ePrivacy and GPDR Cookie Consent by TermsFeed Generator

head main programajanlo

Bayreuthi színvonalon

Bayreuthi színvonalon

Wagner: a Nibelung gyűrűje és a Parsifal a Művészetek Palotájában. Kritika.

Wagner Bayreuth számára komponált két zenedrámája, a Nibelung gyűrűje című tetralógia és a Parsifal együtt idén volt hallható először a Művészetek Palotájában.

 

A Bayreuthi Festspielhaus állandó dirigense, Fischer Ádám most is a legmagasabb művészi színvonalat hozta el a Budapesti Wagner-napokra és immáron négy év után nem túlzás a kijelentés, hogy a kezdeményezés méltó módon veszi fel a versenyt a német fesztiválteátrummal. "Világszínvonalú produkciókat hallhattunk..."

 

Nem kétséges, hogy - az MR Szimfonikusok néhány melléfogásától eltekintve, amelyért főleg a fúvósok okolhatók - zeneileg hibátlan, világszínvonalú produkciókat hallhattunk, a partitúra csúcspontjai mindenhol teljes szépségükben bontakoztak ki. Az összhatáshoz az avatott énekművészek és - az Istenek alkonyában, ill. a Parsifalban - az Antal Mátyás vezette  Nemzeti Énekkar rendkívül hatásos kórusa is hozzájárult, az utóbbiban a Somos Csaba vezette Budapesti Stúdió Kórussal és a Thész Gabriella irányítása alatt álló MR Gyermekkórussal kiegészítve.

 

 

bayreuthisz

Siegfried (fotó: Pólya Zoltán, forrás: Müpa)

 

Számomra azonban most is felvetődött a kérdés: Fischer Ádám valóban a legnagyobb Wagner-karmesterek közé tartozik-e? Kétségtelen, hogy a zeneirodalom különféle korszakaiban jártas és a világ nagy dalszínházaiban és koncerttermeiben maradandó előadásokat jegyző dirigens Wagner életművében is otthon van. Ha Wagner-interpretációját a jeles elődök közül kellene valakihez hasonlítani,  engem - elmélyültség és tempók tekintetében legalábbis - Wilhelm Furtwänglerre emlékeztet. Az idei Tavaszi Fesztiválon, a Művészetek Palotájában hallott Don Giovanni viszont arról győzött meg, hogy Fischer Ádám igazi területe mégis Mozart. A magyar Maestro a Bécsi Filharmonikusok élén képes volt akkor azt a legmagasabb szintet is elérni, amely egyedül a legnagyobbakhoz: (a maiak közül) James Levine-hoz, Daniel Barenboimhoz, Lorin Maazelhez, Zubin Mehtához vagy Claudio Abbadóhoz hasonlítható...

 

 

bayreuthisz2

A walkür (fotó: Pólya Zoltán, forrás: Müpa)

 

A szcenírozott előadásforma kérdése komoly esztétikai vitákra adhat okot. "...a mű rejtett pszichológiai aspektusait nem hozza közelebb..." Bár a világban egyre népszerűbb ez az interpretációs keret, sajnos, a komplex műértelmezéssel és a képzőművészeti igényű adekvát vizualitással egyaránt adós marad. Lehet érvelni mellette vagy ellene, de az biztos, hogy a mű rejtett pszichológiai aspektusait nem hozza közelebb. A rendezői színházzal szemben az énekesi színházra építve ez a stílus tulajdonképpen egy korábbi formációt élesztett fel - új tartalmakkal kiegészítve. Patrice Chareau, Harry Kupfer, Alfred Kirscher és Pierre Audi Ringjének vagy Harry Kupfer és Nikolaus Lehnhoff  Parsifaljának ismeretében Hartmut Scörghofer (A nibelung gyűrűje), ill. Parditka Magdolna és Szemerédy Alexandra (Parsifal) szcenírozott változata kevésnek bizonyult. Igaz, nyilvánvalóan nem is tűzték ki az említett értelmezések mélységeinek elérését.

