A Magyar Állami Operaház előadása a Thália Színházban

PREMIER: 2008. november 8., 9., (18.00)
További előadások: 2008. november 13., 14., 16. (11.00), 16. (18.00);
2009. január 21., 22., 23., 24.

CarmenCET - próba (fotó: Éder Vera)

Az új cím a rendező szándéka szerint egyrészt arra utal, hogy a történet a jelenbe kerül, másrészt a cselekmény módosítását, tömörítését is jelzi a közönség számára, amelyben nem a folklorisztikus motívumvilág dominál, mint a tradicionális, négyfelvonásos Carmenben. A darab interpretációjára az évtizedek során rakódott kliséket a rendező elhagyja, és a külvárosi környezetre, annak szociális vonzataira fókuszálja a befogadó figyelmét. Menczel Róbert színpadképe is ezt a koncepciót szolgálja.

Telihay Péter, a darab rendezője görög tragédiához hasonlítja Carmen történetét, aki - akár egy antik hősnő - tudatosan vállalja fel sorsát, és járja végig szerelmének végzetes útját.

CarmenCET - próba (fotó: Éder Vera)

A CarmenCET előadásához nem a "nagy neveket" választotta alkotótársakként és szereplőkként a rendező, hanem a fiatal operaházi művészeket, akiket még nem kötnek a Carmenhez tapadt rutin-eszközök. (Telihay Péter részletesen beszél a produkcióról az Operamagazin friss számában, Metz Katalin interjújában.)

Telihay Péter elsősorban prózai rendező. Munkái között számos zenés darab szerepelt már, operarendezőként azonban a Magyar Állami Operaházban debütál, nem sokkal második munkája, Britten: Lukrécia meggyalázása című darabjának színpadra állítása előtt (Szegedi Nemzeti Színház).

Telihay Péter rendező a CarmenCET-ről:

"Az alapkoncepció Kovalik Balázsé - az Operaház művészeti vezetése egy fiataloknak szóló, rövid, egyrészes Carmen színpadra állításával bízott meg. A Central European Time rövidítése azt jelzi, hogy Carmen drámáját a mába helyeztük."

"Török Gézával, a darab karmesterével terveztük meg, hogyan is lehet egyrészes változatot készíteni az eredeti zenei anyagból. A kiindulópont az volt, hogy a Carmenben egy antik tragédia van elrejtve. Carmen úgy van beszélő viszonyban a halállal és a végzettel, mint a nagy görög tragédiák hősei. Ha ebből az aspektusból vizsgáljuk a cselekményt, akkor észleljük, hogy a csempész szál valójában nem más, mint egy kedves karaktertörténet, amelynek alig van köze a drámához. Így aztán - az én javaslatom alapján - a teljes szálat kiemeltünk a történetből; annak ellenére, hogy nagyon híres dalok kapcsolódnak a jelenetekhez. A csempész jelenetek nélkül egy sokkal szikárabb, ugyanakkor jól érthető történetet kaptunk, amely az eredetinél erőteljesebben fókuszál Carmen, Don José, Micaela és Escamillo szerelmi négyszögére, amely valójában persze nem négyszög, mert mindvégig Carmen személyét tartja középpontban. A cselekmény sűrítése által a szerelmi vonal és a végzettel való különös hadakozás erősödött fel. A karakterszereplők eltűnése pedig sokkal feszesebbé tette az eredeti történetet."

CarmenCET - próba (fotó: Éder Vera)

"Ha valaki számon kérné rajtunk a "nagy Carment", annak csak azt tudom mondani, hogy az eredeti cél nem az volt, hogy a teljes operát eljátsszuk. Ha pedig a rövidítést a szerző meghamisításának vélik, akkor a válaszom a következő: ezen az elven számon kérhető az összes olyan előadás, amelyben a recitativókat éneklik - Bizet ugyanis nem zenésítette meg ezeket. Hogy az operaszerető közönség a műfajban nem viseli el a prózát, a konvenció hibája. Ugyanakkor senki nem hatalmazott fel arra senkit, hogy Bizet szándékaival ellenkezve zenésítse meg ezeket a részeket. Így aztán kijelenthető, hogy minden olyan előadással meghamisítják a szerzőt, amelyben a szereplők a recitativókat éneklik. Harmadrészt minden művésznek élet adta joga, hogy úgy lásson, és úgy láttasson történeteket, ahogyan az a személyes sorsának, és személyes mondandójának megfelel."

