head main interju

Wallenberg operaszínpadon

Wallenberg operaszínpadon

Beszámoló Erkki-Sven Tüür: Wallenberg című operájának hazai bemutatójáról. Interjú Dmitrij Bertman rendezővel.
Igazi kuriózumot láthatott a Miskolci Operafesztivál közönsége múlt szombaton este: az Észt Nemzeti Opera Erkki-Sven Tüür: Wallenberg című operáját adta elő (előző nap már láthattuk az észt együttest a Traviatában), ez volt a mű magyarországi bemutatója.
 
Elsőre meghökkenünk, amikor a közelmúlt történelmi alakjait látjuk viszont egy operában. Furcsálljuk, hogy Raoul Wallenberget egy baritonista formálja meg, ugyanakkor elfogadjuk, hogy II. Fülöpöt egy basszista, vagy Boleyn Annát egy szoprán énekli a színpadon. Hozzászoktunk, hogy a régi (értsd: legkésőbb XIX. századi) történelmi alakok az operaszínpadon is megelevenedhetnek, de meglepődünk, ha az adott személy egy XX. századi történelmi alak. Olyan valaki, aki időben még közel van hozzánk, akivel már hangfelvétel is készülhetett, vagy akit már filmen is láthattunk.
 
Erkki-Sven Tüür zeneszerző és Lutz Hübner librettista részéről már csak ezért is merész vállalkozás volt a darab színrevitele, amely ráadásul egy politikai szempontból is kényesnek mondható témát érint.
 
wallenberg1
Jelenet, I. felvonás
 
 
wallenberg2
A diplomaták
 
Dmitri Bertman rendezőt már jól ismerheti a Miskolci Operafesztivál közönsége. Emlékezetes miskolci előadások fűződnek a nevéhez: Bellini: Norma (2005), Giordano: Siberia (2006), Sosztakovics: Kisvárosi Lady Macbeth, Muszorgszkij: Borisz Godunov (2008), Berg: Lulu, Rimszkij-Korszakov: Mozart és Salieri, Mozart: Apolló és Jácint (2009).
Bertman rendezései színesek, látványosak, mely utóbbi azonban sohasem olcsó látványosságot jelent, ugyanis mindig van mögötte mondanivaló.
 
A Wallenberg egymáshoz többé-kevésbé jól illeszkedő jelenetek sorából épül fel és két jól elkülönő felvonásra tagolódik.
 
Az első részben Wallenberg történetét láthatjuk, azt a történetet, amit tényszerűen is ismerünk. A svéd diplomatát felkérik, hogy menjen el Budapestre, és igyekezzen megakadályozni a zsidók deportálását. A következő jelenet a budapesti pályaudvaron zajlik, Wallenberg kétségbeesetten próbálkozik minél több zsidó számára megszerezni a svéd útlevelet.
 
wallenberg3
Eichmann és Wallenberg
 
 
wallenberg4
Az Asszony a vagonok előtt
 
Persze Bertman már itt sem tagadja meg önmagát: a Wallenberget megbízó diplomaták - három hölgy - francia parókában, rikító színekben jelennek meg, és egy ételekkel roskadásig megrakott svédasztal mögül bízzák meg a naiv, esetlen, szemüveges Wallenberget.
 
A zsidók és Wallenberg egyébként fehérben vannak, a nácik pedig feketében - kissé talán szájbarágós üzenet a Jóról és a Rosszról, de a jelenetek kidolgozottsága és a színészi-énekesi teljesítmények feledtetik ezt.
 
Eichmann cinikus, agresszív, számítóan kegyetlen; a szerepet kitűnően játszotta és énekelte mélybasszusán Jassi Zahharov. Wallenberg és Eichmann jelenete hátborzongató: Wallenberg az emberiességet próbálja a német tiszten számonkérni, aki azonban azt feleli: neki megbízása van, küldetése, számokat kell teljesítenie, majd cinikusan visszakérdez: ha Wallenberg 100 ezer zsidót ment meg, ő - Eichmann - pedig 300 ezret küld a halálba, ki volt a „sikeresebb"?
 