 

 

bayreuthisz3

A Rajna kincse; Herczenik Anna (Freia), Oscar Hillebrandt (Donner),
Németh Judit (Fricka) és Ladislav Elgr (Froh) (fotó: Pólya Zoltán, forrás: Müpa)

 

A Nibelung gyűrűje vokális és színpadi szempontból a három főszereplő, Brünnhilde, Siegfried és Wotan köré összpontosul. A jelen ciklusban két ideális Brünnhildét, és egy új előadóművészi utakat felfedező Siegfriedet láthattunk, a másik Siegfried és a két Wotan szerintem egyaránt hagyott kifogásolnivalót maga után.

 

A Walkür és az Istenek alkonya Brünnhildéjeként napjaink egyik legkiválóbb Wagner-szopránja, Linda Watson mutatkozott be. "Watson napjaink egyik legkiválóbb Wagner-szopránja..." A New York-i Metropolitan, a milánói Scala és Bayreuth vezető énekesnője méltán részesült nem mindennapi közönségsikerben: nagy vivőerejű, ugyanakkor tökéletesen kiegyenlített hangja, hatalmas hangterjedelme és drámaisága a walkür megszemélyesítésére eleve predesztinálja. Szerepformálás tekintetében igazi drámai művész, aki szemléletesen végigvezeti figurájának drámai ívét. A Walkürben az apjáért rajongó impozáns istennőt az Istenek alkonyában egy megtört, meggyalázott, emberi mivoltában megsértett asszonyként láttuk viszont.

 

bayreuthisz4

A walkür; Linda Watson (Brünnhilde), Waltraud Meier (Sieglinde)

(fotó: Pólya Zoltán, forrás: Müpa)

 

 

bayreuthisz5

Az istenek alkonya; Linda Watson (Brünnhilde) (fotó: Pólya Zoltán, forrás: Müpa)

 

A Siegfried Brünnhildéjét Iréne Theorin alakította, aki hatalmas hangerejével, olasz szerepeken (A trubadúr és Az álarcosbál - Leonóra, Don Carlos - Erzsébet, Aida, Desdemona, Tosca, Turandot) kiérlelt technikájával és komplex szerepformálásával szintén osztatlan közönségsikert aratott. "Treleaven alakítása a reveláció erejével hatott..."

A címszerepben partnere John Treleaven volt, akivel a londoni Covent Garden színpadán már korábban megformálták a Siegfried szerelmespárját, az Antonio Pappano - Keith Warner fémjelezte produkcióban. Treleaven alakítása a reveláció erejével hatott, a Wagner-éneklésről elterjedt nézeteket megcáfolva a legkifogástalanabb legato technikát mutatta be. Az itáliai bel canto énekkultúrát a német Lied legértékesebb hagyományaival szintézisbe hozó művész a germán mitológia atmoszféráját hitelesen tette maivá, színpadi kisugárzása is példaértékű.

 

 

bayreuthisz6

A walkür; Christian Franz (Siegmund), Waltraud Meier (Sieglinde)

(fotó: Pólya Zoltán, forrás: Müpa)

 

Az Istenek alkonya Siegfriedjeként, a Rajna kincse Logéjaként és a Walkür Siegmundjaként Christian Franz már kevésbé keltett meggyőző hatást. A három estén átívelő, mennyiségi szempontból példaértékű előadássorozata minőségi szempontból fokozatosan lefelé tendált. A tenorista beszorított hangon énekel, nyomja a magasságokat, sajnos, nem rendelkezik a kívánt vokális technikával.

 

 

bayreuthisz7

A Rajna kincse; Christian Franz (Loge), Michael Roider (Mime)

(fotó: Pólya Zoltán, forrás: Müpa)

 

A két Wotan, Johan Reuter (A Rajna kincse, Siegfried) és Tomasz Konieczny (A walkür) vokálisan kifogástalan alakítást nyújtott, viszont szerepformálásban egyikük sem vezette végig a főisten személyiségében lezajló pszichológiai folyamatokat (olyan általam látott etalonokkal összehasonlítva, mint Simon Estes vagy Alan Titus, nem képesek megállni a helyüket).

