head main interju

Énekes és karmester

Énekes és karmester

Interjú Szigetvári Dávid tenoristával, karmesterrel, aki október 4-én Händel: Orlando című operáját vezényli a Zeneakadémián.

 

"A régizene világába már gyermekkoromban beleszerettem..."

 

A zeneakadémiai énekesképzés újabb jelentős állomásához érkezik el október 4-én: az operatanszak Gianni Schicchi-vizsgaprodukciója után az ének-tanszék is teljes operával, Händel Orlando című dalművének koncertszerű előadásával mutatkozik be. A Marton Éva által képviselt tehetségcentrikus oktatási modell ezzel ismét új lehetőséget teremt a fiatal énekesek számára. Az ígéretes szólisták és az akadémiai zenekar élén karmesterként egy széles látókörű, nemrég végzett tenoristával, Szigetvári Dáviddal találkozhatunk. Az ifjú művész minden regiszterben kiegyenlített, szép színű lírai hang birtokosa és eddigi fellépései alapján elmondhatjuk róla, hogy minden bizonnyal szép pályafutás előtt áll.

 

 

sziget

 

 

Mit jelent a számodra ez a karmesteri bemutatkozás?

 

Az Orlando keresztmetszetét már 2006-ban alkalmam nyílt vezényelni a Nádor-teremben, a mostani, teljes opera pedig igazi kihívást jelent a számomra. Hazánkban a többi barokk dalműhöz hasonlóan ez az alkotás sem vált a repertoár részévé, bár a kilencvenes években a Budapesti Kamaraopera bemutatta a Várszínházban. Több szempont alapján esett a darabra a választás. Egyrészt kamarajellegű előadóapparátust igényel: händeli méretekhez viszonyítva is kis létszámú a zenekar és nincsen kórus. Másrészt, mint a zeneszerző egyik varázsoperája, dramaturgiai szempontból az Orlando sokkal kidolgozottabb a kor átlag operatermésénél. "Händel igyekezett minél kevesebb kasztráltat alkalmazni." A főhős őrülési jelenetében a zene a pszichológiai motivációkat is feltárja. A partitúra magas értéket képvisel a változatos hangszerelés és a számos, egyenletesen magas színvonalon megkomponált, különböző karakterű ária révén. A nagy sikerrel lezajlott londoni ősbemutató közönségigényét kielégítő kevés recitativo is megkönnyíti a mű befogadását. A jelenlegi előadást modern hangszerekkel szólaltatjuk meg, de a historikus előadási módhoz igyekszünk közelíteni. Az ünnepelt kasztrált, Senesino számára írt címszerep tolmácsolója a Zeneakadémián tanuló ösztöndíjas amerikai kontratenor, Randall Scotting, Marton Éva tanítványa lesz. A másik férfi főhős, Medoro arab herceg szólama a kor szokásaitól eltérően énekesnőnek íródott, mivel hisztérikus viselkedésük és anyagias beállítottságuk miatt Händel igyekezett minél kevesebb kasztráltat alkalmazni. Most Vörös Szilvia tolmácsolásában hallhatjuk a szerepet. Angelicaként Wágner Adrienn, Dorindaként Baráth Emőke, Zoroastro varázslóként pedig Gradsach Zoltán lép fel.

 

Dirigensi tevékenységed mellett elsősorban mégiscsak énekművész vagy. Hogyan egészíti ki egymást a két hivatás a te életedben?

 

A régizene világába már gyermekkoromban beleszerettem: 11 éves koromban kezdtem el a zenei tanulmányaimat. A fuvola és a zongora mellett kezdtem csembalózni, ami a konzervatóriumban kiegészült énekléssel és zeneszerzéssel. A karvezetés iránt is érdeklődtem, 16 évesen alapítottam kórust a szülővárosomban, Kecelen. "...a színpadon tudok a legteljesebb mértékben felszabadulni." A vezénylés művészetét nem intézményi keretek között sajátítottam el, így teljesen autodidakta vagyok ezen a téren. Viszont alkalmam nyílt énekesként olyan autentikus személyiségek irányítása alatt fellépni, mint Németh Pál és Vashegyi György. Tőlük nagyon sokat tanultam. Az életem fő területe azonban az éneklés, évente legfeljebb egy-két estet vállalok karmesterként. Úgy érzem, hogy az éneklés által nyílok meg a leginkább, a koncertpódiumon vagy a színpadon tudok a legteljesebb mértékben felszabadulni. Az énekművészi diplomát tavaly szereztem meg a Zeneakadémián, Halmai Katalin növendékeként. Most szabadúszó vagyok.

