head main interju

Három egyfelvonásos

Három egyfelvonásos

Három ritkán hallható mű: egy Schubert- és két Ravel-opera a Miskolci Operafesztiválon. Interjú Toronykőy Attila rendezővel. Fotók az előadásról.

Június 15-én került sor a Miskolci Operafesztiválon a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Kar Magánének Tanszékének idei vendégjátékára. A fiatal énekes növendékek három igazi kuriózumokat adtak elő: két Ravel-operát (A gyermek és a varázslatok, illetve a Pásztoróra), valamint egy Schubert-operát (Házi háború).

 

 

Az előadásról Toronykőy Attila rendezőt kérdeztük.

 


Tavaly már jártak itt, akkor is három egyfelvonásos operát adtak elő, tavaly előtt pedig a Szadkót.

 

 

Így van, 2008-ban jöttünk ide először, nekem az volt a főiskolán az első évem.

 

 

Tavaly és idén is több egyfelvonásos operát adtak elő. Ennek az az oka, hogy a rövidebb művek hamarabb megtanulhatóak? Vagy az, hogy így több növendék kaphat lehetőséget?

 

 

Egyik sem igazán döntő szempont. Csengery Adrienn választotta ezeket a műveket. Egyrészt célunk volt, hogy ne slágeroperákat adjunk elő, inkább olyanokat, amiket ritkábban játszanak. A fő szempont azonban az volt, hogy a művek a gyerekekre legyenek szabva, rájuk építettünk.

 

 

Ezek nagyon ritkán játszott művek. Nem lenne hasznosabb, ha a növendékek olyan darabokat tanulnának meg, amiket később nagy valószínűséggel elő is adhatnak?

 

 

Lehet, hogy hasznos lenne, de a főiskola nem csak erről szól. Hanem arról, hogy a hallgatók tanuljanak. Egy Ravel-operát megtanulni például francia nyelven nem csak zeneileg, de „agyilag" is inspiráló. Ez után sokkal könnyebb lesz megtanulni egy Verdi művet. Ha csak dallamosabb műveket tanulnának a diákok, később nehéz helyzetbe kerülnének, amikor egy kortárs darabot kell majd megtanulniuk. Kifejezetten célunk, hogy disszonánsabb, nehezebben tanulható darabokat adjunk elő, amiből a hallgatók nagyon sokat tanulhatnak. A cél mindig az, hogy ők tudjanak tanulni. Másrészt pedig az, hogy szokják a közönséget. Most is volt olyan, aki a nézők láttán visszafogottabban kezdett énekelni, és olyan is, aki épp ettől táltosodott meg.

 

 

A Gyermek és a varázslatok című opera tavasszal elhangzott a Művészetek Palotájában, a tájékozottabbak a Pásztorórát azért még ismerhetik, de a Schubert-műről biztosan nagyon kevesen hallottak. Hogyan esett a választás épp erre a három operára?

 

 

Csengery Adrienn a zenei vezetőnk, aki az operairodalmat nagyon jól ismeri, ő javasolta ezeket a műveket. A Schubert-operát egyébként én sem ismertem. De örülök, amikor új dolgokat fedezhetünk fel.

 

 

torony

fotó: Vajda János

 

Most először adták elő ezt a három operát?

 

 

Nem, május 15-én volt a premier a kolozsvári seregszemlén. Ezt követően Szegeden, a Kisszínházban is bemutattuk őket a vizsgaelőadáson. Ezek ugyanis vizsgadarabok is egyben, fél éve készülünk rájuk.

 

 

Az énekeseket különböző évfolyamokból válogatták?

 

 

Igen, vannak a fellépők között elsősök és ötödévesek is. Az elsősök általában a kórusban kapnak helyet, a nagyobb szerepeket pedig értelemszerűen a felsőbb évesek kapják.

 

 

A három darab közül melyiket volt a legnehezebb megtanulni?

 

 

Mindkét Ravel-mű nagyon nehéz volt, különösen a Pásztoróra. A Schubert-mű zeneileg könnyebb, ott inkább az volt a fontos, hogy mennyire tudnak együtt, csapatban dolgozni.

