head main hirek

Kocsis Zoltán 1952-2016

Kocsis Zoltán 1952-2016

November 6-án elhunyt Kocsis Zoltán.

November 6-án, életének hatvanötödik évében elhunyt Kocsis Zoltán kétszeres Kossuth-díjas, Corvin-lánccal kitüntetett zongoraművész, karmester, zeneszerző, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar főzeneigazgatója - közölte a Nemzeti Filharmonikus Zenekar az MTI-vel. „A Nemzeti Filharmonikusok mély gyásszal tudatják, hogy Kocsis Zoltán hosszú, méltósággal viselt betegsége után ma délután meghalt. A halála utáni űr felmérhetetlen.” Temetéséről később intézkednek - olvasható közleményükben.

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar október közepén jelentette be, hogy Kocsis Zoltán lemondta külföldi hangversenykörútjait és hazai fellépéseinek nagy részét egészségi problémák miatt, mert orvosai néhány hónapos pihenést írtak elő számára. Kocsis Zoltán szerencsésen felépült súlyos szív- és aortaműtétjéből, a tőle megszokott intenzitással vetette be magát munkája minden területén, mielőtt szervezete teljesen regenerálódott volna - írták akkor.

Kocsis Zoltán több mint negyven éven át a magyar zenei élet egyik legjelentősebb és legsokoldalúbb egyénisége volt, 1997 óta vezette Magyarország egyik vezető szimfonikus zenekarát, a Nemzeti Filharmonikus Zenekart.

Kocsis Zoltán azt vallotta: „Az örökérvényűségre kell törekedni, nem a véglegességre. Arra, hogy az adott pillanatban a lehető legőszintébben és leghitelesebben átadhassuk a közönség számára azt az élményt, amely a művel való első találkozáskor és a darabbal foglalkozás során folyamatosan ér bennünket.” Úgy vélte, a szavak elvesztették súlyukat, csak tettekkel lehet példát mutatni, hogy azután erőnktől és tehetségünktől függően icipicit igazíthassunk a világon.

(forrás: MTI)


*

Kocsis Zoltán 2008-ban és 2009-ben adott interjút az Operaportálnak, mindkét alkalommal a Miskolci Operafesztiválon. Az interjúkat itt olvashatják:

„Befejezetlen formájában is befejezett...”

„Egy szláv lélek nagyobb léptékben gondolkodik...”


elhunyt kocsis zoltan 3Kocsis Zoltán a Miskolci Operafesztiválon, 2009 (fotó: )

2015 okóberében Kocsis Zoltán Richard Strauss A béke napja és a Daphne című operáit vezényelte a Müpában. Az erről szóló kritikánkban ezt írtam: „Kocsis Zoltán sorra veszi elő az itthon és világszerte is alig vagy egyáltalán nem játszott Strauss-műveket. (...) Vannak még itthon nagyon rég vagy egyáltalán nem játszott Strauss-operák (Egyiptomi Heléna, Tűzinség, Intermezzo, Guntram), biztos vagyok benne, hogy hamarosan jön a folytatás.”

Ezeket az operákat az ő vezényletével már sohasem fogjuk látni.

(-szerk.-)


*


Reakciók Kocsis Zoltán halálának hírére

A Nemzeti Filharmonikusokat sokként érte Kocsis Zoltán halála, a zenekar kedden tér vissza tízkoncertes ázsiai turnéjáról, amelyet eredetileg a zenekarvezetővel és Kobajasi Kenicsiróval terveztek, de Kocsis Zoltán orvosai tanácsára már nem tartott velük. Mint Kovács Géza, a zenekar főigazgatója fogalmazott, a sors különös fintora, hogy Kocsis Zoltán azokban a percekben halt meg, amikor az általa betanított A csodálatos mandarint játszották, a mandarin fájdalmas halála egybeeshetett az ő halálával. Felidézte, hogy a koncert után, amikor hírét vették a szörnyű tragédiának, a szálloda előtt gyűltek össze a muzsikusok, gyertyát gyújtottak és próbálták egymást vigasztalni. „Nekünk az maradt, hogy azt az örökséget, amit nekünk ajándékozott, az ő igényességének megfelelően ápoljuk” - mondta a Nemzeti Filharmonikus Zenekar főigazgatója. Kovács Géza hangsúlyozta: Kocsis Zoltán esetében az a komplexitás volt az egyedi, hogy mindent tudott a zenéről, s a zenén kívüli világot is hozzá tudta kapcsolni, nemcsak zongoraművészként, hanem kamarapartnerként, zenetudósként és szellemtörténészként is. Olyan összefüggésekre hívta fel a figyelmet, amelyekre más nem. Emiatt valóban rendkívüli és egyedi géniusz volt az övé - mutatott rá.

