head main interju

"Felfelé is kinyílt a hangom..."

"Felfelé is kinyílt a hangom..."

Interjú Sáfár Orsolya szopránnal.

Az idei évad második felében két koloratúrszoprán szerepet is énekel majd két Mozart-műben: Madame Herz-et Aszínigazgatóban és Blondét A szöktetés a szerájban című operában. Ha jól tudom, az előbbit nem először énekli.

 

Igen, A színigazgatóban énekeltem már, egy utcai előadáson, a TeaRtrum "Színházi évadnyitó" keretében. Jövő februárban a Zeneakadémia Kistermében - most már Solti-teremnek hívják - énekelem majd újra Madame Herz-et, májusban pedig az Erkel Színházban.

 

Ebben az operában két koloratúrszoprán szerep is van, Madame Herz ráadásul a magasabbik szólam, ugye?

 

Így van, háromvonalas F-et is kell énekelnem.

 

Azért kérdezem, mert eddig inkább lírai szopránkánt ismerhettük meg, igaz, énekelte már Konstanzét is a Szöktetésben. A koloratúr szoprán szerepek új irányt jelentenek?

 

Igen, az elmúlt időszakban felfelé is kinyílt a hangom és jól mennek a koloratúrák, fut a hangom. A sevillai borbély Rosinája volt az első komolyabb koloratúr szerepem, amit nagyon élveztem. Ebben és a nyáron próbált másik Rossini-operában, a Bruschino úrban is a háromvonalas magasságok felé kanyarítottam a kadenciákat. Mivel egy dúsabb, melegebb hangszín is benne van a torkomban, ezért sokat gondolkodtam, hogy a lírai vagy a koloratúr szerepek felé menjek-e tovább, és most úgy érzem, hogy inkább az utóbbi felé. Már csak azért is érdemes ebbe többet fektetnem, mert koloratúrszoprán énekesnőből kevesebb van. De ha hosszú távon gondolkodom, akkor is így járok jobban, mert később még mindig válthatok a kényelmesebb lágéban fekvő lírai szerepekre, amikkel lelkileg már most is nagyon tudok azonosulni, de fordítva ez nem tűnik lehetségesnek.

 

so int sevillai

Rosinaként A sevillai borbélyban; partnere: Megyesi Zoltán (fotó: Máthé András)

 

Akkor például Mimìként mostanában nem is láthatjuk újra?

 

Az a szerep még megfér a koloratúr szerepekkel. Akár egy évadon belül is, persze nem párhuzamosan, hanem külön-külön időszakban.

 

A korábbi években mi hiányzott a koloratúrszoprán szerepek elénekléséhez? A koloratúr technika vagy a magasságok jelentettek nehézséget?

 

A koloratúrkészségem régebben is megvolt, de az extra magasságok nem szólaltak meg ösztönből. Nem volt elég laza, elég rugalmas a gégeállásom - ez mostanra megváltozott, úgyhogy a magasságok egyre kevéssé jelentenek izgalmat.

 

Az idei évadban két helyszínen is énekli majd Sofia szerepét Rossini Bruschino úr című operájában.

 

A Bruschino úrnak június végén volt a nyilvános főpróbája Sopronban. Nemcsak a darab nagyon jó, de a rendezés és a csapat is. Ősszel Veszprémben adjuk elő tizenkilenc alkalommal, januártól pedig Sopronban játsszuk. Ott én már csak az első öt előadáson tudok részt venni, mert az Operaház által „Late night show”-nak elnevezett program keretében indulnak A színigazgató próbái a Zeneakadémián. A „Show”-t Mozart Hat notturnójával egészítjük ki egész estésre.

 

A Hat notturnó lesz a felnőtteknek szóló rész?

 

Többnyire igen, és ha jól tudom, az előadás erotikus oldalát a balett táncosok képviselik majd.

 

so int bruschino

Sofia szerepében a Bruschino úrban; partnere: Cseh Antal (fotó: Veszprémi Petőfi Színház)

 

Októberben egy ősbemutatónak is részese volt: Fischer Iván Vörös tehén című operáját adták elő a Millenáris Teátrumban. Meséljen erről az előadásról!