 

 

Engem meglepett, hogy a műveket karmester nélkül adják elő...

 

 

Igen, nagyon fontos, hogy a hallgatók annyira jól ismerjék a zenét, hogy a művet karmester nélkül is el tudják énekelni. Könnyen ellustulhatnának, ha a karmesterre bíznák magukat.

 

 

Jövőre „Bartók + Verdi" év lesz. Nehéz lesz ismeretlen műveket fellelni... Mivel készülnek?

 

 

Még nem tudom, majd összedugjuk a fejünket és kitaláljuk. Az is lehet, hogy valamilyen montázst fogunk majd csinálni.

 

 

 

Csák Balázs

 

 

 

 

Fotók az előadásról

 

(Vajda János fotói)

 

Ravel: A gyermek és a varázslatok

 

 

gyermek1

 

 

gyermek2

 

 

gyermek3

 

 

gyermek4

 

 

gyermek5

 

 

Az opera cselekménye

 
 


Maurice Ravel: A gyermek és a varázslatok (L'enfant et les Sortiléges)

 

Játszódik Franciaországban, a XX. század elején.

 

Az opera főhőse egy hatéves kisfiú. A leckéje mellett ül, és rettentően unja az egészet. Édesanyja jön be a szobába, aki leszidja, mert nem tanul, rendetlen, és mindent tönkretesz. A kisfiú nem kér bocsánatot, nyelvet ölt anyjára, ezért büntetésből vacsoráig egyedül kell maradnia a szobában. Ez még csak jobban dühbe hozza, törni-zúzni kezd, összetépi könyveit és füzeteit, kínozza az állatait.
Alighogy kimerülten leroskad, megelevenednek körülötte a tárgyak, és érteni kezdi az állatok beszédét. Mind rá panaszkodnak, mert kegyetlenül bánik velük. A kisfiú nagyon megszeppen attól, hogy az állatok és tárgyak a fejére olvassák bűneit, és egyre fenyegetőbben viselkednek vele. A gyermek az anyját hívja, de hiába.
A nagy zűrzavarban a kis Mókus megsebesül. A kisfiú megsajnálja, és egy szalaggal beköti a sebét. Ez a cselekedete meghatja a bosszúállókat, és felhagynak az üldözésével. Végül előkerül az édesanyja is, aki megbocsátóan öleli meg fiát.

 

 

 

Schubert: Cselre csel (Házi háború)

 

 

haboru1

 

 

haboru2

 

 

haboru3

 

 

haboru4

 

 

haboru5

 

 

Az opera cselekménye

 

Franz Schubert: Cselre csel (vagy Házi háború) (Die Verschworenen, oder Der Häusliche Krieg)

 

Játszódik Németországban, a keresztes háborúk idején.

 

Német keresztes lovagok egy csoportja hazatér a Szentföldről. Vezetőjük, Heribert gróf előreküldi az apródját, Udolint, hogy értesítse érkezésükről a feleségét, Ludmilla grófnét.
Az asszonyoknak már nagyon elegük van a háborúból, ezért elhatározzák, hogy férjeiket nem szerelemmel, hanem rideg visszautasítással fogadják majd. Udolin azonban szerelmese, Isella, a csinos komorna révén értesül a tervről, sőt - női ruhában - még részt is vesz az asszonyok gyűlésén. Visszasietve a katonákhoz, Udolin mindent elmond a grófnak.
A cselre a férfiak csellel válaszolnak, és hazatérésükkor még a nőknél is sokkal közömbösebben viselkednek. Az asszonyok ekkor úgy döntenek, hogy ők is felöltik a katonamundért, és követik férjeiket. Szerencsére azonban Isella, a komorna kifecsegi a férfiak titkát, amelyet Udolintól tudott meg. Erre mindenki feladja a duzzogást, és örülnek a viszontlátásnak.

 

 

 

Ravel: A Pásztoróra

 

 

pasztor1

 

 

pasztor2

 

 

pasztor3

 

 

pasztor4

 

 

pasztor5

 

 

 

Az opera cselekménye

 

Maurice Ravel: A Pásztoróra (L'Heure Espagnole)

 

Játszódik Toledóban, a XVIII. században.