 

Pedig Johan Reuter magában hordozza egy jövőbeni izgalmas alakítás csíráit: a Rajna kincsében és a Siegfriedben egyaránt az Erda-jelenetben, Kovács Annamáriának köszönhetően talált önmagára. A magyar énekesnő súlyos drámai altjával világszínvonalon tolmácsolta az istennő figuráját.

 

 

bayreuthisz8

Siegfried; Johan Reuter (Wotan)

(fotó: Pólya Zoltán, forrás: Müpa)


Tomasz Konieczny egyéniségéhez - talán fiatal korának köszönhetően - a Parsifal Amfortasa közelebb áll, két monológja maradandó élménnyel ajándékozta meg a közönséget. Ugyanez mondható el Oscar Hillebrandtról is, aki bár Donnerként és Guntherként vokálisan mindenben megfelelt a követelményeknek, színtelen egyéniségével mindvégig a háttérben maradt. A Parsifal Klingsoraként viszont önmagára talált, kiváló karakteralakításában nagyszerűen érzékeltette a bukott Grál-lovag gátlástalan, torz lényét.

 

 

bayreuthisz9

Az istenek alkonya; Oscar Hillebrandt (Donner), Markovics Erika (Gutrune)

(fotó: Pólya Zoltán, forrás: Müpa)

 

Hasonló mondható el Hartmut Welker Alberichjéről is, aki ezúton is bizonyította, napjainkban valóban ő szerepének legavatottabb tolmácsolója. A törpe gonoszságát hangilag is meggyőző erővel ábrázolta, alakításának csúcspontja a híres átok-jelenet volt.

 

 

bayreuthisz10

Siegfried; Hartmut Welker (Alberich), Johan Reuter (Wotan)

(fotó: Pólya Zoltán, forrás: Müpa)

 

A Wagner-napok nagy meglepetése volt a Hagen és Gurnemanz szerepeiben bemutatkozó Eric Halfvarson. Hatalmas, zengő basszusa teljes egészében betöltötte a hangversenytermet, vokális produkciója mellett színészileg is tudatosan és elmélyülten jelenítette meg a két eltérő figura karakterét.

 

 

bayreuthisz11

Az istenek alkonya; Oscar Hillebrandt (Donner), Eric Halfvarson (Hagen)

(fotó: Pólya Zoltán, forrás: Müpa)

 

 

bayreuthisz12

Parsifal; Németh Judit (Kundry), Nikolai Schukoff (Parsifal),
Eric Halfvarson (Gurnemanz) (forrás: Müpa)

 

A Walkür Hundingját idén is Walter Fink formálta meg, az est egyik legnagyobb közönségsikerét aratva. "Walter Fink az est egyik legnagyobb közönségsikerét aratta..." A művész már színpadra lépése pillanatában magára vonta a közönség figyelmét: vocéja igazi orgonahang, hatalmas hangmatériával és kiművelt technikával, amelyre szerintem Székely Mihály óta kevés példa akadt az énekművészet történetében.

 

 

bayreuthisz13

A walkür; Walter Fink (Hunding) (fotó: Pólya Zoltán, forrás: Müpa)

 

Emlékezetes alakítást nyújtott Frickaként, II. nornaként és Kundryként Németh Judit. Minden regiszterben kiegyenlített hangmatériája átütő erővel és árnyalt szerepformálással párosul.

 

 

bayreuthisz14

A Rajna kincse; Németh Judit (Fricka) (fotó: Pólya Zoltán, forrás: Müpa)

 

A Parsifal címszerepében Nikolai Schukoff sajnálatos módon alul maradt vele szemben, de a tenorista a III. felvonásban szerencsére magára talált. Parsifal és Gurnemanz nagyjelenetében Eric Halfvarsonnal operatörténeti jelentőségű párost alkottak, hangilag és színészileg egyaránt maradéktalanul bontották ki a filozofikus párbeszéd mélységeit.

