ePrivacy and GPDR Cookie Consent by TermsFeed Generator

head main programajanlo

A magyar király és a tatár kán

A magyar király és a tatár kán

A "Béla futása" és a "Pikkó hertzeg" bemutatója az Erkel Színházban. Kritika.

Lakatos István a Béla futása bemutatásának százötvenedik évfordulója alkalmából még csak arról írhatott a Korunk hasábjain, hogy az első magyar történelmi opera partitúrája a kolozsvári Egyetemi Könyvtárban porosodik. Negyvenöt év elteltével azonban a Magyar Állami Operaház úgy döntött, hogy a Kolozsvári Magyar Operával együttműködve kísérletet tesz Ruzitska József művének feltámasztására.

A magyar repertoár bővítése vitathatatlan érdeme az Operaház elmúlt évadokban megvalósított bemutató dömpingjének: végre van műsorpolitikai szándék a néhány agyonjátszott darab mellett a magyar operakultúra ápolására. Ha olykor koncertszerűen is, de az elmúlt évadokban zeneszerzőink évtizedek óta nem játszott alkotásai szólaltak meg ismét: Szokolay, Erkel, Dohnányi, Goldmark, Lendvay Kamilló, Vajda János ritkaságai mellett olyan klasszikusok is több év múlva tértek vissza a repertoárba, mint a Háry János, a Székelyfonó vagy a Hunyadi László. A Béla futása bemutatása pedig egyenesen kultúrtörténeti mérföldkőnek számít, hiszen dalszínházaink számára sokáig kizárólag Erkel Ferenc jelentette a magyar romantikus operát. Holott Németh Amadé munkásságának köszönhetően ma már nem feltétlenül csak szűk szakmai körökben ismert, hogy Erkel mellett számos operakomponista működött az 1800-as években Pesten, és voltak köztük szép sikereket elérők is, akiknek darabjai esetleg ma is előadásra alkalmasak lennének, érdemes tehát kísérletezni velük. 

 belafutasa 2
Béla futása


Ruzitska művét a szakirodalom úgy emlegeti, mint az első magyar történelmi operát, az Erkel Színház bemutatója azonban árnyalja a képet, hiszen a prózai dialógusokkal sűrűn megtűzdelt alkotás inkább daljáték, mint opera. A rendkívül egyszerű hangszerelés és a kora romantikus zeneszerzők világát idéző muzsika inkább mutatja ügyes mesterembernek a szerzőt, semmint saját stílussal rendelkező, kiforrott zeneszerzőnek. Komponálás közben Ruzitskának minden bizonnyal tekintettel kellett lennie a rendelkezésére álló, komolyabb képzés nélküli énekesekre. A magyar operajátszás intézményesülése előtti évtizedekben sokszor prózai színészek léptek fel az opera előadásokon is. Minden bizonnyal ez is szerepet játszott abban, hogy Ruzitska nem írt végigkomponált dalművet. A mellékszereplők zenei anyaga eléggé vázlatosra sikeredett, a főszereplők szólószámai már nagyobb változatosságot mutatnak, ám a zenei részletek minden esetben betétszerűek.

A partitúra zenei anyaga ma is szórakoztató – még ha hiányzik is belőle az igazi drámai erő és árnyalt jellemábrázolás –, azonban a szövegkönyv régies, nehézkes nyelvezete, valamint a dramaturgiai fogyatékosságok szükségessé tennék a librettó kiigazítását. Mivel a prózai párbeszédek viszik előre a cselekményt, ezért az esetleges dramaturgiai javítások a zenei anyagba történő beavatkozás nélkül is elvégezhetőek lennének, és minden bizonnyal egy hosszabb életű produkciót eredményeztek volna, hiszen maga a téma – a magánélet és közélet összefonódása – ma is aktuális kérdéseket feszeget. A színpadra állítókat azonban minden bizonnyal az a szándék vezérelte, hogy az Operaház magyar évada alkalmából a maga eredeti formájában mutassák meg a közönségnek első történelmi operánkat, talán ezért nem hajtottak végre átalakításokat a szövegkönyvön.
 

