head main programajanlo

A képviselő esete a személyi edzővel...

A képviselő esete a személyi edzővel...

A "Figaro 2.0" az Erkel Színházban. Kritika.

A képviselő esete a személyi edzővel, avagy a borbélyból lett kampánymenedzser

Hábetler András Figaro házassága rendezését 2013-ban mutatták be a Városmajori Szabadtéri színpadon, majd két évvel később Ókovács Szilveszter, az Operaház főigazgatója kérésére a produkció a Gördülő Opera-sorozat része lett, hogy aztán két éves vándorútja után az előadás az Operakaland soron következő részeként mutatkozzon be az Erkel Színházban.

Az elmúlt években kritikusok, esztéták és rendezők által gyakran hangoztatott közhely, hogy a színház nem múzeum, hanem jelen idejű művészet, ami nem lehet mentes az őt körülvevő valóságtól. Valójában a színház világára mindig is jellemző volt, hogy a rendezők, dramaturgok a korszellemnek megfelelően állították színpadra a műveket, olykor a nagyobb mértékű átdolgozásoktól sem riadva vissza. Ennek következtében semmi újdonság nincs benne, ha egy klasszikus remekművet új köntösbe öltöztetve, átírt szöveggel, meghúzva, új kontextusba helyezett cselekménnyel mutatnak be. Nincs tehát semmi elfogadhatatlan abban, hogy Hábetler András kísérletet tett egy modern Figaro házassága létrehozására, és a szövegkönyv illetve a zenei anyag egy olyan átdolgozását hozta létre Köteles Gézával együttműködve, ami közelebb áll mai világunkhoz, mint Mozart és Da Ponte eredeti dalműve.
 

A47A2424 resize 1


Sajnos azonban mind a rendezés, mind pedig a zenei anyagba történt beavatkozás több megoldása is problematikusnak bizonyult. A realisztikus és konkrét belső tereket megjelenítő díszletek kidolgozatlansága talán szabadtéren megengedhető, az előadás vándorprodukció jellege miatt pedig elfogadható kényszermegoldás volt, de a kőszínház nyújtotta keretek között nem ártott volna a díszleteket újratervezni.

Az első felvonás nyitójelenetében például egy uszodában, edzőteremben vagyunk, amit a gróf új lakosztályként ajándékozott Figarónak. A háttérben hatalmas, fedett úszómedence és edzőgépek, az előtérben egy konyharész, valamint egy modern kanapé. Az átírt szöveg szerint pedig, amit a szereplők énekelnek, ez lenne a fiatal pár új lakhelye. A probléma csak az, hogy nem volt róla hihető, hogy egy alapvetően realisztikus előadásban valóban alkalmas lesz lakószobának. Természetesen a gazdagság, luxus, fényűzés jellemzésére tökéletes volt a színpadkép, de sem az átírt szövegkönyv, sem pedig a rendezés további megoldásai nem aknázták ki a történet szimbolikus, elvont, absztrakt térbe helyezésének lehetőségét. 

A cselekményben az átírás különösebb változtatást nem eszközölt, csupán a grófból képviselőt, Susannéból személyi edzőt kreáltak, miközben az első éjszaka joga is ki lett iktatva a darabból, a kertész pedig rappernek öltözve jelent meg a színpadon – valamilyen oknál fogva szerepét két énekes játszotta, énekelte –, Figaro pedig a gróf kampánycsapatának egyik embere volt. Természetesen a szereplők mindegyike korunknak megfelelő öltözetben lépett színpadra. 

 A47A2458 resize 1


Az áriák és kettősök alatt általában mindig történt valami: az énekesek rántottát készítettek, tornáztak, mobiltelefonon beszélgettek stb. Ötletekből tehát nem volt hiány, azonban Hábetler András ötletkavalkádja többnyire különösebb jelentés nélküli gagek halmazának tűnt, vagy csak közhelyes, elcsépelt jelentést tudtam nekik tulajdonítani. A gróf igyekszik formában tartani magát, fontos számára a sportos megjelenés, a torna, mindent megtesz, hogy minél pozitívabb képet mutasson magáról. Mindez egyértelműen utal korunk sztárvilágának felszínességére, illetve a politikusok álszentségére, de a rendezés nem igyekezett mindezt eredetibb, ötletesebb módon megjeleníteni a színpadon.

A darab mélyebb értelmezésének hiánya ellenére azonban kaphattunk volna egy gördülékeny és jól működő előadást, de sajnos az énekesek nagyrészt magukra hagyatva mozogtak a színpadon, színészi alakításaik nem sikerültek jól. Az egész előadás nem keltette egy átgondolt, részleteiben alaposan kidolgozott produkció benyomását. A helyzetkomikumok sokszor elsikkadtak, nem sikerültek olyan ütősre, ahogy a jellemkomikumokat se sikerült a rendezésnek maradéktalanul kiaknáznia. Pedig az átírt szövegkönyv – ha szellemisége idegen is da Ponte eredeti librettójának világától – még életképes lett volna, de sajnos a rendező többnyire csak az ötletek feldobásáig jutott el, a rendezői aprómunka elvégzésére már nem maradt energiája.

