head main programajanlo

"A halott város"

"A halott város"

Korngold operájának ősbemutatója Debrecenben. Ajánló.

A 20. századi filmzene aranykorának egyik legismertebb komponistája, az úgynevezett hollywoodi hangzás egyik kidolgozója a kétszeres Oscar-díjas Erich Wolfgang Korngold. Főművének, a Halott városnak debreceni előadása magyarországi ősbemutató. Vlad Troickij látomásos rendezésében a főszerepekben a Magyar Állami Operaház két kiváló énekese lép fel: Rálik Szilvia és Nyári Zoltán. A Kodály Szimfonikusokat Kocsár Balázs vezényli.

 

Magyarországi ősbemutató: 2012. január 27. - Csokonai Színház, nagyszínpad

További előadások: 2012. február 4., 6., 8.

 

 

Szereposztás:

 

Erich Wolfgang Korngold:


A HALOTT VÁROS
Opera három képben

 

A szövegét Paul Schott írta G. Rodenbach „Bruges la morte" regénye nyomán.

 

Paul - Nyári Zoltán

Marietta, táncosnő és Marie, Paul elhunyt feleségének szelleme - Rálik Szilvia

Frank, Paul barátja és Fritz, a Pierrot - Massányi Viktor

Brigitta, Paul házvezetőnője - Bódi Marianna

Juliette, táncosnő - Balla Melinda

Lucienne, táncosnő - Rendes Ágnes

Gaston, táncos és Victorin, a rendező - Cselóczki Tamás

Albert gróf - Böjte Sándor

Továbbá: Bakos-Kiss Gábor, Tóth László, Kiss Gergely Máté, Mercs János, Szűcs Kata, Szalma Noémi

 

Közreműködnek: a debreceni Kodály Filharmonikusok, a Csokonai Színház Énekkara, a debreceni Bányai Júlia Általános Iskola gyermekkara (karvezető: Nemes József)

 

Jelmeztervező: Bánki Róza
Díszlettervező: Dmitrij Kosztyuminszkij

 

Vezényel: Kocsár Balázs

 

Rendező: Vlad Troickij

 

halottv4

Jelenet a próbáról

 

Erich Wolfgang Korngold

 

Erich Wolfgang Korngold 1897-ben született Brünnben, apja ismert zenekritikus, Julius Korngold. A csodagyereknek számító fiú Bécsben nőtt fel, a bécsi Hofoperben mutatták be első balettjét 1910-ben.
A világhírű karmester, Bruno Walter 1916-ban mutatta be Münchenben első két operáját: a Polükratész gyűrűje, illetve a Violanta című műveket.
Giacomo Puccini 1920-ban, a Halott város bemutatásának évében "a német zene legnagyobb reménységének" nevezte az akkor 23 éves Korngoldot. Puccini látta is a darabot 1921-ben Bécsben, és nagy tetszéssel fogadta.

 

Korngold 1929-ben Max Reinhardt rendező tanácsára utazott először Hollywoodba, hogy Mendelssohn Szentivánéji álom című művét a Warner stúdiónak áthangszerelje. A pozitív visszajelzések hatására új operát írt Kathrin címmel, amelynek bemutatójára hazautazott, de hamarosan újabb felkérés érkezett a Paramount Filmstúdió részéről. A zeneszerző pár évig ingázott az USA és Ausztria között, de első Oscar-díja (amelyet az Anthony Adverse című filmért kapott) után zsidó származása miatt már nem mert hazamenni, és végleg Amerikában maradt.

 

Az Anschluss után még írt néhány kamaradarabot és kórusművet, de tudván, hogy ezeket nem mutatják be szülőföldjén, teljesen a filmekre koncentrált. A II. világháború után szeretett volna visszatérni a hazájába és a klasszikus zenéhez, ám két év mellőzöttség után visszautazott Hollywoodba, ahol tovább írta filmzenéit. Hatvanéves korában, egy új opera tervezése közben hunyt el Hollywoodban.

 

halottv5

Erich Korngold

 

 

A halott város

 

Az első világháború után szomorú aktualitással bíró A halott város című opera hatalmas sikert aratott: 1920-ban Hamburgban és Kölnben is bemutatták. Egy évvel később pedig már a Metropolitanben tűzték műsorra New Yorkban. A Halott várost tartja a zeneirodalom Korngold fő művének.

 

A mai operavilág egyik legjelentősebb rendezője, Willy Decker 2004-ben vitte színre a Salzburgi Ünnepi Játékokon, ami egyfajta Korngold-reneszánsz nyitányát jelentette. A londoni Royal Opera House 2009-ben tűzte műsorára. Magyar operaszínpadon eddig nem láthattunk.

