ERKEL JUBILEUM

November 6-án és 7-én, Erkel Ferenc születésének 200. évfordulója alkalmából a Bánk bán ősváltozatát tűzi műsorra az Operaház. Az Erkel-opera kottája és szövege keletkezése óta számos szerzői és idegen kezű beavatkozáson esett át. A november 6-ai operaházi előadás különleges bemutató, hiszen a sokat játszott mű ebben a változatban még soha nem hangzott el a budapesti dalszínházban, sőt a 2009-ben elkészült kritikai kiadás hivatalos közreadása óta ez lesz az első magyarországi felújítása. Az Egressy Béni szövegével játszott ősváltozat igazi kulturális csemegét ígér.

Erkel Ferenc (Györgyi Giergl Alajos [1821-1863]

festménye az 1850-es évekből)

„Lehet vitatkozni arról, hogy az emberek szeretik, vagy nem szeretik Erkel zenéjét, ahogy arról is, hogy vajon miért beszélünk többet Bartókról, vagy Liszt Ferencről. Erkel személyére olyan büszkének kéne lennünk, mint amilyen büszkék a csehek Smetanára. Erkel egyéb érdemei mellett külön tiszteletet érdemel azért is, mert ő a hazai operajátszás megteremtője.
Legismertebb művét, a Bánk bánt az 1930-as években Rékai Nándorék és Nádasdy Kálmánék erőteljesen átszabták. Koruk ízlése és normái szerint voltaképpen minden húzás, áthelyezés, transzponálás és szövegátírás abszolút indokolt volt - végül az ő változatuk került be a köztudatba és a mai napig ezt ismeri minden operalátogató.
Manapság divat és elvárás, hogy muzsikusok, vagy teljes zenekarok speciálisan egy műfajra állnak rá - ezt a professzionális vonalat követjük, amikor tradicionálisan játsszuk Erkel zenéjét. Az azonban, hogy a szerző születésének jubileumán színre kerül az opera ősváltozata, nemcsak szakmailag jelentős esemény. E két koncert a közönségnek is lehetőség, hogy megismerje a szerző eredeti zenei elgondolásait és az eredeti szövegkönyvet. Olyat is hallanak majd, amit eddig nem, olyat is, amit már sokszor hallottak, de nem teljesen így, és lesz olyan is, amit tényleg mindenki ismer. A dallamok ismerői is szembetűnő változásokat fedeznek majd fel a szövegben, és számos, ma már nem is használatos szót, szófordulatot.
Elárulhatom: bár nevében igen, mégsem teljesen koncertszerű előadásban adjuk a Bánk bánt, hiszen világítjuk a színpadot, és a szereplők mozognak a színen - mindez összességében nemcsak eszmei tartalmat hordoz majd, hanem igazi élményt. Még a karmesternek is. Hogy miért? Mert vállaltan sznob vagyok - mindenből az eredetit szeretem. A Bánk bánból is."

Az első Melinda: Gertenyesi Hollósy Kornélia

(1827-1890)

(Mihály Kovács [1818-1892] festménye)

2010. november 6., Magyar Állami Operaház

Erkel Ferenc:

Bánk bán
Az opera ősváltozata három felvonásban
Félig szcenírozott koncert

Szövegíró: Katona József nyomán Egressy Béni

Karigazgató: Szabó Sipos Máté

Karmester: Héja Domonkos
Rendező: Palcsó Sándor

Szereplők:

II. Endre: Geiger Lajos
Gertrudis: Lukács Gyöngyi
Ottó: Fekete Attila
Bánk bán: Kiss B. Atilla
Melinda: Kolonits Klára
Tiborc: Perencz Béla
Petúr bán: Kálmándi Mihály
Biberach: Szegedi Csaba
Udvarmester: Sárkány Kázmér

***

2010. november 7., Magyar Állami Operaház

Erkel Ferenc:

Bánk bán
Az opera ősváltozata három felvonásban
Félig szcenírozott koncert

Szövegíró: Katona József nyomán Egressy Béni

Karigazgató: Szabó Sipos Máté

Karmester: Héja Domonkos
Rendező: Palcsó Sándor

Szereplők:

II. Endre: Geiger Lajos
Gertrudis: Pánczél Éva
Ottó: Fekete Attila
Bánk bán: Bándi János
Melinda: Kertesi Ingrid
Tiborc: Perencz Béla
Petúr bán: Kálmándi Mihály
Biberach: Szegedi Csaba
Udvarmester: Sárkány Kázmér

Az előadásokon köszöntő beszédet mond
Kocsis Zoltán karmester, zongoraművész.

Nehéz sorsa van Magyarországon azoknak a színpadi műveknek - írja az irodalomtörténész Margócsy István -, melyeket a nemzeti mitológia valamikor, valamilyen okból máig tartó érvénnyel különleges, szimbolikus rangra emelt, s melyeket emiatt - akár akarja a közönség és a művészközösség, akár nem - időről időre - például ha a történelmi évforduló megkívánja - impozáns, nagy, elegáns előadásban kell újra elővezetni.
Ismeretes, hogy Erkel operáját 1939-ben oly erőteljesen átdolgozták (egyébként dicséretre is méltó stílusimitátori képességekkel), hogy szövegéből (Egressy Béni verseiből) mindösszesen 5 (azaz öt) százalék maradt érintetlen, s mind dramaturgiailag, mind zeneileg döntő változtatásokat is alkalmaztak. Mindennek eredményeképpen az a zenemű, amely ma, a nem ritka operaházi előadások, a sok hanglemez és rádiófelvétel hatására viszonylagos ismertségnek örvend, tulajdonképpen nagyon nehezen lenne Erkel műveként elfogadható, s csak nagy elhallgatások vagy mellébeszélések révén tekinthető a 19. századi magyar zenekultúra központi alkotásának.

Kőszeghy Károly (1820-1891) Tiborc

szerepében a Bánk Bán ősbemutatóján

November 7-én, Erkel Ferenc születésének 200. évfordulóján nyílik meg az Operaház földszinti aulájában az a kiállítás, amely az operaszerző és -szervező Erkel Ferenc munkásságának állít emléket.
Erkel Ferenc 1838 januárjában szerződött első karmesterként a Pesti Magyar (a későbbi Nemzeti) Színházhoz, s csakhamar hozzálátott az operaegyüttes megszervezéséhez. A zenekar bővítésével, képzett énekesek szerződtetésével az 1840-es évek közepére sikerült olyan ütőképes társulatot létrehoznia, amely sikerre vitte az operairodalom remekeit, és amelyre később rábízhatta saját operáinak ősbemutatóját is. Ez az együttes teremtette meg az alapját a négy évtizeddel később megnyíló Operaháznak is. Az első hivatásos magyar hangversenyzenekar, a Filharmóniai Társaság Zenekara szintén Erkel szervezői és karmesteri munkájának köszönheti létét és fennmaradását.
Az Operaház Emlékgyűjteménye számos XIX. századi dokumentumot őriz a régi Nemzeti Színház megsemmisült anyagából. A kiállításon, mely az 1830-as évek végétől Erkel Ferenc haláláig tartó korszak dokumentumaiból válogat, több valódi ritkaság, eredetiben is látható levél, autográf kotta, korabeli metszet és fénykép eleveníti meg az Erkel-korszak operajátszását.
A kiállítást Wellmann Nóra rendezi, megnyitja Mikusi Balázs, az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtárának vezetője. Az anyag az évad végéig lesz látogatható az előadások szüneteiben.

A bicentenárium alkalmából új Bánk bán műsorfüzetet is kiad az Operaház.

Erkel Ferenc

(Forrás: Magyar Állami Operaház)