head main interju

„Nagy állóképességet követelt…”

„Nagy állóképességet követelt…”

 Interjú Szabóki Tünde szopránnal.

A most bemutatott Ariadné Naxoszban volt a második Strauss-opera, amelyben fellépett. Korábban már láthattuk a Rózsalovag Tábornagynéja szerepében. Melyik szerep jelenti a nagyobb kihívást egy énekesnő számára?

Hasonló a kettő, de a Tábornagyné szerepe hosszabb. Ariadnét játszani viszont fizikailag volt nehéz. Állva nem jelentene nagyon nagy kihívást, csakhogy fekve annál inkább! Ráadásul a művet szünet nélkül játszottuk. Nagyon gyorsan kellett egy hisztis házmesternéből egy érző szívű, szomorú királykisasszonnyá változnom. A színpadi kellékek közül pedig a polip és az oldalkocsi is nehéz volt, ezeket a második részben folyamatosan huzigálnom kellett. A rendezés tehát nagy állóképességet követelt, de szerencsére járok sportolni.

Mikor kérték fel erre a szerepre?

Novemberben. Több név is felmerült, végül én kaptam meg a szerepet. Amikor felkértek, az volt az első kérdés hozzám, hogy tudok-e hisztizni. Mondtam, hogy persze, bármikor… Ariadné áriáját egyébként 15-20 évvel ezelőtt énekeltem először, azóta is gyakran viszem koncertekre és előéneklésekre.

A mostani előadáshoz készült egy szórakoztató kisfilm is, a századelő némafilmjeinek stílusában.

Gyönyörű tapasztalat volt, de nem gondoltam volna, hogy a filmezés ennyire fárasztó. Tizenhárom órán át dolgoztunk. Az operatőr pedig szerintem zseniális volt.

Milyen instrukciókat kaptak? Gesztikuláljanak, viselkedjenek úgy, ahogy a némafilmekben látták?

Csak annyiban, hogy nagyobb gesztusokat kellett alkalmaznunk. Ugyanakkor rendes tempóban játszottunk, amit utána gyorsítottak fel.

ariadne 1

 Ariadné Naxoszban - Szabóki Tünde és Thomas Piffka (fotó: Herman Péter)

 

Milyen volt a közös munka a színpadon?

A rendezővel, Anger Ferenccel nagyon jó együtt dolgozni. Ő évekig énekelt az Operaház kórusában is, kívülről és belülről is látja a színpadot. Tisztában van azzal, hogy mi a nehéz és mi a könnyű, és hogyan kell valakit rábeszélni arra, hogy egy nehéz feladatot megcsináljon. Nagyon felkészült, pontosan tudja, hogy mit akar. A szereplők közti viszonyrendszer már az elején tisztázott volt és én ezt tartom a legfontosabbnak. Az, hogy milyen korba van helyezve a történet, illetve hogy kosztümökben vagy mai ruhákban játszunk-e, ehhez képest másodlagos.

Az Ariadné próbaidőszaka hosszabb volt, mint általában?

Nem, ugyanúgy hat hét, ahogy az egy premier előtt lenni szokott.

Milyen szerepekben láthatjuk a közeljövőben?

A Művészetek Palotájában június 21-én Wagner-dalokat énekelek. Eddig mindig a Wesendock-dalokat adtam elő, de most két új, francia nyelvű dalt kell megtanulnom. Novemberben a Nemzeti FilharmonikusokkalBritten Háborús Requiemjét adjuk elő, a jövő évad végén pedig Erzsébet szerepét énekelem a Tannhäuserben.Az Operaházban jövőre ismét megkaptam a Tábornagyné szerepét a Rózsalovagban és előreláthatólag Chrysothemist is az Elektrában. De felkértek a Háry Jánosban is a Császárné szerepére. Lesz még nyáron egy koncertem Kocsis Zoltánnal és a Nemzeti FilharmonikusokkalMartonvásáron,ahol Beethoven A dicsőséges pillanat című kantátájában lépek fel. Ezt követően pedig Mozart c-moll miséjében a Capella Savariával, amit Ausztriában és itthon is előadunk. Szintén nyáron lesz egy Verdi: Requiem Ausztriában, amelyben Kurt Rydl-lel fogok együtt énekelni. Decemberben pedig Arnstadtban, Bach egyik állomáshelyén, az ő templomában lépek fel a Karácsonyi oratóriumban. Az, hogy ott énekelhetek, ahol Bach dolgozott, hátborzongatóan gyönyörű élménynek ígérkezik.

- csb -

 

 

 

(lead-kép: részlet Wágner Csapó József portré fotójából)