Ön az Egyesült Államokban született és az 1990-es években jött Kelet-Közép-Európába. Miért döntött úgy, hogy Magyarországon marad?
Mondhatnám, hogy a gyönyörű nők miatt! De nekem gyönyörű feleségem van, úgyhogy nem ez az igazi ok, hanem hogy szerettem volna valamit kezdeni az életemmel. "Az itteni kultúrát nagyon mélynek találom..." Úgy éreztem, hogy az amerikai közönség nem igazán értékeli, amit csinálok. Az itteni kultúrát viszont nagyon mélynek találom, az emberek pedig igen tájékozottak az opera terén. Nagy hatással volt rám a kommunizmus bukása is. Az emberek küzdelme a hitükért, köztük olyanoké, akik már korábban is istenhívők voltak. Mint hívő ember és mint énekes, igyekeztem mindehhez én is hozzájárulni: a hozzám hasonló emberekkel összeállva több vallásos jellegű fesztivált is szerveztünk. Létrehoztunk egy alapítványt is, az Ének a Nemzetekért Kulturális Alapítványt, és a Crescendo con Spirito Nyári Művészeti Akadémiát, diákok számára. Ez egy olyan hely, ahol találkozik a hit és a művészet.

fotó: Operaportál
Rátérve a ma esti produkcióra: Ön már énekelte az Aki hűtlen, pórul jár című operát Magyarországon, a Budapesti Nyári Fesztiválon. Hangilag mennyire találja nehéznek ezt a szerepet?
Nem könnyű. Az első áriában jónéhány magas B hang van és két C is, ráadásul az egyes frázisok végén, amit nem könnyű énekelni, de azt hiszem, a szerep igen jól illik a hangomhoz. Ennyiben mégsem tartom nagyon nehéznek. Színészileg is tetszik a szerepbeli kihívás, a második felvonásban pedig sok vicces jelenet van.
Prózai színészek szokták mondani, hogy a színpadon gyakran nehezebb viccesnek lenni, mint egy drámai szerepet eljátszani. Egyetért ezzel?
Nem igazán. Azt gondolom, hogy nehéz egy drámai szerepet meggyőzően előadni. Én szeretek drámai operákban játszani, talán jobban is megy nekem, de jól érzem magam a vígoperákban is.
Önt elsősorban barokk és Mozart specialistának tartják...
Nem...
Tehát nem ért ezzel egyet?
Szeretem énekelni az Ön által említett repertoárt, de ezek azok a művek, amikben a közönség szeret engem leginkább hallani. Inkább lennék azonban a francia nagyoperák és a bel canto specialistája... Egy kicsit beskatulyáztak engem, mint barokk énekest, és innen nehéz elmozdulni. Szívesen énekelnék a jelenleginél valamivel szélesebb repertoárt.

fotó: Operaportál
Akkor 19. századi francia operákat még nem énekelt?
Nem, soha. Egyszer lett volna lehetőségem, hogy Franciaországban énekeljek a Hoffmann meséiben, ami végül nem jött össze. De hát leginkább csak azt énekelhetem, amire felkérnek.
Énekelt viszont huszadik századi operákat, például Sztravinszkijt...
Igen, és négy Britten operát, és még számos modern operát. Nagyon szeretek különböző stílusú művekben énekelni.
Ismer a miskolcihoz hasonló operafesztivált?
A fesztiválokon inkább énekelek, ritkán megyek el meg is nézni őket. Azt azonban tudom, hogy a Miskolci Operafesztivál hírneve évről-évre nagyobb. Jó látni, hogyan mivé nőtte ki magát ez a fesztivál.
Csák Balázs
Kapcsolódó cikkek:
"Zenei gyöngyszemekkel ékeskedő zene..." (Interjú Vashegyi György karmesterrel.)
Aki hűtlen, pórul jár (Képgaléria.)




