head main interju

"Olyan nincs, hogy valami könnyű..."

"Olyan nincs, hogy valami könnyű..."

Interjú Havas Ágnessel, az Armel Operafesztivál igazgatójával.

 

Havas Ágnessel, az Armel Operafesztivál alapítójával és igazgatójával, számos nagysikerű koprodukciós előadás létrehozójával beszélgettünk Szegeden, a 2013. évi Armel Operafesztivál döntőjében.

 

 

 

 

Az ELTE angol–francia szakán végzett, ugyanakkor Svédországban is tanult. Miért ott?

Mert egyetem alatt felvettem a skandinavisztika szakot is. Két év után abbahagytam, de fél évet kint tanultam ösztöndíjasként Svédországban. Egyébként nem szeretek utazni, de ezt a lehetőséget örömmel elfogadtam.

Ezt követően az MTI Külpolitikai Főszerkesztőségénél dolgozott. Újságíró akart lenni?

Nem, ez csak egy rövid időszak volt. A francia szakon addigra már államvizsgáztam, a svéd ösztöndíj viszont csak fél évvel később kezdődött. Addig is el kellett helyezkednem.

A következő munkahelyei már művészeti területhez kapcsolódtak. Egy évig az Interconcert Művészeti Ügynökségnél dolgozott, majd kilenc éven keresztül volt a Francia Intézet munkatársa, az Intézet zenei programjainak kitalálója, szervezője.

A diploma megszerzése után rögtön bementem az Interconcerthez és azt mondtam: ott akarok dolgozni. Pedig akkor még nem tudtam róluk szinte semmit! Az Interconcertnél találtam ki, hogy csináljunk egy közös sanzon-estet a Francia Intézettel. Pár hónappal később az Intézet zenei szervezője elment, és engem hívtak a helyére. Fél évig még együtt csináltam a két munkát, majd a Francia Intézet mellett döntöttem.

Mikor kezdett el vonzódni a művészetekhez, azon belül is a zenéhez?

Ez egy melománia. Korábban is sok minden érdekelt, a nyelveket szerettem a legjobban. De közben mindig tudtam, hogy én művészet-menedzseléssel, szervezéssel szeretnék majd foglalkozni. Már a svédországi ösztöndíjam alatt is úgy mentem színházba, hogy közben azt figyeltem: milyen koprodukciókat lehetne abból csinálni.

Tanult zenélni?

Gyerekkoromban hegedültem.

És mikor kezdődött a vonzódása az operához?

Egyetem alatt. A gimnáziumban még a musicaleket szerettem.

havasagi 3

Az Operaversenyen

 

2003-ban megalapította saját cégét: az Armel Produkció & Sajtóiroda Kft.-t. Az Armel Operafesztivál azonban akkor még nem létezett. Mivel foglalkoztak?

Önálló opera produkciókat és koprodukciókat hozunk létre, a mai napig is. Az első ilyen Gounod Faust-ja volt a nizzai operával, Alföldi Róbert rendezésében. De érdemes megemlíteni Eötvös Péter Le Balcon című operájának hazai ősbemutatóját, Verdi Attiláját a Margitszigeten, vagy Charpentier három kis operáját, amit a versailles-i kastéllyal közösen mutattunk be. De sok egyéb produkciónk is van. Idén például a Los Vivancos táncegyüttes Aeternum című, nagyon látványos produkciója, amellyel turnéztunk Spanyolországban, Olaszországban, Londonban és augusztus 12-én Magyarországon is. Magyar résztvevő minden produkciónkban van, hiszen koprodukciókról beszélünk. Igyekeztem ezeket legalább egyszer itthon is bemutatni.

Mi lesz a következő koprodukció?

Novemberben a Normandiai Őszi Fesztiválon mutatjuk be a Kékszakállú herceg várát, koncertszerű előadáson.

Szereti a koprodukciókat, tehát szívesen dolgozik együtt külföldiekkel. Pedig azt mondta, hogy nem szeret utazni.

Így van, de mindenkit ráveszek, hogy jöjjön ide! [nevet] Vendéglátó viszont szeretek lenni. Igyekszem a vendégeimet meggyőzni, hogy ha idejönnek, közelebbről megismerhetik a magyar kulturális életet. Színházakba is elviszem őket, és sok mindenkivel találkozhatnak.

Nehéz a produkciókra pénzt szerezni?

Az elején nagyon nehéz volt, de most már ezt a részét is szeretem csinálni.