 

Torquemada órásmester minden csütörtökön a toronyórát állítja be. Ebben az időben szokta fogadni felesége, Concepcion lakásukban a szeretőit. Most is ott tartózkodik egy idegen, Ramiro, az öszvérhajcsár. Az órás meghagyta neki, várja meg, amíg visszatér. Ez áthúzza Concepcion számítását, ezért megkéri, vigyen fel egy súlyos állóórát a hálószobába. Ez idő alatt érkezik meg az asszony első széptevője, Gonzales, a fűzfapoéta, akit betuszkol egy másik állóórába, és azt is felviteti a hálószobájába Ramiróval.
Concepcion is felmegy, de szomorúan kell megállapítania, hogy a költő csak frázisokat tud mondani, férfiként azonban csapnivaló.
Nem jár jobban másik udvarlójával, Don Inigo Gomezzel, az öreg bankárral sem, akit szintén órában szállíttat fel magához Ramiróval. Concepcionnak ekkor jut eszébe a legjobb megoldás, az erős, izmos Ramiro, aki azután meg is menti a férfinem becsületét.
A hazatérő Torquemada megleli az órákban a két pórul járt széptevőt, és mindjárt meg is vásároltatja velük búvóhelyüket.

 

 

***
 
 
2010. június 15., kedd 17:30 óra, Kamaraszínház
 

 

 

A Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Kar Magánének Tanszékének vendégjátéka

 

Rendező, díszlettervező: Toronykőy Attila
Jelmeztervező: Varsányi Anna
Felkészítő magánének tanárok: Dr. Temesi Mária tanszékvezető, D. Szécsi Edit, Andrejcsik István, Altorjay Tamás
Zenei együttes vezető: Csengery Adrienne, a SZTE Zeneművészeti Kar tanára
Zongorán közreműködik: Ordasi Anna

 

 

Maurice Ravel:

A gyermek és a varázslat (L'enfant et les Sortiléges)
Lírai fantázia két részben, magyar nyelven

Librettó: Colette
Szereplők: A gyermek - Horák Renáta, A mama - Illés Gabriella, Párnás szék - Hipp Judit, Kínai csésze- Bognár Krisztina, Tűz - Bende Zsuzsanna, Hercegnő - Bobanj Rebeka, Fehér cica- Szilágyi Éva, Szitakötő - Dobrotka Szilvia, Csalogány - Bobanj Rebeka, Denevér - Lukács Angéla, Bagoly - Asztalos Kata, Mókus - Kovács Éva , Pásztor lány - Geréby Dóra, Pásztorfiú- Krajnyák Dalma, Fotel- Kiss András, Óra - Pálfi László, Teáskanna - Rab Gyula, Matematika - Raáb Gábor, Fekete kandúr - Taletovics Milán, Fa - Mátis Kelemen, Zöld béka - Szélpál Szilveszter

 

 

***

 

Franz Schubert:

Cselre csel (Die Verschworenen, oder Der Häusliche Krieg)
Vígopera egy felvonásban, magyar nyelven
Librettó: Arisztophanész Lüszisztraté című színműve nyomán Ignaz Franz Castelli
Szereplők: Heribert Gróf - Fekete Károly, Ludmilla - Kaján Katalin, Udolin - Raáb Gábor, isella - Bende Zsuzsanna, Helene - Geréby Dóra, Astolf - Rab Gyula

 

 

 

***

 

Maurice Ravel:

A Pásztoróra (L'Heure Espagnole)
Vígopera egy felvonásban, francia nyelven

 

Libretto: Franc-Nohain
Szereplők: Torquemada, órásmester - Szélpál Szilveszter, Concepcion, Torquemada kikapós felesége - Horváth Orsolya, Gonzales, lírai költő, széplélek - Rab Gyula, Ramiro, öszvérhajcsár - Taletovics Milán , Don Imigo Gomez, bankár - Mátis Kelemen