A zenei átdolgozással kapcsolatban leginkább a különböző, egymással össze nem illő zenei stílusok keveredése volt zavaró. Az áthangszerelt részletek igyekeztek korunk populáris zenei világához közelíteni Mozart darabját: több esetben is könnyűzenei együttes kísérte a késő tizennyolcadik századi muzsikát. Emellett megidézték a Carmen Habanéráját, valamint Strauss A rózsalovagjának hármasát is – utóbbit német nyelven, miközben ezt leszámítva az énekesek magyarul énekeltek. Mindez nem segítette, hanem nehezítette a cselekmény követését, ahogy az énekesek rossz szövegmondása, valamint az is, hogy a feliratokon nem minden esetben olvashattuk pontosan ugyanazt, amit a színpadon énekeltek, a feliratozó pedig nem mindig volt összehangban az énesekkel, több esetben későn jelent meg a szöveg kiírása. 

 A47A2467 resize 1


Sajnos a zenei megvalósítás sem sikerült kiemelkedően, ugyanakkor fontos leszögezni, hogy mivel az Opera a szokottnál jóval nagyobb előadásszámban és több szereposztásban tűzte műsorra a darabot, várható volt, hogy lesznek zeneileg gyengébb és jobban sikerült előadások. Az általam látott szeptember 30-i előadás erőssége Szabóki Tünde volt, aki nagy átéléssel, érzelmi árnyalatokban gazdagon énekelte a grófné szerepét. A „Porgi amora” és  „Dove sono” kétségtelenül az előadás legszebb pillanatai voltak. Wierdl Eszter Susannaként lépett színpadra, és bár megjelenését tekintve ideális volt a szerepre, vokális produkciója hagyott maga után kívánni valót. A zenekari kíséretet több esetben sem sikerült áténekelnie, szopránja tompa magasságokkal, kissé fojtott hangon szólt. Marcellina szerepét Balatoni Éva énekelte, nagy beleéléssel, de számos pontatlansággal, egyenetlenül. Vokális hiányosságait azonban sikerült valamelyest ellensúlyoznia színészi képességeivel. Élvezetes produkciót nyújtott Kun Ágnes Anna Cherubino, valamint Zavaros Eszter Barbarina szerepében. 

Palerdi András tőle szokatlan módon meglehetősen színtelenül, olykor elég darabosan formálta a címszerepet, és a színészi alakítása sem sikerült igazán meggyőzőre. Káldi-Kiss András kellőképpen ellenszenvesen alakította Almaviva grófot, üzembiztosan, korrektül énekelve végig az előadást. Beöthy-Kiss László jó karakteralakításokat nyújtott Basilio és Don Curzio szerepében. A kertész szerepét rutinosan alakította Hábetler András és Kiss András. A férfi énekesek közül azonban kétségtelenül a Bartolóként színpadra lépő Rácz István teljesítménye volt a legjobb, aki, miközben jelentős basszushangon, kellő stílusismerettel, szépen megformálva énekelte kisebb szerepét, jól is komédiázott. 

 A47A2512 resize 1


Dénes István irányításával a zenekar meglehetősen egyhangúan kísérte az énekeseket, adós maradva Mozart zenéjének játékos könnyedségével, kellő érzelmi árnyalásával.

A internet különböző fórumain olvasott vélemények alapján az Operaház új Figaro előadása megosztotta a közönséget. A szeptember 30-i, a nagyközönség előtt is megnyitott előadáson nem is volt teltház, és sokan távoztak a szünetben. A kérdés csak az, hogy az Operaház vajon Mozart eredeti műve helyett vagy mellé szánta hosszabb távra ezt az átdolgozást, amelyet minden erénye ellenére sem találtam méltónak a bécsi mester remekművéhez.

Péter Zoltán

fotó: Nagy Attila 

 A47A2625 resize 1

 

A47A2673 resize 1

 

*


2017. szeptember 30., Erkel Színház 


Wolfgang Amadeus Mozart:Figaro házassága

 
 opera magyar nyelven, négy felvonásban, két részben


 
Szövegíró - Lorenzo Da Ponte

Vidor Dezső műfordítása alapján a szövegkönyvet átírta: Hábetler András

Angol nyelvű feliratok: Arthur Roger Crane

Rendező: Hábetler András

Látványtervező: Juhász Katalin

Zenei vezető: Köteles Géza

Karmester: Dénes István


Szereposztás:

A gróf - Káldi Kiss András

A grófné - Szabóki Tünde

Figaro - Palerdi András

Susanna - Wierdl Eszter

Marcellina - Balatoni Éva

Bartolo - Rácz István

Cherubino - Kun Ágnes Anna

Basilio, Don Curzio - Beöthy-Kiss László

Barbarina - Zavaros Eszter

Antonio - Hábetler András / Kiss András