 

A Halott város főszereplője, Paul halott feleségét, Marie-t gyászolja. Nem tud az emlékektől elszakadni, mígnem feltűnik egy táncosnő, Marietta, aki kísértetiesen hasonlít a halott nőre... "A szövegkönyv az akkor újszerű pszichoanalízis tanait követi, bizonyos értelemben a színpadi illúziót használja fel a beteges kötődés oldásának ábrázolására... Két síkon árad a zene, a döntően zenekari szint a mindenkori érzelmi tartalmakat közvetíti a néző felé, míg a zenedrámai a cselekményt viszi előre" - olvasható Batta András "Opera" című könyvében.

 

halottv2

Rálik Szilvia és Nyári Zoltán a próbán

 

 

VLAD TROICKIJ RENDEZŐ GONDOLATAI

 

A Halott város rendezése és előadása mindenképpen különleges helyet foglal el a munkáim között, mivel Korngold operája meglehetősen ismeretlen terület nemcsak számomra, de általában az operajátszás szempontjából is - Magyarországon például először kerül színpadra.

Bizonyos szempontból előny is lehet, hogy a Halott város szinte ismeretlen az operaközönség előtt, mivel a nézőkben nincsenek előképek, kánonok, hogy ezt a művet milyen módon is kellene előadni, megrendezni.

A tervezés közben derült ki számomra, hogy ennek az előadásnak szerves részét képezheti egy másik, néma színészekkel eljátszott dimenzió, amely nem illusztrálja a kiváló színészi képességekkel rendelkező énekesek játékát, hanem ellenpontozva, egyfajta "párhuzamos" létezés segítségével ad valamiféle metafizikai és időbeli kiterjedést az előadás színpadi világának. Ezt azzal is erősíteni akartam, hogy a szokástól eltérően a zenekart, az opera egyik legfontosabb "szereplőjét", nem a zenekari árokban helyeztem el, hanem alkotótársammal, a díszlettervező Dmitrij Kosztyuminszkijjal együtt belekomponáltuk a színpadképbe, ami egyébként akusztikailag is egy sokkal egységesebb hangzást eredményezett.

 

halottv3

Nyári Zoltán a próbán

 

KOCSÁR BALÁZS KARMESTER GONDOLATAI

 

Miért érdemes egy ismeretlen operát műsorra tűzni?

 

Ennek a tulajdonképpen Magyarországon teljesen ismeretlen operának a zenéje valójában nem is olyan ismeretlen. Éppen ez az egyik ok, amiért népszerűségre tarthat számot, s ez Puccinire vezethető vissza. A világhírű olasz mester 1920 táján ismerkedett meg az akkor huszonéves Korngolddal, aki zeneszerzőként már nevet szerzett magának Bécsben, s Puccini is itt látta a Halott várost. Puccini rajongásában talán az is közrejátszhatott, hogy értékelte Korngold zenéjében a puccinis hatásokat. Ezt csak feltételezem, de az kétségtelen tény, hogy a Halott város olyan, mintha egy kései Puccini-operát Richard Strauss hangszerelt volna meg.

 

Elmagyarázná ezt laikusok nyelvén is?

 

Ez azt jelenti, hogy a hangszerelés képes a Puccinire jellemzően gazdag zenei anyag minden érzelmi árnyalatát és váltását lefesteni, a különféle atmoszférákat megjeleníteni. Ez az intenzív, másként fogalmazva, szövevényes hangszerelés szinte mindig teljes zenekart igényel - s így jön létre egyfajta totális akusztikus hatás, amely lehengerli, magával ragadja a hallgatót. A muzsika atmoszférateremtő, hangulatfestő szerepét emeli ki a debreceni előadásban az is, hogy zenekar a színpadra kerül, s nemcsak a zene, hanem maguk a zenészek is az előadás főszereplőivé válnak.

Korngoldot a zenetörténet az úgynevezett hollywoodi hangzás megteremtőjeként tartja számon.

Ez lehet a remélt népszerűség másik oka. A 20. század filmzenéje ugyanis a fülünkben van. A nácik elől Amerikába emigráló Korngold volt az egyike azoknak, akik - éppen a puccinis hatáson nevelkedve - megteremtik azt a szimfonikus filmzenét, amely a mai közönségnek a Csillagok háborújából vagy a Karib-tenger kalózaiból lehet ismerős.

 

 

halottv1

Rálik Szilvia a próbán

 

RÁLIK SZILVIA ÉNEKESNŐ GONDOLATAI

 

Mit gondolt, amikor megtudta, hogy a Halott városban Marie-Marietta szerepét énekli majd?

 

Azt, hogy ezt a közönség nagyon fogja szeretni! Számomra is az örömteli felfedezés élményét adta Korngold zenéje, mert én sem ismertem ezt a nagyon ritkán játszott operát. Remek zene, laikusok számára is izgalmas mű. Változatos, gyors és lassú, szenvedélyes, viharos és nyugodt, dallamos és sodró lendületű... témája a szerelem, a hűség, a vágy... olyan opera ez, amelyben van egy kis musical, operett, egy kis Puccini...

 

A halott város - a cím némileg riasztó!

