head main interju

"Kegyetlen zsarnok és szerető apa..."

"Kegyetlen zsarnok és szerető apa..."

Interjú Fokanov Anatolij baritonnal a Szicíliai vecsernyéről, jövőbeli terveiről és egy korábbi koncertjéről, amit a Royal Albert Hall-ban adott.

Az évad utolsó operaházi premierje, Verdi: A szicíliai vecsernye című operája igazi jutalomjátékot kínált az Operaház fellépő szólistáinak. Az opera mind a négy főszerepe kitűnő interpretációban hangzott el Sümegi Eszter, Fekete Attila, Fokanov Anatolij és Rácz István részéről. A karmester Kovács János volt, a rendező Matthias von Steigmann. Az izgalmas összjáték egyik centrális figurája az operában a gyermekét megtaláló zsarnok, Guido de Monforte, akit Fokanov Anatolij keltett életre. Méltán megérdemelt közönségsikerével az orosz énekművész ismét bizonyította, hogy a nagy olasz baritonszerepek méltó letéteményese.

 

 

A repertoárjában milyen helyet foglal el Monforte ellentmondásos alakja?

 

Mivel a Szicíliai vecsernye sajnálatos módon ritkán szerepel az operaházak műsorán, eddigi pályafutásom során elkerült ez a szerep. Monforte a francia Bourbon-uralom alatt álló Szicília kormányzójaként kegyetlen zsarnok, magánemberként pedig a fiáért elszántan küzdő, szerető apa. Az apa-fiú kapcsolat ábrázolása engem egyébként Rossini Tell Vilmosára emlékeztet, amit még pályafutásom kezdetén, a szaratovi operában énekeltem. Tell és Monforte áriái is rokonságban állnak egymással, mindkettő az apai aggódásról, az önmarcangoló lelkiállapotról szól. A hossza és a énekszólamok nehézségei miatt egyébként a Tell Vilmos is a ritkán előadott művek közé tartozik, akárcsak a Szicíliai vecsernye.

 

 

fokanovint

A Szicíliai vecsernyében Fekete Attilával (fotó: Éder Vera)

 

Monforte meglehetősen összetett személyiség.

 

Monforte a gyilkosságok, háborúk után találja meg a fiát, és egy egészen más élet kezdődik a számára. Korábban a munkájának élt, a feljebbvalói parancsait teljesítette, senkihez sem fűzte bensőségesebb emberi kapcsolat, azt a rövid időt leszámítva talán, amíg Arrigo édesanyjával élt. A találkozás után gyökeresen megváltozik, képes fiának, mint politikai ellenségének is megbocsátani. Ezért néha furcsa a viselkedése, egyszerre naiv, gyenge és parancsoló. Szembesül azzal, hogy eddig sokszor nem cselekedett helyesen. "Pályafutásom egyik legjobb szerepe..." Fél a gyermeke elvesztésétől és az elutasítástól, ugyanakkor a szicíliaiak lázadásával is foglalkoznia kell. A darab végére teljesen más ember lesz. Még az is lehet, hogy ha nem ölik meg, a fiával tartott volna a jövőben! Verdi zenéje nagyszerű lehetőséget ad Monforte szerepének megformálására. Megjegyzem hogy intim kettősei a fiával, Arrigóval élesen eltérnek a Rigoletto vagy a Trubadúr drámai duettjeitől. Itt inkább egy "apukáról" van szó, aki talán kicsit naiv figura is, de a motivációi azért világosak. Úgy érzem, eddigi pályafutásom egyik legjobb, ha nem a legjobb szerepe.

 

A Szicíliai vecsernyét általában nem szokták Verdi legsikerültebb operái közé sorolni és ennek okát főként Eugéne Scribe és Charles Duveyrier librettójában keresik. Önnek mi a véleménye a dalmű feltételezett gyengeségeiről?

 

Számomra mind a zene, mind a szövegkönyv inspiráló hatással van. A cselekmény fordulatos,  a főszereplők karakteresek, ami főleg az együttesekben jelenik meg igen kontrasztosan. Még azt is megkockáztatom, hogy a négy főhős ábrázolása egyes Shakespeare-drámák, pl. a Macbeth vagy a Lear király szintjét is eléri. Egyébként Monforte Macbethtel is párhuzamba állítható, aki egyszerre vágyik hatalomra és szereti a feleségét, végül mindkettő hozzájárul a tragédiájához.

 

 

fokanovint2

 

 

A próbák során milyen volt az együttműködés Matthias von Steigmann rendezővel?

