ePrivacy and GPDR Cookie Consent by TermsFeed Generator

head main kritikak

Tenor gála

Tenor gála

Beszámoló a Miskolci Operafesztiválon hétfőn este elhangzott "Három tenor" gálaestről.
A tenor gála minden évben a Miskolci Operafesztivál egyik legnépszerűbb eseménye. A műsorok anyaga független a Fesztivál adott tematikájától. Egy kivételtől eltekintve (Lenszkij áriája az Anyeginből) idén, a „Bartók + Szlávok" alkalmával sem szláv tenor áriákat hallhattunk, hanem természetesen olaszokat, valamint egy franciát. Tenor slágerek sora (a Toscából, a Turandotból, a Bajazzókból, a Giocondából, a Wertherből, az Arles-i lányból, az Álarcosbálból, a Luisa Millerből, az Aidából, a Rigolettóból, a Lammermoori Luciából, a Manon Lescautból és az Anyeginből) alkotta az este programját, valamint népszerű zenekari részletek a Szicíliai vecsernyéből, a Giocondából, az Anyeginből és a Thaisból. Show műsort láthattunk, ami egyáltalán nem baj – rövid „pihenőt" és felüdülést jelentett a közönség számára a komor hangulatú szláv operák közepette.


A három tenort - Ki-Chun Park-ot, Arturo Chacón-Cruz-t és Mikhail Agafonovot - a Győri Filharmonikus Zenekar kísérte Medveczky Ádám vezényletével, a gálaest rendezője Káel Csaba volt.


Ki-Chun Park szép tenorhang, biztos magasságokkal, azonban hétfő este ebből nem sokat hallhattunk. Az énekes hangi problémákkal küszködött, Radames áriájának (Verdi: Aida) záró magas hangjánál el is csuklott a hangja. Ennek ellenére – vagy inkább éppen ezért, biztatásul - az ária végén nagy tapsot kapott, mire ő bocsánatkérően elmosolyodott és széttárta a kezét. Az est második felében már csak a másik két tenor folytatta, a koreai énekes azonban a végén visszajött, és a műsor zárásaként közösen előadott áriákban csatlakozott társaihoz.

 

Ki-Chun Park (fotó: Operaportál)

 

A vonzó külsejű mexikói tenorista, Arturo Chacón-Cruz megnyerő személyiség és szép, lírai tenorhang. Ez utóbbiról az este folyamán többször is meggyőződhettünk, de a program legkellemesebb meglepetését is Chacón-Cruz okozta, ugyanis váratlanul - és meglepően jól – ő énekelte el Lenszkij áriáját (amit inkább az orosz tenoristától vártunk volna, még akkor is, ha ő nem éppen lírai tenor).


Az Arturo Chacón-Cruz-zal készített interjúnkat itt olvashatja:

„Az érzelmeimet tudom átadni…" (Interjú Arturo Chacón-Cruz-zal)

 

Arturo Chacón-Cruz (fotó: Operaportál)

 

A harmadik tenoristának, a copfos, kissé bohém megjelenésű Mikhail Agafonovnak erős, szépen csengő magas hangjai vannak és igen nagy tüdeje, amiről különösen a „Nessun dorma" (Puccini: Turandot) végén kitartott magas hangnál győződhetett meg a hallgatóság.

 

Mikhail Agafonov (fotó: Operaportál)

 

A ráadásban jött a show: a Nessun dorma és a La donna e mobile (Verdi: Rigoletto), immár közösen énekelve, közben bohóckodva és egy kicsit versenyezve is a magas hangok kitartásakor.


A közönség összességében azt kapta a tenorgálán, amit várt: három kiváló tenort (még ha egyikőjük nem is volt formában), és könnyed, felszabadult show-műsort, népszerű dallamokkal.

 

- csb -

 

 

fotó: Operaportál

 

 

 

Kapcsolódó oldalak ezen a honlapon:

 

"Az érzelmeimet tudom átadni..." (Interjú Arturo Chacón-Cruz-zal)