Döbbenetes Wallenberg és az Asszony jelenete is, aki visszaadja a svéd útlevelet: inkább szerettei után megy a halálba.
 
wallenberg5
Szovjet katonák
 
 
wallenberg6
Wallenberg a Gulágon
 
A második felvonás gyökeresen más. Előbb a Gulagon vagyunk, a színpadon a vörös színek dominálnak, a rácsok mögött látjuk a szovjetek által - az amerikaiknak való kémkedés vádjával - bezárt Wallenberget, de itt már nem valós történelmi eseményeknek vagyunk a szemtanúi. Az sem egyértelmű, Wallenberg tényleg él-e még egyáltalán. A parókás, kifestett arcú szovjet tisztek is csak cinikus, kétértelmű válaszokat adnak erre. Bár a teljesen összetört és megtört Wallenberg a színen van és énekel, egyre inkább az ő utóéletéről van szó. Arról, hogyan kezdtek a nevével visszaélni, hogyan vált belőle márkanév és üzlet. Megjelenik a színen egy Wallenberg-imitátor, Elvis Presley-ruhában, majd a történet végképp bizarrá és parodisztikussá válik a Wallenberg Cirkusz-jelenettel. Színes kavalkád, Donald kacsával és Miki egérrel, bejön a színpadra fehér cowboy kalapban Ronald Reagan is, aki az Egyesült Államok tiszteletbeli állampolgárává nyilvánítja Wallenberget. Groteszk jelenet arról, hogyan vált posztumusz „sztárrá", marketing eszközzé a zsidók tízezreit megmentő Wallenberg, akiről azt sem tudjuk, mikor és hogyan halt meg... A „groteszk" persze áttételesen utal magára az irreális és felfoghatatlan Holokausztra is, a zsidók (Eichmann szerint „statisztikai számok") kiirtására.
Eichmannt a színpadon kivégzik (a zsidók belegöngyölik egy tóratekercsbe, így lökik a mélybe). Ijesztő látni, ahogyan még ekkor is elégedettnek tűnik: ő „elérte a célját"...
 
wallenberg7
Wallenberg a Gulágon
 
 
wallenberg8
Eichmannt kivégzik
 
A szándékoltan giccses jelenet után azonban, az opera zárójelenetében egy újabb fordulat: és egy méltóságteljes befejezés következik. Wallenberg meztelen táncos alakjában jelenik meg, aki nyakatekert, jógi-szerű mozdulatokat követően krisztusi pózban, „keresztre feszítve" marad fekve a színpadon; körülötte zsidók ülnek, gyertyával a kezükben.
 
A zene modern hangzású, de egy „átlag" hallgató számára is befogadható. A történet jellegéből persze eleve következik, hogy a partitúra nem megejtő dallamokból és szép harmóniákból épül fel. Hatalmas szerepe van az ütősöknek (Erkki-Sven Tüür zeneszerző egyébként annak idején ütősnek is tanult, majd évekig állt egy népszerű rock együttes élén...). Az egymásba fűzött jelenetekből álló műben természetesen nem klasszikus értelemben vett áriákat, duetteket, együtteseket hallhatunk. A szólistákra vokálisan és színészileg is hatalmas feladat hárul. A Wallenberget alakító Rauno Elp bariton remek alakítást nyújtott. Rendkívül szuggesztív volt az Eichmannt megszemélyesítő Priit Volmer basszista is. Feltétlenül ki kell emelni az Asszony viszonylag rövid, de nehéz szerepében színpadra lépő Aile Asszonyi-Braun-t is is (aki előző este Violettát énekelte a Traviatában!). A kisebb szerepek is nehezek, külön meg kell dicsérni a három diplomata hölgy, Helen Lokuta, Annaliisa Pillak és Juuli Lill alakítását.
 
wallenberg9
Wallenberg Cirkusz
 
 
wallenberg10
Wallenberg Cirkusz
 
A rendkívül hatásos színpadkép az „ötletadó" és rendező Dmitri Bertman mellett Ene-Liis Semper munkáját dicséri. A jelmezek mellett egyébként nem annyira a színpadi kellékek, mint inkább a fényhatások domináltak.
 