CarmenCET - próba (fotó: Éder Vera)

"A maiság, a "Central Time", látványban is megnyilvánul. A díszlet háttere egy hatalmas, modern, Keith Harring világát idéző graffiti, amely megpróbálja a történet két síkját láttatni: az arénát, ami a virtuális, metaforikus bikaviadal színtere, és a külvárosi, dohánygyári közeget, a maga szedett-vedett rongyos, diszkóruhás prolivilágával, amelyben Carmen - aki nem alkuszik, mert nincs mit vesztenie - kérlelhetetlen álmodozásával folyamatos irritációs felületet jelent."

CarmenCET - próba (fotó: Éder Vera)

Zeneszerző: Georges Bizet
Szövegíró - Prosper Mérimée nyomán -: Henri Meilhac, Ludovic Halevy
Fordította: id. Ábrányi Kornél, Blum Tamás
Rendező: Telihay Péter
Díszlettervező: Menczel Róbert
Jelmeztervező: Daróczi Sándor
Karigazgató: Szabó Sipos Máté

Karmester: Török Géza

Don José: Vadász Dániel / Nyári Zoltán

Escamillo: Káldi Kiss András / Haja Zsolt

Zuniga: Horváth Ádám / Cserhalmi Ferenc

Dancairo: Hábetler András / Rezsnyák Róbert

Remendado: Boncsér Gergely / Megyesi Zoltán

Morales: Geiger Lajos / Molnár Zsolt

Carmen: Várhelyi Éva / Mester Viktória

Micaela: Fodor Gabriella / Herczenik Anna

Frasquita: Mitilineou Cleo / Rácz Rita

Mercedes: Megyesi Schwartz Lúcia / Simon Krisztina

CarmenCET - próba (fotó: Éder Vera)

TELIHAY PÉTER

1965-ben született Miskolcon.
1988-ban elvégezte a budapesti Színház-és Filmművészeti Főiskola dramaturgia szakát, tanulmányaival párhuzamosan játszott a budapesti Katona József Színházban.
1993-ban végzett rendező szakon.
Zenés dramaturgiát és zenés rendezést Petrovics Emiltől és Békés Andrástól, a Magyar Állami Operaház főrendezőjétől tanult.
1993-1994 között a Vígszínház, 1994-1996 között a Miskolci Nemzeti Színház, 1996-1999 között a Szegedi Nemzeti Színház és 1999-2000 között a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház rendezője volt.
A 2002/2003-as évadban művészeti vezetői tisztséget töltött be a Komáromi Jókai Színházban, 2003-tól három évig a Szolnoki Szigligeti Színház rendezője volt.
Jelenleg a Szegedi Nemzeti Színház főrendezője.
Rendezői pályáján különleges helyet foglalnak el a zenés művek: musicalek, operettek, illetve a nagy klasszikus drámák.

Díjai:
Határon túli színházak fesztiválja - Fődíj: Csehov: Sirály (2003)
Közönségdíj: Parti-Nagy: Ibusár (2003)
Stúdiószínházi találkozó fődíja: Kornis: Körmagyar (2002)
Színikritikusok díja - Csehov-trilógia (1999)

Jelenlegi munkái:

- G. Bizet: CarmenCET (rendező) - Magyar Állami Operaház

- Benjamin Britten: Lukrécia meggyalázása (rendező)
Operaverseny és Fesztivál a Mezzo Televízióval
Magyarországi bemutató - Szegedi Nemzeti Színház (november 12., 13.)
A Balti Opera produkciója (Gdansk, Lengyelország)

- W. Shakespeare: Vízkereszt vagy bánom is én (díszlet, rendező) - Gyulai Várszínház

(Forrás: Magyar Állami Operaház - sajtóanyag)