Fischer Iván méltatásában úgy fogalmazott: „mély megdöbbenéssel és szomorúsággal hallottam a gyászhírt, Kocsis Zoltán elhunytát. Zenei óriás volt, a ritka zsenik egyike. Hatása egész generációjára felmérhetetlen. A Budapesti Fesztiválzenekar nevében és a saját nevemben is megrendüléssel búcsúzom a pályatárstól, alapító társtól, a sok-sok közös zenei produkció partnerétől, felejthetetlen muzsikus példaképünktől. Nyugodjék békében.”

Wagner: Götterdämmerung (részlet); Kocsis Zoltán zongorázik; 1970-es évek eleje



„Kocsis Zoltán a legnagyobb tehetség, zseni volt, páratlan energiával és kapacitással bírt nemcsak minőségben, hanem mennyiségben is” - hangsúlyozta a világhírű zongoraművészre emlékezve Vásáry Tamás Kossuth-díjas zongoraművész és karmester. Kiemelte: felbecsülhetetlen érték már önmagában az is, amit Kocsis Zoltán Bartók hagyatékával tett, ő fedezte fel, hogy mi minden maradt a zeneszerző után. „Hihetetlen energiája és kapacitása volt, nemcsak minőségben, hanem mennyiségben is, ami páratlan. Annyi terve volt és olyan sok lehetett volna még. Pótolhatatlan.” Vásáry Tamás elmondta, hogy november 26-án a Müpában Schubert-estet dirigál, műsoron lesz a Befejezetlen (VIII.) szimfónia is, amelyet Kocsis Zoltán emlékének ajánl.

Perényi Miklós gordonkaművész kiemelte, hogy "Kocsis Zoltán emléke és jelenléte a magyar zenei életben meghatározó volt és marad is. Nemcsak zongoraművész és karmester volt, hanem zeneszerző és zenetudós is, akit kisgyermek korától fogva mélyen megérintett a zene élménye, a zeneszerzők egyéni hangja, formavilága, a tökéletes zenei formák tartalomteremtő ereje, lehetősége" - méltatta művésztársát Perényi Miklós. Hozzátette: fiatal korától kezdve szívósan tökéletesítette technikáját, hallatlan szorgalommal gyűjtötte zenei ismereteit, megérezve saját zseniális képességeit, lehetőségeit. Külső és belső hallása, a zene szövetének gyors megértése, óriási szervezőképessége és memóriája a zeneművek nagyvonalú megszólaltatását eredményezte.

elhunyt kocsis zoltan 4Miskolci Operafesztivál, 2008 (fotó: Vajda János)

„Elment a csillagom, akit egy életen keresztül követtem” - fogalmazott Rácz Zoltán, a Kossuth-díjas Amadinda Ütőegyüttes vezetője, aki arra az előadásra tekint pályafutása kezdeteként, amelyen Kocsis Zoltán és Ránki Dezső felkérésére eljátszotta velük Bartók két zongorára és ütőhangszerekre írt szonátáját. „Sokat játszottunk együtt koncerteken és csodálatos beszélgetéseink voltak a zenéről, annak értelmezéséről” - emlékezett vissza Rácz Zoltán.

Kocsis Zoltánban az ösztönös zsenit és az enciklopédikus muzsikust vesztette el a világ, az Opera társulatát lesújtotta a hír - írja Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója az MTI-hez vasárnap este eljuttatott közleményében. Ókovács Szilveszter felidézte, hogy küszöbön álltak megbeszéléseik Kocsis Zoltánnal egy neki szánt Pelleas-bemutatóról, amely régi álma volt, és számítottak rá az Operaház 2018-as újranyitásánál is, a Kékszakállú bemutatásának 100. évfordulójára őt szerették volna meghívni dirigálni.

A Zeneakadémián hétfőn bensőséges hangulatú megemlékezést tartottak Kocsis Zoltán tiszteletére. Vigh Andrea, a Zeneakadémia rektora kiemelte, hogy Kocsis Zoltán ezer szállal kötődött a Zeneakadémiához: itt végzett, itt kezdett tanítani 1973-ban, és bár a hetvenes évek végétől formálisan már nem oktatott az intézményben, újra és újra visszatért alma materébe. Univerzalitása zenei ízlésében is megnyilvánult: repertoárját meghatározta két hangszere - a zongora, illetve a szimfonikus zenekar -, de nincs az utóbbi négyszáz évnek olyan jelentős zeneszerzője vagy stílusa, melyben ne mozgott volna otthonosan. „Bartók volt számára a legfontosabb” - méltatta a művészt Vigh Andrea.

Kocsis Zoltánt a kormány, a főváros, a Zeneakadémia és Pécs városa is saját halottjának tekinti.

*

Bartók: Zongoraszonáta (sz. 80); Kocsis Zoltán zongorázik; La Roque d'Anthéron, 2002. 06. 29.


Kocsis Zoltán 1952. május 30-án született Budapesten. Ötévesen kezdett zongorázni, tizenegy évesen lett a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola zongora-zeneszerzés szakos növendéke, 1968-tól a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Kadosa Pál, Kurtág György és Rados Ferenc tanítványa volt.

