Az énekesnő 1926. november 7-én született Sydneyben. Csak 19 éves korában kezdett énekelni és zongorázni, eleinte édesanyja tanította. Tanulmányait később Londonban, a Royal College of Music magánének szakán folytatta.
Koncerten 1947-ben, Sydneyben lépett fel először: Dido szerepét énekelte Purcell Dido és Aeneas című operájában.
Operaszínpadon 1952-ben debütált a londoni Covent Gardenben, a Varázsfuvola Első Hölgyének szerepében.
1954-ben lett a londoni Királyi Operaház tagja. Azóta a drámai koloratúr szoprán repertoár szinte valamennyi nagy szerepét elénekelte.
Házasságot kötött zongorakísérőjével, Richard Bonynge-gal, aki később neves karmesterré vált. Kapcsolatuk szakmai vonatkozásban is gyümölcsözőnek bizonyult: Bonynge vezette be feleségét az olasz bel canto stílus világába. Sutherland ugyanis eleinte inkább Wagner-énekesnő akart lenni; férje győzte meg, hogy nem ez a neki való szerepkör.
Első főszerepét is a Covent Gardenben énekli: Ameliát Verdi Álarcosbáljában, 1952-ben.
Ezt követő szerepei közül néhány: Agathe (A bűvös vadász), Grófnő (Figaro házassága) Desdemona (Otello), Gilda (Rigoletto), Éva (A nürnbergi mesterdalnokok), Donna Anna (Don Giovanni).
Az ezred lánya (Luciano Pavarottival)
1957-ben Donizetti Emilia di Liverpool című operájában arat nagy sikert, amely már egyértelműen jelezte az irányt a bel canto szerepek felé.
Hatalmas sikert arat ugyanakkor Händel Alcina, valamint Samson című műveiben is.
1959-ben Londonban (Tullio Serafin vezényletével, Franco Zeffirelli rendezésében) énekli először azt a szerepet, amely világsztárrá teszi: Donizetti Lammermoori Luciájának címszerepét. A sikert megismétli két évvel később a milánói Scalában és a New York-i Metropolitanben is. Utóbbi operaházban 217 alkalommal lépett fel, utoljára 1987-ben, a Trubadúrban.
1960-as szólóalbuma ("A Prima Donna művészete") Grammy-díjat nyer és azóta is a legkeresettebb opera lemezek közé tartozik.
VIDEO: Válogatás (Donizetti: Lammermoori Lucia, 1962; Meyerbeer: A hugenották, 1962; Donizetti: Az ezred lánya, 1973; Donizetti: Lucrezia Borgia, 1973; Verdi: Traviata, 1975)
Az 1960-as években számos további bel canto szereppel bővült a repertoárja. Közülük néhány: a Norma címszerepe, Violetta a Traviatában, Amina az Alvajáróban, Elvira a Puritánokban, és egyik legnépszerűbb szerepe: Marie az Ezred lányában. De ünnepelte őt a közönség egy újabb Händel operában, a Giulio Cesare-ban, Kleopátra szerepében.
Egy 1965-ös ausztráliai fellépéssorozaton énekel először együtt a fiatal Luciano Pavarottival. Később az elmúlt évtizedek egyik legismertebb kettősévé válnak. Pavarotti így nyilatkozott Sutherland-ről: "Minden kétséget kizáróan övé az évszázad szoprán hangja."
Az 1970-es években Donizetti Stuart Mária, valamint Lucrezia Borgia című operájának címszerepeivel bővült bel canto repertoárja, de elénekli Massenet Esclarmonde című operájának bravúros főszerepét is (ezt tartotta legnagyobb teljesítményének).
Az 1980-as években a Boleyn Anna címszerepében, Verdi I masnadieri című operájának Amaliájaként, valamint Adriana Lecouvreur-ként is elkápráztatja a közönséget.
Utolsó fellépésére Marguerite de Valois (Meyerbeer: A hugenották) szerepében került sor Sydney-ben, 1990-ben, 63 éves korában.
Norma
Lucrezia Borgia
Sutherlandet "La Stupenda" ("A Csodálatos") néven emlegették. A megtisztelő címet egy 1960-as velencei fellépése után kapta (Händel Alcina című operájának címszerepében aratott hatalmas sikert).
Az énekesnő gyönyörű hang birtokosa volt, amely kiváló technikával, erővel, bravúros koloratúr készséggel, és remek magasságokkal párosult (egészen a háromvonalas fisz hangig).
Joan Sutherland - Maria Callashoz hasonlóan - nagyon sokat tett az olasz bel canto repertoár számos darabjának "újra felfedezéséért", népszerűsítéséért.
A hugenották
Számos rangos elismerés után 1979-ben megkapta a Brit Birodalom lovagi címét.
Visszavonulása után szívesen foglalkozott fiatal énekesekkel, így a kilencvenes években Budapesten, a Magyar Állami Operaházban is tartott rövid mesterkurzust.
1997-ben megjelentette önéletrajzi könyvét.
Utolsó éveiben Dame Joan Sutherland visszavonultan élt svájci otthonában.
A múlt század egyik legmeghatározóbb szoprán énekesnője 83 évet élt.
VIDEO: Händel: Atalanta - Care Selve, 1961 (zongora: Gerald Moore)