A Risto Joost vezényletével játszó zenekar magabiztosnak tűnt (három éve játszák ezt a darabot), de bevallom, hogy egy először hallott, ráadásul kortárs mű esetében ezt kevésbé tudom megítélni. A zenekar és a karmester egyébként a színfalak mögött helyezkedett el, a közönség számára nem voltak láthatóak.
 
Nagy kár, hogy a nézőtér távolról sem telt meg, ritka színházi és zenei eseményben volt részünk.
 
wallenberg11

Finálé

 

***

 

Dmitri Bertman rendezővel, a Moszkvai Helikon Opera igazgatójával az előadás után beszélgettünk.

 

Az előadás során nem láthattuk a karmestert és a zenekart, a színfalak mögött helyezkedtek el. Mindig így adják elő a darabot vagy a színpad mérete is befolyásolja ezt?

 

 

 

Mindig így adjuk elő, és ezt fontosnak tartom. Ez a tradíció Wagnerrel kezdődött, aki szerint a színházi árok kifejezetten akadályt jelent, és rontja a színházi élményt.

 

A karmester képernyőn figyelte a színpadon lévő énekeseket?

 

 

 

Igen.

 

 

 

wallenberg12

Dmitri Bertman

 

A Wallenberget a Dortmundi Opera mutatta be 2001-ben. Az Ön rendezését 2007-ben mutatták be Tallinban. Mikor látta a darabot először és miért döntött úgy, hogy meg akarja rendezni?

 

 

Először a szövegkönyvvel találkoztam, az észt opera ajánlotta fel a darabot. Amikor elolvastam, szinte sokkot kaptam. Nagyon „nehéz" anyag, dramaturgiai szempontból is. Ezt követően néztem meg a dortmundi opera előadását felvételről, és nagyon unalmasnak találtam. Túlságosan konkrét volt; fasizmust, koncentrációs tábort, krematóriumot mutattak. Elkeseredtem, de tudtam, hogy a zene, a mű fantasztikus és egyedi. Végül úgy döntöttem, hogy megrendezem, de a nulláról kezdem, mindent újragondolok. Néhány apró zenei változtatást is kértem a zeneszerzőtől, aki ezután teljes mértékben rám bízta a dolgot.

 

 

 

Igaz-e a történet, miszerint 2007 áprilisában, miután Tallinban eltávolítottak egy szovjet háborús emlékművet, az orosz hatóságok megtiltották Önnek, hogy Észtországba utazzon?

 

 

Igaz, csak a június 1-i premieren vehettem részt. Az előkészületek során Interneten keresztül kommunikáltam a társulattal...

 

 

 
 
 

wallenberg13

Dmitri Bertman

 

Hogyan fogalmazná meg a groteszk Wallenberg Cirkusz-jelenet mondanivalóját?

 

 

 

Ez a század cirkusza. Az abszurd mai világ. A matrjoska babák, Miki Egér és Wallenberg is árucikk lett, üzletté vált.

 

Minek köszönhető, hogy Tallinban a darab ilyen nagy közönségsiker? Ez kevés kortárs műről mondható el...

 

 

 

Ahogy említettem, dramaturgiai szempontból remekül van megírva. A zenében pedig - bár modern hangzása van - inkább a tonalitás dominál, jóllehet, ez sokféle modulációval párosul. És nagyon kifejező, emocionális zenéről van szó, nagyon "színházi" ez a zene. Nem hasonlít azoknak a kortárs szerzőknek a műveire, akik kifejezetten matematikai alapon írnak. A Wallenberg nem kompjúter-zene, ami manapság sajnos igen divatos.