Karrierje 1970-ben a Magyar Rádió országos Beethoven-zongoraversenyének megnyerésével indult, a zenei életbe Ránki Dezsővel együtt robbantak be. 1973-ban egyszerre végeztek a főiskolán, mindketten itt lettek tanársegédek, majd adjunktusok, 1979-től pedig docensek. A két fiatal zongoraművész 1973-ban egyszerre kapott Liszt Ferenc-díjat, öt évvel később Kossuth-díjat, 1984-ben érdemes művész címet, 1988-ban Bartók Béla-Pásztory Ditta-díjat, és 1990-ben ugyanabban az évben lettek kiváló művészek. Pályájuk párhuzamos szakaszában több közös, ritkaságszámba menő lemezfelvételt készítettek, köztük Mozart összes zongoraszonátáját négy kézre, vagy Mozart, Ravel és Brahms kétzongorás darabjait.

Kocsis Zoltán számtalan koncertmeghívást kapott a világ minden tájáról. Adott közös koncertet Franciaországban Szvjatoszlav Richterrel, huszonöt évesen már a világ szinte valamennyi jelentős zenekarával fellépett, és a legkiválóbb karmesterekkel dolgozott együtt.

1983-ban Fischer Ivánnal megalapította a Budapesti Fesztiválzenekart, 1987 óta karmesterként is fellépett. 1992-ben a BFZ művészeti vezetője, majd első vendégkarmestere, szólistája és kamarazenésze lett. Bartók Béla zongorára és zenekarra írt műveinek Fischer Ivánnal és a Fesztiválzenekarral készült felvételeiért Edison-díjat kapott, Debussy lemezéért Gramophon-díjat és az Év hangszeres felvétele díját nyerte el. 1997 óta a Nemzeti Filharmonikus Zenekar főzeneigazgatója volt. 2012-ben súlyos, életmentő műtéten esett át.

elhunyt kocsis zoltan 1

A Művészetek Palotájában (fotó: Kallos Bea)


Legendásan híres volt tiszta, precíz zongorajátékáról. Képes volt a legvirtuózabb megoldásokra is, drámai hangulatteremtő képessége mély nyomokat hagyott közönségében.

Az 1970-es években létrejött zeneszerzői csoport tagjaként egy, a hagyományoktól független zenei nyelv kialakítására törekedett, s egyik alapítója volt a kortárs zenei közéletet alaposan felkavaró Új Zenei Stúdiónak. Szerzett darabokat a nemzetközi muzsikusokból álló, világhírű kortárs zenei formáció, az Ensemble Modern számára is. Különböző zenei stílusokban való jártasságát bizonyítja Kiskarácsony, nagykarácsony című műve, amelyben az ismert karácsonyi dalt 47 variációban, a zenetörténet különböző stíluskorszakait szemléltetve dolgozta fel. Jelentős mennyiségű, mintegy 140 zenekari hangszerelést, illetve zongorára való átdolgozást is készített Bach, Haydn, Johann Strauss, Dvorák, Debussy, Ravel, Rachmaninov, Wagner, Enescu, Bartók és Kodály műveiből. Nevéhez fűződik Arnold Schönberg Mózes és Áron című operájának 2009-es magyarországi ősbemutatója Miskolcon. A darabot egy évvel később a budapesti Művészetek Palotájában is előadták, erre az alkalomra - világpremierként - az osztrák zeneszerző vázlatainak felhasználásával megkomponálta a mű harmadik felvonását.

Bartók: Concerto (részlet); A Nemzeti Filharmonikus Zenekart Kocsis Zoltán vezényli; Müpa, 2014. 03. 14.


Bartók Béla műveinek avatott tolmácsolója, kivételes súlyú letéteményese volt. Ő volt a művészeti vezetője a 2006-ban útjára indított Bartók Új Sorozatnak, amelyben a múlt század egyik legjelentősebb zeneszerzőjének művei jelennek meg harmincegy lemezen, a zeneszerzői szándékokat a legmesszebbmenőkig figyelembe vevő, hiteles előadásban.

2004 januárjában a cannes-i Midem fesztiválon életműdíjat kapott, és átvehette a francia művészeti érdemrend lovagi fokozatát. 2005-ben másodszor is Kossuth-díjjal tüntették ki. Bartók Béla születésének 125. évfordulóján másodszor is megkapta a Bartók-Pásztory díjat, 2007-ben a magyar kultúra követe lett, s jubileumi Prima Primissima díjjal is kitüntették. 2012-ben Corvin-lánc kitüntetésben részesült, idén májusban vehette át a Magyar Olimpiai Bizottság Fair Play bizottsága által megítélt Fair Play-díjat. Az előadóművészek közül elsőként ő lett a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tagja.

A világhírű zongoraművész a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat tagja és támogatója volt, 1990 óta minden évben, születésnapján koncertet adott a szervezet javára, amelynek bevételeit a szolgálat javára ajánlotta fel.

(forrás: MTI)


elhunyt kocsis zoltan 2

Kocsis Zoltán 1972-ben, 20 évesen
(fotó: Fortepan/Urbán Tamás)