete világának sajátosságait, érdemes felidézni a szerző életének mozzanatait. Aribert Reimann a második világégés idején, családi tragédiák árnyékában gyerekeskedett neves orgonaművész és énekes-tanár házaspár fiaként. Tízéves korában már zongorára írt darabot, húszas éveiben keresett zon­goristaként és korrepetitorként tűnik fel. Három évtizeden át tanít kortárs ének szakon, emellett zenekari és vokális műveket egyaránt szerez. Minden minőségében: tanárként, dalszerzőként, operakomponistaként is foglalkoztat­ja az emberi hang és annak határai, a szakirodalom az énekesek komponistájaként emlegeti. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy egyszerű helyzet elé állítaná énekeseit, sőt: mivel pontosan ismeri az énekhang lehetőségeit, gyakran a megva­lósíthatóság végső határáig megy el. Az Operaház Lear-premierje kivételes kihívás elé állítja az énekeseket. A bemutatón Tómas Tómasson lép színpadra a címszerepben. A nemzetközi hírű énekes hősbariton címszerepekkel (A bolygó hollandi, Wozzeck) kezdte pályáját. Az izlandi művész világszerte a legjelentékenyebb koncerttermek és operaházak vendége, fellépett többek között a Covent Gardenben, a milánói Scalában, a brüsszeli La Monnaie-ben, a tengerentúlon a Los Angeles-i és a San Franciscó-i Opera is vendégei között köszönthette. Dolgozott mások mellett Riccardo Mutival, Daniel Barenboimmal, Lorin Maazellel. A budapesti Lear-bemutatón a magyar származású Stefan Soltész áll a dirigensi dobogón, értő irányításával szólal meg Reimann sötét, bonyolult és meditatív zenéje, amely egy zenetörténész szerint szinte fizikailag hat hallgatójára-nézőjére: a kizökkent világot a sikolyok, a recsegések-ropogások, a fogcsikorgatásra emlékeztető erős hanghatások húsbavágó erővel érzékeltetik. A Lear zavarba ejtő, szuverén, monumentális alkotás, amit a zenetudósok korunk legszélsőségesebb, legféktelenebb zenéi között tartanak számon.

A különleges hangzásvilágot a Magyar Állami Operaház kiváló szólistái interpretálják – a főbb szerepekben Bátori Éva, Kovácsházi István, Palerdi András, Rálik Szilvia és Sümegi Eszter lép színpadra. Az előadás a január 30-i bemutató után még öt alkalommal látható az Andrássy úti dalszínházban.

 

Lear sajt 3 reinmann
Aribert Reinmann zeneszerző 2010-ben

 
*

 Aribert Reimann:

LEAR

 opera két részben németül, magyar és angol felirattal

 
Magyarországi bemutató: Magyar Állami Operaház, 2016. január 30.
 

Szövegíró: Claus H. Henneberg

Eredeti díszlet: Jean-Pierre Ponnelle

Eredeti jelmez: Pet Halmen

Eredeti rendezés: Jean-Pierre Ponnelle

Díszlet- és jelmezrekonstrukció: Zöldy Z Gergely

Színpadra állítja: Anger Ferenc

Magyar felirat: Orbán Eszter

Angol felirat: Arthur Roger Crane

Zenei asszisztensek: Szennai Kálmán

Karmester: Stefan Soltész


Szereplők:

 Lear király: Tómas Tómasson

Franciaország királya: Kovács István

Albany hercege: Haja Zsolt

Cornwall hercege: Ujvári Gergely

Kent grófja: Kovácsházi István

Gloster grófja: Palerdi András

Edgar: Matthew Shaw

Edmund: Frank van Aken

Goneril: Bátori Éva

Regan: Rálik Szilvia

Cordelia: Sümegi Eszter

Bolond: Káldi Kiss András

Szolga: Hajdu András

Lovag: Frech Zoltán

 Közreműködik a Honvéd Férfikar

 További előadások: 2015. február 2., 11., 13., 29., 31.


*

Cselekmény

 

Első rész
 
Lear magához kéreti az udvart, három lányát és a Bolondot is. Az öreg király fiatalabb kezekbe akarja helyezni az ország irányítását, és felosztja birodalmát három lánya közt. Amelyik lány legmeggyőzőbben tud beszélni apja iránti szeretetéről, az kapja a legnagyobb részt az országból. Két idősebb lánya, Goneril (Albany herceg jegyese) és Regan (Cornwall hercegének jegyese) ambiciózusan és meggyőzően beszél apjuk iránt érzett szeretetéről és mindketten megkapják a maguk harmadát. Azon nyomban el is döntik, hogy apjukat becsapják, és hamarosan elteszik láb alól.
 