 

Júliusban kerestek meg, hogy én legyek a darabban Vörös Tehén. Szívesen elvállaltam, tehén még úgysem voltam… [nevet] Csak szeptemberben derült ki, hogy a szerep egy ledér kocsmárosnőt takar. Fischer Iván egy groteszk operát írt a zsidók ellen emelt vérvádról, hiszen annak tartja a darab témáját, a tiszaeszlári Solymosi Eszter perét. A cselekmény a keresztények által elcsábított és a hamis tanúzásra betanított zsidó fiúra, Scharf Móricra hegyeződik ki: hogy miként válik ez a kiskamasz egy, a betanult tanúvallomást elrappelő, önnön zsidóságát megtagadó és az apja ellen valló robottá, majd hogyan oldódik fel és meg benne minden, miután ejtik a vérvádat. A mű végén a fiú és az édesapa újra egymásra találnak. A Vörös Tehén egy epizódszerep. Egyetlen áriája van a darabban, valamint egy ezt megelőző hosszabb, néma jelenet. A szintén Vörös (vagy Veres) Tehén nevű fogadóban kocsmai mulatság van, ahol egy alaprészegségből indulva ájulttá issza magát a keresztény férfi vendégsereg által körbe rajongott zsidó fogadósnő. Ettől eleinte tartottam, mert becsípve már voltam ugyan, de igazán részeg még soha! Ascher Tamás rendező úr mellett Székely Kriszta rendező szakos egyetemi hallgató külön foglalkozott velem, hogy az illuminált állapot minél hitelesebb legyen. Végül is az előadások után pozitív visszajelzéseket kaptam a karakter megformálását illetően – kár volt izgulnom miatta. Az alkoholos álomból hirtelen ébredve, egy csapásra kijózanodva kellett a bravúráriát előadni, ami gyakorlatilag egy drámai hangvételű bel canto ária paródiája. Megköveteli a jó mélységeket és a dús hangszínt, ugyanakkor háromvonalas D is van az áriában és igen nehéz staccato részek. A Színművészeti Egyetem harmadéves színészosztálya volt a partnerem ebben a látványos revü-jelenetben, amit Vári Bertalan koreografált.

 

so int vorostehen

Vörös Tehén szerepében Fischer Iván Vörös Tehén című operájában (fotó: Gordon Eszter)

 

Szeptemberben az Operaház előadásán, a Szfinx-teraszon adták elő Menotti A telefon című operáját, amiben Lucy-t énekelte.

 

Ennek a szerepnek nagyon örültem, mert mindig szerettem volna elénekelni.

 

Mekkora kihívás volt Lucy szólama?

 

Nem kifejezetten nehéz szerep, számomra legalábbis nagyon kényelmes a fekvése.

 

Nem zavarta, hogy az utcán, zajban kellett énekelnie?

 

Autók nem voltak, az Andrássy út a forgalom elől le volt zárva. Ha pedig a hangosítás rendben van, a többi utcai zaj ugyanúgy nem zavar, mint ahogy a köhögés sem egy zárt téri előadáson. Ilyenkor csak a szereppel és a zenével vagyok elfoglalva, mást nem nagyon veszek észre.

 

Egyébként szokott lámpaláza lenni?

 

Inkább csak a premiereken. Pár évvel ezelőtt izgulósabb voltam, de az elmúlt időszakban sok feladatot kaptam, ezért most már sokkal magabiztosabb és nyugodtabb vagyok. Izgulva, remegő lábakkal nem is lehet igazán jól énekelni, meghallatszik a hangon - akkor meg mi értelme van?

 

so int telefon

Lucy szerepében Menotti A telefon című operájában

(fotó: Csibi Szilvia)

 

Augusztusban Haydn Aki hűtlen pórul jár című operájában is debütált, a fertődi Esterházy-kastélyban, a Marionett Színházban. Szívesen énekel koncertszerű előadásokon vagy a színpadi előadás jobban vonzza?

 

Mindkettőt szeretem. De, ha már a koncertet említi, nagyon sajnálom, hogy az oratórikus művek mostanában elkerülnek, pedig a zeneakadémiai éveimben éppen azok voltak a jellemzőek. Kicsit hiányzik az a hangversenytermi, nyugodt kiállok-a-kottával-a-kezemeben-és-csak-énekelek érzés. Nem kell rohangálni a színpadon és a hangot sem kell annyira alárendelni a szerepnek, mint egy operában. Inkább a gyönyörködtetés a lényeg. A színházi előadásnál viszont hatással lehet a hangadásra, a levegővételek mennyiségére a rendezői elképzelés és ott én is bátran változtatok hangszínt, akár el is csúfítom a hangomat, ha úgy gondolom, hogy az kell a szerephez.

 

Melyek azok a szerepek, amiket a következő néhány évben szívesen elénekelne?

 

A Rigolettóban Gilda, a Traviatában Violetta, és a Lammermoori Lucia címszerepe.

 

 

Csák Balázs

 

 (lead-kép: Operaportál)