 

Nem szabad megijedni! Komor tónusú, de igazi szenvedélyeket, a szerelem és a gyász mélységeit, a vágy és az élet szépségeit is megmutató operáról van szó. Sokaknak ismerős lehet - anélkül, hogy ismernék Korngold operáját - az első felvonás elején elhangzó Marietta és Paul kettőse, amely operagálák kedvelt slágere.

 

Kettős szerepet alakít: egy élő és egy halott nőt.

 

Paul életét a meghalt gyönyörű felesége iránti gyász tölti ki. Egyszer csak feltűnik a halott nőre kísértetiesen hasonlító vidám, bohém táncosnő, Marietta. Különleges megoldással élünk majd, amikor egyszer mind a ketten megjelennek. Marietta az, aki Paul gyászvilágába életet, elevenséget hozhatna. Marietta a halotthoz is hű férfiben vágyat korbácsol, ráébreszti a férfit, hogy élőként nem a halottak világában, a gyászban kell vezekelnie, hanem az életet kellene választania. A férfi nem viseli el ezt a csábítást, és szörnyű látomásában megfojtja Mariettát... A látomás kijózanítja Pault, aki elhagyja a halott szerelmére emlékeztető Brugge-t, a halott várost...

 

 

halottv6

Az előadás plakátja

 

CSELEKMÉNY

 

1. felvonás
Paul fiatal felesége, Marie elvesztését gyászolja. Bruges, a halott város folyton a halálra és az elmúlásra emlékezteti, minden a feleségét és a múltat jelképezi. A ház egyik szobájában őriz Paul minden tárgyat, amely halott szerelmére emlékezteti, bútorait, de még a hajtincsét is. Pault válságos és különös állapotban találja barátja, Frank. Paul találkozott egy nővel, aki feltűnően hasonlít halott feleségéhez, és ez összezavarta.
A nő eljön - Marietta, egy táncosnő. Egy dalt énekel lanton kísérve magát, a "hű szerelemről, amelynek meg kell halnia". A dal megrendíti Pault. A nő elvarázsolja a férfit, aki megpróbálja megölelni. Amikor a nő ki akar térni, megragadja a Marie képe elé húzott függönyt, és önkéntelenül félrehúzza. Elámul, mennyire hasonlít rá a festmény. De sietnie kell próbára.
Paul egyedül marad, meghasonlottan hányódik a szeretett Marie iránti hűség és az újólag ébredt vágy ellentmondásos érzései között. A súlyos lelki teher alatt látomása támad: Marie kilép a festményből...

 

2. felvonás
A látomás még tart. Paul éjszaka egy magányos rakparton látja önmagát Marietta háza előtt.
Nevetve, énekelve közelednek most néhányan Marietta társulatából csónakokon. Marietta elküldi a barátait, és egyedül marad Paullal. A férfi feltárja Marietta előtte titkolt érzéseit, és mindenekelőtt megvallja, hogy őbenne csak halott feleségét szerette. Marietta mélyen sértve veszi fel a küzdelmet halott riválisával. Minden csáberejét latba vetve egyre jobban magához vonzza Pault. A férfi, aki elveszítette önuralmát, megadja magát. Paul haza akarja kísérni Mariettát. "Nem tehozzád!" - kiáltja a nő, "Marie házába!". Ott akarja tölteni az éjszakát Paullal - hogy a szellemet örökre elűzze...

 

3. felvonás
A következő reggelen Paul Marie szobájában talál rá Mariettára, aki a képmás előtt áll, a győztes pózában. A nagy szent körmenet napja van, amit innen, ebből a szobából akar Marietta végignézni. Kintről behallatszik az összegyűlt gyerekek éneke, és már hallani a titokzatos zenét, amely a körmentet kíséri.
Marietta kigúnyolja Pault, és hitét babonának minősíti. Paul összeszedi magát, és megvédi a szerelembe és a hűségbe vetett hitét, amire Marietta még jobban provokálni kezdi, és Marie képmásához siet. "Kezdődik a harc - az élet a halál lenne." Észreveszi az ereklyetartót, amely Marie haját őrzi. „Ó, a haja!" Paul megkísérli elragadni tőle, de a nő a nyaka köré fonja, és gúnyos kacajok közepette táncolni kezd. A férfi dühösen megragadja Mariettát, a földre veti és megfojtja a hajfonattal: "Most már éppen olyan, mint ő - Marie!"
Paul körül minden sötét - a látomásnak vége. Lassan kivilágosodik, és Paul felébred. Látja, hogy a hajfonat ott van érintetlenül a vitrinben. Brigitta bejelenti, hogy a hölgy, aki meglátogatta, a sarokról visszafordult és itt van. Belép Marietta - itt felejtette az esernyőjét és a rózsákat - "egy jel, hogy maradjak?" Mivel Paul hallgat, megvonja a vállát és elmegy. Paul elhagyja Bruges-t, a halott várost.


(forrás, fotók és interjúk: Debreceni Csokonai Színház)


További információk:
www.csokonaiszinhaz.hu