Cordelia, Lear legkisebb és legkedvesebb lánya úgy érzi, hogy amit érez, az nem több és nem kevesebb a természetes, egyszerű gyermeki szeretetnél, így úgy dönt, inkább hallgat.
 
Lear végtelen haragra gerjed. Nem hallgat senkire, amikor Cordeliát nagy hirtelenséggel Franciaország királyának adja feleségül, akit Cordelia végül szerelemből és nem előkelő származására való tekintettel fogad el.
 
Edmund, Gloster hercegének fattyú fia cselt vet bátyjának, Edgarnak, akit irigyel törvényes származása miatt. Apjuknak átad egy hamis levelet, amelyből Gloster megtudja, hogy Edgar titokban az életére készül törni. Gloster ezért kitagadja ártatlan gyermekét, aki menekülni kényszerül.
 
Lear korábbi közeli támogatója, Kent grófja – akit Cordeliát védő magatartása miatt a király eltaszított magától – úgy dönt, hogy álruhát öltve, egyszerű szolgaként csatlakozik Learhez, hogy segítse őt. A király gonosz lányai, Goneril és Regan ráfogják, hogy kém, és megkínozzák.
 
A lányok azt is kikövetelik apjuktól, hogy megváljon kíséretétől. Lear döbbenten áll kérésük előtt és tiltakozik, de Goneril és Regan végül kísérete nélkül kikergetik a közelgő viharba; csak Kent és a Bolond tart vele.
 
Lear egyedül marad a dühöngő természetben, és érzi, közelít felé az őrület. Kent és a Bolond a királyt egy barlang óvó mélyébe vezeti. Itt találkoznak össze Edgarral, aki üldözői elől bújva, álruhában, a bolond Szegény Tamás álalakja mögé rejtőzve él ezen a helyen. Lear bizalmat érez a fiatal „bolond” iránt. Itt talál rájuk Gloster hercege és kísérete, hogy Leart Doverbe, azaz biztonságba vezesse.

 

Második rész

Gloster hercege biztonságba helyezte Leart, ezért annak lányai, Goneril és Regan, ádáz bosszút esküsznek a herceg ellen. Az árulónak bélyegzett Glostert Edmund segítségével elfogják, és Cornwall hercege és Goneril elé viszik, ahol büntetésül kioltják szeme világát, és ahol Gloster Regantól azt is megtudja, hogy Edmund a hamis levéllel hogyan csalta tőrbe őt és semmizte ki Edgart. A védtelen Glostert sorsára hagyják.
 
A vak öreg elindul, és útján összetalálkozik Szegény Tamással, de nem ismeri fel benne saját fiát, Edgart. A herceg kétségbeesésében egy sziklaszirtről a mélybe kívánja vetni magát, de a fiú csellel megakadályozza ezt. Összetalálkoznak az időközben megtébolyodott királlyal, aki felismeri Glostert a hangjáról.
 
Goneril elégedetlen férjével, mert az nem mutatkozik elég vérszomjasnak, ezért Edmundot választja társául.
 
Cordelia, akit férje, a francia király elhozott csapataival Doverbe, rátalál apjára, és biztonságot és védelmet ígér neki.
 
Gloster hataloméhes fia, a fattyú Edmund, aki Lear idősebb lányaihoz csatlakozott a harcban, elfogja Leart és Cordeliát, és kiadja a parancsot, hogy a lányt a börtönben titokban öljék meg.
 
De Edmund és Lear idősebb lányai nem érik el végső céljukat: a hatalom nem lesz övék. Regan meghal a méregtől, amit Goneril ad neki, Edmund pedig elesik a párbajban, amit testvérével vív, miután az odahagyva Szegény Tamás szerepét, visszatér. Goneril, miután rájön, hogy magára maradt, öngyilkos lesz.
 
Feltűnik Lear, aki karjában hozza meggyilkolt gyermekét, Cordeliát: az egyetlent, aki igazán szerette. Az öreg király szeretett gyermeke teteme fölött hal meg.

 

Lear sajt 1

 

 

(forrás: Magyar Állami Operaház)