 

Csák Balázs

 

Fotók: Bócsi Krisztián

 

 
CSELEKMÉNY

 

Játszódik az 1940-es évek elején Stockholmban és Budapesten.
Egy diplomata konferencián Stockholmban Raoul Wallenberg azt a megbízást kapja az Amerikai Egyesült Államok elnökétől és menekültügyi szervezetek támogatóitól, hogy védje meg a budapesti zsidókat a fenyegető deportálástól. Diplomáciai védettséget ajánlanak neki. Rövid habozás után Wallenberg úgy dönt, vállalja a veszélyes feladatot.
Egy budapesti vasútállomáson fegyveres német katonák vagonokba lökdösik a zsidókat, egy hivatalnok a listát ellenőrzi. Wallenberg az egyik deportáltnak svéd állampolgárságot kíván adni, de a hivatalnok lelövi a zsidót.
Wallenberg azt tervezi, hogy a budapesti zsidókat svéd útlevéllel fogja ellátni. Vacsorára hívja az SS Oberstrumbannführer Eichmannt, és elmondja neki: budapesti tartózkodásának valódi célja, hogy emberéleteket mentsen. A német tiszt figyelmezteti a diplomatát, hogy a védettség tulajdonképpen csak egy megegyezés. Wallenberg úgy érzi, nincs már sok ideje.
A budapesti vasútállomáson Wallenberg kiosztja a munkavállalási iratokat. Egy nő visszaadja neki az útlevelet, és indul a koncentrációs táborba. A zsidók a halálba menetelnek. Eichmann elvégezte a munkáját. A háborúnak vége, a szovjet hadsereg megszállja Budapestet. A diplomaták biztosítják Wallenberget arról, hogy új megbízatást fog kapni.
A háború után a szovjet hivatalnokok nem adnak információt arról, hogy mi lett Wallenberg sorsa. A gulág foglyok azonban azt vallják, hogy látták Wallenberget annak idején. Emlékképük hőse azonban csupán egy reflexió. Eközben Eichmann úton van Jeruzsálem felé, ahol számot kell adnia tetteiről a bíróság előtt. Halálra ítélik.
Végül a Wallenberg Cirkuszban vagyunk. Raoul Wallenberget őrangyalként dicsőítik. Nagybátyja, Jacob Wallenberg unokaöccséről beszél. Az Amerikai Egyesült Államok elnöke, Ronald Reagan Wallenberget az Egyesült Államok tiszteletbeli állampolgárává nyilvánítja.

 

 

wallenberg14

A zeneszerző (balról a harmadik) a Wallenberg észtországi bemutatója után

(fotó: Stefan Conradi)

 

 

 

Erkki-Sven Tüür:
Wallenberg

Az Észt Nemzeti Opera vendégjátéka
Opera két felvonásban, német, héber, orosz és angol nyelven, magyar felirattal

 

Librettó: Lutz Hübner
Fordítás, magyar nyelvű felirat: Lengyel Jenő
Díszlet- és jelmeztervező: Ene-Liis Semper
Vezényel: Risto Joost
Ötlet: Dmitri Bertman
Rendező: Dmitri Bertman, Neeme Kuningas

 

 

Szereplők:
Wallenberg - Rauno Elp
Eichmann- Priit Volmer
Asszony - Aile Asszonyi
Első Diplomata - Helen Lokuta
Második Diplomata - Annaliisa Pillak
Harmadik Diplomata - Juuli Lill
Wallenberg 2 - Roland Liiv
Német tiszt - Jassi Zahharov
Ronald Reagan - Väino Puura
Első túlélő / Első megmentett - Teele Jöks
Második túlélő / Második megmentett - Andres Köster
Harmadik túlélő / Harmadik megmentett - Mart Laur
Első vendég / Jacob Wallenberg - Mart Madiste
Második vendég / Amerikai tábornok - Rene Soom
Harmadik vendég / Amerikai katona - Aare Saal
Hölgy - Riina Arienne
Első Orosz tiszt - Urmas Pöldma
Második orosz tiszt - Vladislav Horuzenko
Három Gulag-fogoly - Villu Valdmaa, Mati Vaikmaa, Aare Kodasma
Wallenberg 3 - Vahur Agar