 belafutasa 3
Béla futása


Az este második felében Orbán György kortárs darabja, a Pikkó hertzeg hangzott el, ami Chudy József bécsi magyar zeneszerző, karmester Pikkó Hertzeg és Jutka Perzsi (1793) című művének állít emléket. Chudy művét a zenetörténészek az első magyar operaként tartják számon, aminek azonban teljes zenei anyaga elveszett, csak librettója maradt fenn, ennek segítségével alkotta újra a teljes darabot Orbán György. A komponista nem csak a zenét, hanem a szövegkönyvet is korunk követelményeinek megfelelően írta újra, hűen követve az eredeti, 18. századi darab cselekményét, csupán a történet végét változtatva meg.

A mű zenéje olykor kifejezetten ihletett és magával ragadó, az együttesek és szólószámok dallamossága nemegyszer szépen kidolgozott, érzelemgazdag. Modern, de nem újító szándékú, színvonalas neoklasszikus muzsika, ami valószínűleg a kortárs operával szemben idegenkedők számára is könnyebben befogadható – hiszen nem egyszer a Puccini által is képviselt későromantikus olasz opera dallamvilágát idézi.

A két művet Anger Ferenc rendezésében mutatták be, aki szerencsére nem vette túlságosan komolyan a két történetet, hiszen az azokban megnyilatkozó szélsőséges érzelmek, a Béla futása esetében pedig a reformkor haza iránti elköteleződésének megjelenése 2017-ben már inkább megmosolyogtató, mint lelkesítő. A Pikkó Hertzeg története pedig Németh Amadé szerint eredetileg is a korabeli klasszicista tragédiák paródiája lehetett. 

 belafutasa 1
Béla futása


A rendezés a színház a színházban közhelyét elevenítette fel: a függöny felgördülése után az Opera piros színű függönyét megidéző, színpadi ablak tárult elénk, ami közös színpadi keretet biztosított a két előadás számára. A díszletet az ablak hátterében megjelenő, egyszerű animáció jelentette. A Béla futása esetében az énekesek a középkor világát megidéző, stilizált díszletekben léptek színpadra. Az énekkart Anger valószínűleg szándékosan állította be statikusan, hogy a szólószerepeket éneklők színpadi gesztusaira és színészi játékára figyelhessen, de az ő színpadi mozgatásuk is több esetben keltette a félig szcenírozás érzetét. Az egész előadás olyan volt, mintha egy vándor színi társulat előadásán lennénk.

Ugyanez mondható el a Pikkó hertzeg színpadra állításáról is: jelzés értékű díszlet, amelyet vetítéssel teremtettek meg, illetve a történet korát idéző, stilizált, historikus jelmezek. Ugyanakkor az Orbán-opera rendezése sokkal életszerűbb, gördülékenyebb volt. Nem éreztem annyira kidolgozatlannak, nem keltette a félig szcenírozás benyomását. Anger ezúttal nem akart mélyebb tartalmakat felszínre hozni, így jobbára megelégedett a történetek egyszerű elmesélésével. 

