Leyla Gencer
1928-2008

Május 10-én, hetvenkilenc éves korában, milánói otthonában elhunyt a 20. század egyik legnagyobb operaénekese, Leyla Gencer.

A "török dívaként" is ismert szoprán 1928-ban, Isztambulban született, anyja lengyel, apja török volt. Gencer az ankarai Konzervatóriumban végzett, ezt követően a legendás énekestől, Giannina Arangi Lombarditól vett leckéket. Első fellépésére Ankarában került sor 1950-ben, Mascagni: Parasztbecsület című operájában, Santuzza szerepében. Olaszországban 1953-ban, a nápolyi San Carlóban debütált (Puccini Pillangókisasszonyának címszerepében).

Gencer Maria Callas és Renata Tebaldi kortársa és talán legnagyobb riválisa volt.

Donizetti: Boleyn Anna

A milánói Scalában 1957 és 1983 között 19 szerepet énekelt, többek között Leonórát (Verdi: A végzet hatalma) Erzsébetet (Verdi: Don Carlos), Aidát (Verdi), Normát (Bellini).

Sokoldalúságára jellemző, hogy sikerrel mutatkozott be barokk operákban is (például Ottaviaként Monteverdi: Poppea megkoronázása című művében a Scalában) és emlékezetes szerepe volt Gluck: Alkésztisz című operájának címszerepe is. Elismert volt ugyanakkor Puccini-hősnőként is.

Legismertebbé talán Donizetti-énekesnőként vált, olyan "újrafelfedezett" belcanto operákban, mint a Roberto Devereux, a Boleyn Anna, a Belisario, a Poliuto, a Lucrezia Borgia, a Stuart Mária és a Caterina Cornaro.

Számos kevéssé ismert operát is népszerűbbé tett, ezek között említhető Smareglia: La Falena, Rossini: Elisabetta, regina d'Inghilterra, Spontini: Agnese di Hohenstaufen, vagy Pacini: Saffo című operája.

Kortárs operákban is fellépett: Scala-beli bemutatkozására 1957-ben, Poulenc: A karmeliták párbeszédei című operájának ősbemutatóján került sor, és főszereplője volt Pizzetti: L'Assasinio nella cattedralle című operája ősbemutatójának is (szintén a Scalában). Szerepelt Britten, Menotti és Prokofjev operáiban is.

Koncerténekesként is jelentős karriert futott be: török tárgyú operákból adott koncertjét a világ számos pontján megismételte, de emlékezetes marad a Scalában adott dalestje is Liszt és Bartók dalaiból.

Az operaszínpadtól 1985-ben, Velencében vonult vissza, de továbbra is - egészen 1992-ig - fellépett még dalesteken. Visszavonulását követően ideje nagy részét új tehetségek keresésének és oktatásának szentelte.

Pályafutás alatt több, mint 70 szerepet énekelt. Sajnálatosan kevés stúdió felvételt készített, szerencsére számos élő felvétele maradt azonban fenn.

Gencer halálával sokak szerint az “utolsó nagy díva" távozott az élők sorából.

Bellini: A puritánok - Vein, Diletto, E In Ciel La Luna (csak zene és fotók)

***

Gencsy Sári
1924-2008

Gencsy Sári (fotó: Szipál Márton; LP-borító; részlet)

84 éves korában elhunyt Gencsy Sári koloratúr szoprán.

Gencsy Sári 1924-ben született Debrecenben. Szülővárosában kezdett énekelni és zongorázni tanulni, majd a Zeneakadémián folytatta énektanulmányait. 1950-ben Gilda (Verdi: Rigoletto) szerepében debütált az Operaházban, ahol 1973-ig koloratúrszoprán és szubrett szerepkörben láthatta a közönség. Nyugalomba vonulása után a Színház- és Filmművészeti Egyetem énektanáraként tevékenykedett. Érdemes művész (1974).

Generációk számára ő volt a János vitéz Iluskája. Nagy sikerrel játszotta a Traviata Violettáját, a Rigoletto Gildáját (Verdi), a Lammermoori Lucia és a Lakmé címszerepét (Donizetti), a Szöktetés a szerájból Blondéjét (Mozart). Hangját számos operett- és nótafelvétel is őrzi.

***

Marczis Demeter
1931-2008

Marczis Demeter (fotó: Pécsi Nemzeti Színház)

Életének 77. évében elhunyt Marczis Demeter basszista.

Marczis Demeter 1931-ben született Ostoroson. A Zeneakadémián 1951-59-ben Jászó Györgyné és Rösler Endre, 1960-ban a római Santa Cecilia Accademián Tito Schipa növendéke volt. 1959-ben debütált a Pécsi Nemzeti Színház színpadán Sparafucile (Verdi: Rigoletto) szerepében. 1988-ig, nyugdíjba vonulásáig a Pécsi Nemzeti Színház vezető basszistája, 4 éven át (1984-1988) pedig az operatársulat igazgatója is volt. Az operairodalom számos nagy basszus és basszbariton szerepét elénekelte. Legemlékezetesebb alakításai Mozart operákban voltak (Szöktetés a szerájból - Ozmin, Don Giovanni - Leporello, Don Giovanni, A varázsfuvola - Sarastro, Cosí fan tutte - Don Alfonso), de nagy sikereket aratott Verdi operákban is (Don Carlos - Fülöp király, Aida - Ramfis). Emlékezetes Mefisto volt Gounod Faustjában, Kékszakállú Bartók operájában és Háry Jánosként is szívesen emlékezünk rá. Dal- és oratóriuménekesként is gyakran lépett fel.

1958-ban főiskolásként II. díjat nyert a Müncheni Nemzetközi Énekversenyen, 1959-ben a Zeneakadémia dalversenyének I. helyezettje volt. Liszt Ferenc-díjas (1965), érdemes művész (1974), a Pécsi Nemzeti Színház örökös tagja (1990).