Az Armel Operaverseny és Fesztivált 2008-ban indította el a cége újabb projektjeként. Ki volt az ötletgazda?

 

Bátyai Edinával [a Szegedi Szabadtéri Játékok korábbi igazgatójával – szerk.]. közösen találtuk ki. Edina egy nemzetközi énekversenyt szeretett volna elindítani, én pedig egy nemzetközi koprodukciókat bemutató fesztivált. Végül sikerült kölcsönösen meggyőznünk egymást és a kettő kombinációjából jött létre az Armel Operafesztivál. [Az Operafesztivál első két fordulója tulajdonképpen egy énekverseny, a döntő pedig egy fesztivál, amelynek keretében a döntős versenyzők teljes operákban lépnek fel. – szerk.].A Fesztivál sikeréhez nagyban hozzájárult, hogy megállapodtunk a Mezzo Televízióval, amely Európa számos országában közvetítette a verseny döntőjét. Ők ma már felvételről adják a művek részleteit, 2010 óta viszont az Arte Live Web nevű internetes csatorna közvetít élőben.

 

havasagi 4

Sajtótájékoztatón

 

A versenyen elsősorban kortárs, vagy legalábbis 20. századi műveket mutatnak be, több ország operaházával együttműködve. Ön műveket keres, amiket bemutathat, vagy partnereket?

 

Soha nem műveket keresek, hanem olyan operaházakat, amelyek a kortárs művekről hasonlóképpen gondolkodnak, mint én. Ezt tartom fontosnak, mert klasszikus darabokat minden operaház játszik. Szeretem azt a kockázatot, hogy valami újat csinálhatunk. Ha egy művész új darabbal áll elő, arra én mindig vevő vagyok. Azt persze, hogy milyen lesz maga a mű, és tetszik-e majd a közönségnek, én soha nem tudhatom előre.

 

De az Armel Operafesztiválon sem csak kortárs operákat láthatunk.

 

Igen, ebben engedékenynek kell lennünk, mert az egy utópia, hogy kizárólag új műveket mutassunk be. Az viszont elvárás, hogy a nem kortárs daraboknak is különleges adaptációja, rendezése legyen.

 

Ki ad Önnek zenei tanácsot?

 

Több emberrel is konzultálok, nagy részük külföldi szakember. A végső döntés a darab kiválasztásánál az adott partner operaházé. Csak akkor mondok nemet, ha kiderül, hogy például az Aidát akarják elhozni, de ilyen nem szokott előfordulni, mert eleve olyanokat keresünk meg, akik egyetértenek a mi elképzeléseinkkel, a fesztivál koncepciójával és szellemiségével.

 

Gondolom, a régebbi partnerekkel könnyebb együtt dolgozni. Ugyanakkor újak is kellenek.

 

Igen, a jó egyensúly az, ha a négy külföldi előadásból kettőt készítünk új partnerekkel és kettőt régiekkel. Utóbbiakkal tényleg összehasonlíthatatlanul könnyebb együtt dolgozni. Idén viszont csak a Szerb Nemzeti Színház régi partner, a többi: a Poznani Opera, az Isztambuli Állami Opera és az English Touring Opera új. [Az Armel Operafesztivál döntőjében minden évben öt operát mutatnak be, ebből azonban az egyiket a Szegedi Nemzeti Színház. – szerk.]

 

Elmondható-e, hogy ma már inkább a partnerek keresik Önöket, és nem fordítva?

 

Ez mostanában kezd így lenni. Az első két évben nagyon nehéz volt partnert találnunk, 2010-től kezdett könnyebb lenni. Idén áprilisban Bécsben voltunk az Opera Europa rendezvényen, ahol szinte már sorban álltak hozzánk a leendő partnerek… Mindez a költségek megoszlásában is megmutatkozik. Eleinte sokkal nagyobb anyagi részt kellett vállalnunk a produkciók létrehozásából, ma már ezen a téren is jobb a helyzet.

 

havasagi 1

Sajtótájékoztatón Gyüdi Sándor karmesterrel, a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatójával

 

Tervezik-e, hogy a jövőben esetleg a legnagyobb operaházakat is elhívják?