 

Matthias von Steigmann a színpadraállítás során a zenéből indult ki. Ő zeneileg is képzett, a partitúrát remekül ismeri és ezért nekünk, zenészeknek, énekeseknek is sokat tudott segíteni.
A másfél hónapos próbafolyamat kellemes, oldott hangulatban zajlott. Bár nem sok volt időm volt pihenni, minden nap boldogan mentem be a színházba. A vendégrendező nyitott volt a mi elképzeléseinkre is, és türelmes volt, ha valamit elrontottunk. A kollégáimmal egy nagyon jó csapat jött össze, a kitűnő karmester, Kovács János pedig pályafutásom egyik legkedvesebb karmestere. Büszke vagyok Matthias von Steigmann premier utáni levelére, amelyben megköszönte "brilliáns és szenvedélyes" alakításomat.

 

 

fokanovint3

Örökös Tagság a Halhatatlanok Társulatában (2006), Nagymező utca

 

Az operaházi évad után nyáron is szép feladatok várják. A nyári BudaFest fesztiválon a Rigoletto címszerepét alakítja Rost Andrea 20. éves jubileumán és a Bazilika előtti, immár hagyományos gálakoncerten is találkozhatunk Önnel.

 

Mindig szívesen lépek fel a BudaFest rendezvényein, amelyre 15 éve szinte minden évben meghívást kapok. Idén az első koncertem július 18-án, a Szent István Bazilika előtt lesz, kedves művésztársaimmal, Sümegi Eszterrel, Wiedemann Bernadett-tel és Kiss B. Attilával, Szabó Sípos Máté vezényletével. Az operaházi Rigolettóval pedig újabb fejezetéhez érkezik az együttműködésünk Rost Andreával, aki egyik leghíresebb szerepétől, Gildától vesz búcsút. Rost Andreával gyakran énekeltem a Lammermoori Lucia, a Traviata és a Rigoletto előadásait, nemcsak itthon, hanem Japánban is, mindig szívesen lépek fel vele. "Egy világpremierre is felkértek..." Számos közös gálakoncertünk is volt, érdekességként említem a Művészetek Palotájában 2005-ben rendezett operettkoncertet, ahol a neves tenorista, Roberto Sacca, Sánta Ferenc prímás és Pál Tamás karmester társaságában léptem fel. A jövőben is örömmel kirándulnék a "könnyebb műfaj" területére, a Sánta Ferenccel előadott "Hej cigány" is nagy közönségsikert aratott. A Művészetek Palotájában egyébként egy világpremierre is felkértek a jövő évadban: Kocsis Zoltán kifejezetten a számomra hangszerelt nyolc Rahmaninyov-dalt...

 

 

fokanovint4

Fokanov Anatolij, Patrick Doyle édesapja és Patrick Doyle

 

Ahogyan említette: Ön nem csak opera szerepeiről ismert. 2007-es bemutatkozását a világ egyik legrangosabb koncerttermében, a londoni Royal Albert Hallban a nemzetközi sajtó nagy elismeréssel üdvözölte.

 

A londoni bemutatkozásom előzményeként felkértek, hogy a Catherine Deneuve és Oleg Mensikov főszereplésével bemutatott, Régis Warginger rendezte Kelet-Nyugat című film betétdalát énekeljem el. A II. világháború utáni szovjet terrort egy család történetén keresztül mutatja be ez a film, amit Oscar-díjra is jelöltek, a film zenéje pedig a Francia Filmakadémia legjobb filmzene-díját nyerte el. A kísérőzenét az egyik legjelesebb angol komponista, Patrick Doyle írta, akinek a neve számos hollywoodi filmhez is kapcsolódik. A film végén egy megrázó, szívhez szóló dalbetétet énekelek, aminek a hangulata engem a Bánk Bán "Hazám, hazám" című áriájára emlékeztet.
Patrick Doyle súlyos leukémiás beteg volt és miután felgyógyult, ünnepi koncertet tartottak a Royal Albert Hallban. Az UNESCO által szervezett jótékonysági esten a zeneszerző meghívott barátai, a színházi és a zenei élet ismert személyiségei és a Londoni Filharmonikus Zenekar lépett fel. Kimondhatatlan megtiszteltetést jelentett számomra, hogy a Kelet-Nyugat záródalát ezen a koncerten elénekelhettem.

 

Péterfi Nagy László

 

 

 

 

(A fotókat - a Szicíliai vecsernye-fotó kivételével - Fokanov Anatolij bocsátotta a rendelkezésünkre.)