 

 

bayreuthisz15

Parsifal; Nikolai Schukoff (Parsifal) és a viráglányok: Váradi Zita, Lloyd Cecilia,

Fodor Gabriella, Korondi Anna, Keszei Bori, Schöck Atala (forrás: Müpa)

 

A Walkür Sieglindéjeként Christine Iven nem adta meg a kellő súlyt a szerepnek, de a III. felvonásra ő is feloldódott és rövid jelenétében ihletetten szólaltatta meg frázisait.

 

Fafnerként Paul Dan Dumitrescu (A Rajna kincse) és Rácz István (Siegfried), Titurelként pedig Kováts Kolos egyaránt a basszus-éneklés legértékesebb tradícióját mutatták be.

 

 

bayreuthisz16

A Rajna kincse; a két "óriás": Thomas Jesatko és Paul Dan Dumitrescu

(fotó: Pólya Zoltán, forrás: Müpa)

 

A sellők (Korondi Anna, Fodor Gabriella, Schöck Atala), a walkürök (Wittinger Gertrúd, Szabóki Tünde, Fodor Beatrix, Fodor Gabriella, Várhelyi Éva, Schöck Atala, Bakos Kornélia, Kovács Annamária), a nornák (Németh Judit mellett Gál Erika és Szabóki Tünde) és a viráglányok (Váradi Zita, Cecilia Lloyd, Fodor Gabriella, Korondi Anna, Keszei Bori, Schöck Atala) együttese a világ bármelyik vezető dalszínházában megállná a helyét.


Péterfi Nagy László

 

 

bayreuthisz17

 

A Rajna kincse; Hartnut Welker (Alberich) és a három sellő: Korondi Anna,

Fodor Gabriella, Schöck Atala (fotó: Pólya Zoltán, forrás: Müpa)

 

 

bayreuthisz18

Az istenek alkonya; a három norna: Gál Erika, Németh Judit, Szabóki Tünde

(fotó: Pólya Zoltán, forrás: Müpa)

 

 

BUDAPESTI WAGNER-NAPOK


Wagner:

A Rajna kincse
zenedráma négy képben
(német nyelvű előadás, magyar szövegvetítéssel)

Wotan: Johan Reuter
Donner: Oskar Hillebrandt
Froh: Ladislav Elgr
Loge: Christian Franz
Alberich: Hartmut Welker
Mime: Michael Roider
Fasolt: Thomas Jesatko
Fafner: Dan Paul Dumitrescu
Fricka: Németh Judit
Freia: Herczenik Anna
Erda: Kovács Annamária
Woglinde: Korondi Anna
Wellgunde: Fodor Gabriella
Flosshilde: Schöck Atala

Rendező, díszlettervező: Hartmut Schörghofer
Dramaturg: Christian Martin Fuchs †
Koreográfia: Teresa Rotemberg
Jelmez- és bábtervező: Corinna Crome
Fénytervező: Andreas Grüter
Videó: Momme Hinrichs, Torge Mřller (fettFilm)
Rendezőassisztensek: Boschán Daisy, Katharina Kühnel
Zenei munkatársak: Bartinai Gábor, Richard Lewis

MR Szimfonikusok
A zenekart betanította: Stephen D’Agostino
Művészeti vezető és vezényel: Fischer Ádám

 

 

Wagner:

A walkür
zenedráma három felvonásban
(német nyelvű előadás, magyar szövegvetítéssel)

Siegmund: Christian Franz
Hunding: Walter Fink
Wotan: Tomasz Konieczny
Sieglinde: Christiane Iven (12-én), Waltraud Meier (19-én)
Brünnhilde: Linda Watson
Fricka: Németh Judit
Helmwige: Wittinger Gertrúd
Gerhilde: Szabóki Tünde
Ortlinde: Fodor Beatrix
Waltraute: Fodor Gabriella
Siegrune: Várhelyi Éva
Rossweise: Schöck Atala
Grimgerde: Bakos Kornélia
Schwertleite: Kovács Annamária

Rendező, díszlettervező: Hartmut Schörghofer
Dramaturg: Christian Martin Fuchs †
Koreográfia: Teresa Rotemberg
Jelmez- és bábtervező: Corinna Crome
Fénytervező: Andreas Grüter
Videó: Momme Hinrichs, Torge Mřller (fettFilm)
Rendezőassisztensek: Boschán Daisy, Katharina Kühnel
Zenei munkatársak: Bartinai Gábor, Richard Lewis