 

Nem igazán, és ennek elsősorban prózai okai vannak. Egy Bastille-méretű operaházzal nem lehet koprodukciót csinálni. Ott is mennek természetesen olyan művek, amiket szívesen bemutatnánk, de a nagy operaházak hatalmas költségvetéssel dolgoznak, drága díszletekkel, drága szólistákkal. Logisztikailag szinte mozdíthatatlan produkciók ezek, a színpaduk, a díszleteik sem kompatibilisek a Szegedi Nemzeti Színházéval. És persze mi sem vagyunk elég érdekesek a számukra, nekik kicsik vagyunk.

 

Pedig az Armel Operaversenyt Európa-szerte láthatják a nézők a Mezzo Televízióban és az Arte Live Web-en.

 

A nagy színházak számára ez sem jelent plusz vonzerőt, sőt: egy ilyen közvetítés plusz munkaórákkal és bérekkel, valamint rengeteg bonyolult szerződés megkötésével jár. Nekik nem éri meg.

 

Idén az Isztambuli Állami Opera is egyike a partner színházaknak.Földrajzi értelemben is törekszenek a sokszínűségre?

 

Csak annyiban, hogy az öt produkció öt különböző országból jöjjön.

 

Az Armel Operaverseny produkciói közül tavaly és idén két operát bemutattak az Avignon-i Operában is. Ha jól tudom, szó van arról, hogy Avignonban az Operafesztivál teljes programját is műsorra tűzik.

 

Ez a terv, de még nem dőlt el véglegesen. Nem biztos, hogy az a jó koncepció, ha a teljes fesztivált bemutatjuk valahol. Számos európai nagyvárossal vagyunk jelenleg tárgyalásban, és át kell gondolnunk, nem érdemes-e inkább több helyre elvinni egy-egy produkciót, mint egy vagy két városba a teljes fesztivált.

 

Idén a szakmai zsűri mellett két másik zsűri is értékel majd. Miért döntöttek így?

 

A Legjobb Női Előadó, a Legjobb Férfi Előadó és a Legjobb Produkció díját idén is a nemzetközi szakmai zsűri ítéli oda. Szegeden azonban nagy rajongótábora van az operának, és szeretnénk, hogy az ő véleményük is megjelenhessen. Ezért állítottuk fel a Civil Zsűrit, amelyben a város olyan prominens személyiségei vannak, akik egyben operarajongók is. Ők képviselik a várost. Bárkit díjazhatnak, szereplőt, vagy produkciót is, de csak egy díjat ítélnek majd oda. Idén szorosabbra fűztük az együttműködést a Szegedi Tudományegyetemmel is, így az ő képviseletükre is felállítottunk egy Egyetemi Zsűrit.

 

havasagi 2

Munkatársával, Gyüdi Melittával

 

Két évvel ezelőtt egy operaíró versenyt is meghirdettek. Úgy tudom, ennek az eredményével nem elégedett.

 

Nem, mert csak négy mű érkezett be. Igaz, csak itthon hirdettük meg, mert elsősorban azt szeretnénk, hogy új magyar művek szülessenek. Ettől függetlenül bárki jelentkezhetett, külföldről is, de ezt a versenyt egyelőre nem hirdetjük meg újra. A győztes operát persze jövőre bemutatjuk Plsenben, az ottani előadás egyik felében. A másik felében láthatjuk majd Csapó Gyula Phaedra című operájának ősbemutatóját.

Amelynek megírására viszont Önök kérték fel a szerzőt.

 

Így van, csakúgy mint Eötvös Pétert, aki Senza Sangue címmel ír operát és Mester Tamást, akinek Originum című műve az első operája lesz. Két vagy három éven belül ezeket is bemutatjuk.

 

Mekkora stábbal dolgozik?

A stáb velem együtt most már öt főre duzzadt… A fesztivál ideje alatt persze vannak további munkatársak is: hostess, sofőr, asszisztens stb.  

 

Mit gondol, minek köszönhető, hogy az Operafesztivált ilyen sikeressé tudta tenni? Nyilván kellett egy jó ötlet, de elindítani nem lehetett könnyű.

 

Olyan nincs, hogy valami könnyű. Ez bármilyen vállalkozásra igaz. Sokat kell dolgozni benne, és nem szabad feladni. Számos olyan pillanat volt, amikor én is feladhattam volna. A legnehezebb tényleg elkezdeni valamit, és azt felépíteni. Nekem volt egy álmom, amihez ragaszkodtam. De ezt rengeteg munka követte. Ehhez persze olyan embereket igyekszem magam köré gyűjteni, akik képesek velem együtt dolgozni és lelkesedni.

Csák Balázs