A nagy német operaszínpadok elismert szopránja, Korondi Anna két szerepben is fellépett a Művészetek Palotájában rendezett Wagner-napokon: a Ring-tetralógia sellőjeként, Woglindeként, és a Parsifal viráglányaként.

Számos olyan operatörténeti jelentőségű előadás fűződik a nevéhez, amelyben az elmúlt két évtized alatt főszerepet énekelt. Ezek közül is ki szeretném emelni Albert Reimann Bernarda Alba háza c. operájának 2000-es müncheni ősbemutatóját, Zubin Mehta vezényletével, Harry Kupfer rendezésében. Miért emlékezetes az Ön számára ez a premier?

Csodálatos élményt jelentett számomra. Ritkán adódik az életben ilyen kivételes alkalom, amikor egy előadáson elejétől a végéig minden ennyire a helyén van. Harry Kupfer pedig a legkedvesebb rendezőm. Az operajátszás terén gyakorlatilag mindent tőle tanultam, az ő keze alatt nőttem fel Berlinben. Az ő találkozása Zubin Mehtával szerintem zseniális párosítás volt.
Az eredeti Garcia Lorca-dráma is döbbenetes mű, de a zene még jobban fokozta a műben ábrázolt kegyetlenséget. "A közönség soraiban többen rosszul lettek..." és voltak Az előadásokon a közönség soraiban többen rosszul lettek és voltak, akik távoztak is, de biztos vagyok abban, hogy akik hagyták magukat a mű által meggyőzni, maradandó élményt kaptak. Kilenc nő szerepel a darabban, a bemutatón Helga Dernesch is a partnerem volt. Az ő személyében egy szerény, kedves művészt ismertem meg, akinek a művészi alázata példaértékű. Az egykori híres Brünnhilde egyébként pályafutása kezdetén szintén énekelte a Ring egyik sellőjét, Wellgundét, ami lemezen is hallható.
A Bernarda Alba háza minden előadása óriási sikert aratott, a két müncheni évad után két évig Berlinben is játszottuk az operát.

Az istenek alkonya - Christian Franz (Siegfried) és a három sellő:
Korondi Anna, Fodor Gabriella, Schöck Atala, Müpa, 2009 (fotó: Pólya Zoltán / Müpa)

A Berlini Komische Oper színpadán számos Harry Kupfer-interpretáció főszerepét alakította. Milyen volt Harry Kupferrel együtt dolgozni?

Kupfer szerintem egyedülálló módon tudja megteremteni a zene és a színjátszás szintézisét. A mű valamennyi rétegét képes a felszínre hozni. A legmagasabb követelményeket állította a közreműködők elé, a próbák alatt mindenkinek a maximumot kellett nyújtania. Minden délelőtt 10 órakor pontosan kezdtünk, nem fordulhatott elő az, hogy valaki beéneklés nélkül érkezzen meg. Be kell látni, hogy ha valami igazán értékeset akarunk létrehozni, csak ez a járható út.

A budapesti Wagner-napok dirigensével, Fischer Ádámmal gyakran lépett fel, itthon és külföldön egyaránt. Bayreuthban Ön a Parsifal viráglányát, itthon, a 2007-es Wagner-napokon pedig a Rajna kincsében Woglindét alakította.

Nagyon szeretek Fischer Ádám vezetésével énekelni, igazi felhőtlen légkörben dolgozunk együtt. A Rádiózenekarral itthon is számos emlékezetes koncertünk volt, többek között Haydn A teremtés c. oratóriuma, Brahms Requiemje és Mahler VIII. szimfóniája. Bayreuthban öt évadon keresztül voltam az egyik viráglány nemcsak az ő, hanem Pierre Boulez és Daniele Gatti vezényletével is. Kedves magyar kolléganőm, Schöck Atala is közreműködött ezekben az előadásokban, és boldog vagyok, hogy most sellőkként és viráglányokként is újra találkozhatunk.

Mi a véleménye a Művészetek Palotája Ring-ciklusairól?

Egyedi hangulata van. A félig szcenírozott megoldást jónak találom, egyébként a világon egyre gyakoribbak az ilyen operaelőadások. Igazi öröm, hogy az idei évadban a Rajna kincsében, az Istenek alkonyában és a Parsifalban is énekelhettem. "Korábban főleg barokk zenét és könnyebb lírai hősnőket énekeltem..." Úgy érzem, hogy ez a pályafutásom szempontjából előrelépést jelent, hiszen Woglinde a lírai szoprán szerepek közé tartozik. Korábban főleg barokk zenét és könnyebb lírai hősnőket énekeltem, Paminát, Iliát, Susannát, Zerlinát, Despinát, Musettát... Számos Bach-alkotást énekeltem lemezre olyan maestrókkal, mint Nikolaus Harnoncourt, Helmuth Rilling vagy Philipp Herreweghe. A DVD-felvételeim közül pedig a lipcsei Gewandthausban készített Carmina Burana és a müncheni Windsori víg nők a legkedvesebbek.
Jelenleg "fachváltáson" megyek keresztül, most a Don Giovanni Donna Annája az egyik olyan szerep, ami az egyéniségemhez és a hangomhoz a legközelebb áll. Hamarosan a Rózsalovag Sophie-ját fogom énekelni Sao Paolóban, ami egy "határszerep" a számomra. Úgy érzem, hogy az új szerepkörömben jobban kiteljesedett a hangom.

Péterfi Nagy László