 pikkohertzeg 1
Pikkó hertzeg


Mindkét darab címszerepét Pataki Adorján keltette életre korrekt énekesi teljesítményt nyújtva, azonban kissé merev színpadi mozgással, nem igazán jól sikerült színészi játékkal. A férfi énekesek közül figyelemreméltó alakítással örvendeztette meg a közönséget a Béla futásában Kálmánt megformáló Váta Lóránd, aki prózai színész létére nemcsak a dialógusokat adta elő hitelesen, nagy érzelmi töltettel, a figurával való maximális érzelmi azonosulással, de szerepe énekes részleteit is sikerült színvonalasan megszólaltatnia. A szintén eredetileg prózai színész, de az utóbbi több mint tíz évben operaénekesként is rendszeresen fellépő Laczkó Vass Róbert a Béla futásában a mongol követ kisebb szerepét interpretálta, aztán az este második felében Sibukként a bemutató egyik legjobb alakítását köszönhettük neki. Árnyalatokban gazdag basszbaritonja végig kiegyenlítetten szólt, miközben rutinosan, magabiztos énektechnikával, jó színészi készségekkel keltette életre a szólamát. A klán szerepében Szilágyi János ismét bebizonyította, hogy jelentős basszus hang birtokosa, és éneklése ezúttal az általam korábban látottakhoz képest árnyalatokban gazdagabb volt.

A Béla futásában a Mária királynét megszólaltató Barabás Zsuzsanna magabiztosan énekelte szoprán szólamát, meggyőzően interpretálva a gyermekei életét óvó anya figuráját. Fülöp Tímea kellő játékossággal keltette életre Kálmán keresztlányát, Lórát. Székely Zsejke életszerűen formálta meg Perzsi szerepét, végig magabiztosan énekelve a kán lányának szólamát, jól azonosulva az apja ellen szereleme miatt lázadó fiatal, törékeny lány figurájával. 

 pikkohertzeg 2
Pikkó hertzeg


A királyi pár gyermekeit Ábrahám Dóra és Diarra Dávid énekelte el, mindketten ügyesen álltak helyt a színpadon.  A zenekar Selmeczi György vezetésével mindkét darabot árnyalatokban színesen, letisztult hangzásvilággal kísérte, az énekkar is nívósan szólaltatta meg a Béla futása kórustablóit.

Összességében színvonalasra sikeredett tehát a Magyar Állami Operaház utolsó operabemutatója, ám azt nem éreztem, hogy ez egyet jelentene Ruzitska történelmi daljátékának újrafelfedezésével. Ahhoz gondosabb dramaturgiai átdolgozást igényelt volna a darab librettója. A régies, megmosolyogtató, dramaturgiai buktatóktól hemzsegő szöveg csiszolása után talán Anger Ferenc rendezői fantáziája is egy izgalmasabb előadást varázsolt volna elénk.

 

Péter Zoltán

fotók: Csibi Szilvia

***
 

2017. május 19., Erkel Színház

 

Ruzitska József
Béla futása

 

Opera két felvonásban, magyar nyelven, magyar felirattal

Szövegíró: August von Kotzebue azonos című drámája nyomán Kótsi Patkó János és Kisfaludy Sándor

Rendező: Anger Ferenc

Koreográfus: Rareș Arcadie Cîmpean

Látványtervező: Zöldy Z Gergely

Vezényel: Selmeczi György


Szereplők:

Béla, magyar király - Pataki Adorján

Mária királyné - Barabás Zsuzsa

Sarolta, gyermekük - Ábrahám Dóra

Lajos, gyermekük - Diarra Dávid

Kálmán, magyar nemes - Váta Loránd

Lóra, a keresztleánya - Fülöp Tímea

Csabi - Rétyi Zsombor

Ferkó - Gergely Arnold

Vitéz - Sándor Árpád

Mongol követ - Laczkó Vass Róbert

Táncos - Florin Ioan Ianc

*


Orbán György

Pikkó hertzeg

 

Operafantázia két felvonásban, magyar nyelven, magyar felirattal

Szöveg: Szalkay Antal azonos című librettója alapján Orbán György

Rendező: Anger Ferenc

Látványtervező: Zöldy Z Gergely

Koreográfus: Rareș Arcadie Cîmpean

Karmester - Selmeczi György


Szereplők:

Pikkó herceg - Pataki Adorján

Perzsi - Székely Zsejke

A kán - Szilágyi János

Sibuk - Laczkó Vass Róbert

A követ - Balla Sándor

Táncos - Florin Ioan Ianc