 

 

sziget2

 

 

Tervezed-e az opera-tanszak elvégzését?

 

Nem, mivel nagyon lírai hangmatériával rendelkezem és ez a régizenei repertoárt, például Bach és Händel műveit jelöli ki nekem. Bécsi klasszikusokat is éneklek, de a nagy Mozart-hősökkel, bár szerepálmaim, még szeretnék várni. Az pedig később derül ki, hogyan változik a hangom. Az opera-tanszak inkább a romantikus repertoárra koncentrál, ezért azt nem érzem járható útnak a számomra.

 

Énekesi pályafutásodnak mik a legfontosabb állomásai?

 

18 évesen Mozart Koronázási miséjét énekeltem a váci székesegyházban, majd 2004-ben, még a zeneakadémiai felvételi előtt III. helyezést értem el a szegedi Simándy József Énekversenyen. Másodéves hallgatóként Giordano Fedorájában léptem fel 2005-ben a Miskolci Operafesztiválon. Igazi megtiszteltetés volt Marton Éva és Giuseppe Giacomini színpadi partnereként elénekelni Rouvel báró rövid epizódszerepét, mint életem első és talán utolsó verista feladatát. 2006-ban az Őszi Fesztiválon Vajda Gergely-dalokat adtam elő, az előadásomért Artisjus Díjjal tüntettek ki. Az első mérföldkő 2008-ban a Máté-passió Evangélistája volt a Zeneakadémia Alma Mater koncertjén, ezt idén a János-passió követte. Pécsett elénekeltem Monteverdi Vespróját, Bach H-moll miséjét és Haydn Nicolai-Messéjét is. Az akadémián meghatározó élmény volt a világhírű tenor, Peter Schreier mesterkurzusa, aminek a zárókoncertjén Bach Phoebus és Pán párviadala című világi kantátájában énekeltem Peter Schreier vezényletével. Schreier művészi precizitása és az általa megkövetelt vasfegyelem egyébként mindannyiunkat inspirált a próbák alatt.

 

 

sziget3

 

 

Emlékezetes előadásokban láthattunk a Művészetek Palotája és a Budapesti Kamaraopera produkcióiban is.

 

A Művészetek Palotájában legtöbbször Vashegyi György vezényletével léptem fel, először a színházterem megnyitóján, Monteverdi Orfeójának Szellemeként, Káel Csaba rendezésében. Szívesen emlékszem vissza Purcell Arthur király, A tündérkirálynő, Athéni Timon és Yorkshire Feast Song című műveinek az előadásaira is. Tavaly egy zenetörténeti kuriózumban, az utóromantikus, wagneri hagyományokra építő Pfitzner Palestrina című. monumentális operájában énekeltem egy kisebb szerepet a Tavaszi Fesztiválon. Nekem felejthetetlen élményt jelentett Peskó Zoltán irányításával és Kovalik Balázs rendezésében énekelni. A Budapesti Kamaraopera társulatával Monteverdi Poppea megkoronázása és Orfeo című operáiban alakítottam epizódhősöket a Kiscelli Romtemplomban. Az előbbivel Londonban is vendégszerepeltünk, a filmváltozata pedig jelenleg készül. Az idei nyáron Haydn A patikus című operájának Volpinóját is elénekeltem a gödöllői kastély barokk teátrumában, Németh Pál vezényletével.

 

Milyen felkérések várnak énekesként a közeljövőben?

 

A Belvárosi Szent Mihály-templomban október 10-én Händel első oratóriumában, az Il trionfo del Tempo e del Disinganno című alkotásában lépek fel a Savaria Barokk Zenekarral, Németh Pál vezényletével. Vashegyi Györggyel is több koncertem lesz: november 29-én Purcell A tündérkirálynőjének keresztmetszete lesz a Művészetek Palotájában, Pécsett pedig Bach-kantátákat adunk elő...

 

Péterfi Nagy László