MR Szimfonikusok
A zenekart betanította: Stephen D’Agostino
Művészeti vezető és vezényel: Fischer Ádám

 

 

Wagner:

Siegfried
zenedráma három felvonásban
(német nyelvű előadás, magyar szövegvetítéssel)

Siegfried: John Treleaven
Mime: Michael Roider
Vándor (: Johan Reuter
Alberich: Hartmut Welker
Fafner: Rácz István
Erda: Kovács Annamária
Brünnhilde: Iréne Theorin
Erdei madárka: Gál Gabi

Rendező, díszlettervező: Hartmut Schörghofer
Dramaturg: Christian Martin Fuchs †
Koreográfia: Vida Gábor
Jelmez- és bábtervező: Corinna Crome
Fénytervező: Andreas Grüter
Videó: Momme Hinrichs, Torge Mřller (fettFilm)
Rendezőassisztensek: Boschán Daisy, Katharina Kühnel
Zenei munkatársak: Bartinai Gábor, Richard Lewis

MR Szimfonikusok
A zenekart betanította: Stephen D’Agostino
Művészeti vezető és vezényel: Fischer Ádám

 

 

 

Wagner:

Az istenek alkonya
zenedráma három felvonásban
(német nyelvű előadás, magyar szövegvetítéssel)

Siegfried: Christian Franz
Gunther: Oskar Hillebrandt
Hagen: Eric F. Halfvarson
Alberich: Hartmut Welker
Brünnhilde: Linda Watson
Gutrune: Markovics Erika
Waltraute: Cornelia Kallisch
1. norna: Gál Erika
2. norna: Németh Judit
3. norna: Szabóki Tünde
Woglinde: Korondi Anna
Wellgunde: Fodor Gabriella
Flosshilde: Schöck Atala

Rendező, díszlettervező: Hartmut Schörghofer
Dramaturg: Christian Martin Fuchs †
Koreográfia: Vida Gábor
Jelmez- és bábtervező: Corinna Crome
Fénytervező: Andreas Grüter
Videó: Momme Hinrichs, Torge Mřller (fettFilm)
Rendezőassisztensek: Boschán Daisy, Katharina Kühnel
Zenei munkatársak: Bartinai Gábor, Richard Lewis

Közreműködik: MR Énekkar (karigazgató Somos Csaba), Budapesti Stúdió Kórus (karigazgató Strausz Kálmán)
MR Szimfonikusok
A zenekart betanította: Stephen D’Agostino
Művészeti vezető és vezényel: Fischer Ádám

 

 

Wagner:

Parsifal
Zenedráma három felvonásban

Amfortas: Tomasz Konieczny
Gurnemanz: Eric F. Halfvarson
Parsifal: Nikolai Schukoff
Klingsor: Oskar Hillebrandt
Kundry: Németh Judit
Titurel: Kováts Kolos
1. Grál lovag: Kiss Péter
2. Grál lovag: Ambrus Ákos
1. apród: Maximilian Sepp a Tölzi Fiúkórus tagja
2. apród: Julius Steinbach a Tölzi Fiúkórus tagja
3. apród: Nyári Zoltán
4. apród: Megyesi Zoltán
Viráglányok: Váradi Zita, Lloyd Cecilia, Fodor Gabriella, Korondi Anna, Keszei Bori, Schöck Atala
Egy hang: Schöck Atala

Rendező, díszlettervező: Parditka Magdolna és Szemerédy Alexandra
Fény: Györgyfalvai Károly
Zenei munkatársak: Bartinai Gábor, Petheő Zsolt

Közreműködik: Nemzeti Énekkar (karigazgató Antal Mátyás), MR Énekkar (karigazgató Somos Csaba), Budapesti Stúdió Kórus (karigazgató Strausz Kálmán), MR Gyermekkórus (karigazgató Thész Gabriella)
MR Szimfonikusok
A zenekart betanította: Stephen D’Agostino
Művészeti vezető és vezényel: Fischer Ádám