Az immáron hatodik alkalommal megrendezett Crescendo con Spirito sárospataki Nyári Akadémiája a Haydn-év jegyében tisztelgett a hazánkban alkotott zeneszerző emléke előtt.
Haydn-operapremier Tokajban
Az Akadémia történetének első operaprodukciója augusztus 8-án Haydn A halászlányok c. dalművének premierje volt (a második előadásra augusztus 10-én került sor).
A tavaly megépült korszerű, 300 férőhelyes befogadó teátrum, a tokaji Paulay Ede Színház ideális helyszínt biztosított a zenetörténeti kuriózum újjászületéséhez.
Az Eszterházy család szolgálatában álló Haydn 1769-ben komponálta a dramma giocoso műfaji megjelöléssel ellátott alkotását az eszterházi (ma: fertődi) udvari operaház számára. Carlo Goldoni eredeti librettóját valószínűleg a sokoldalú Carl Friberth dolgozta át Haydn számára, aki nemcsak a korszak egyik jeles tenoristája volt (Haydn több művét ő szólaltatta meg először), hanem zeneszerző (főleg egyházzenei kompozíciókat írt) és szövegíró is. Ez utóbbi minőségében a zenetörténeti kutatások szerint Haydn A patikus és az Aki hűtlen, pórul jár c. operáinak szövegét is jegyzi. (VI. Pius pápa Gluck és Mozart mellett őt is az Aranysarkantyú Lovagrend tagjává avatta zenei téren tett szolgálataiért.)
A Halászlányok, mint a korabeli dramma giocoso műfajának jellegzetes képviselője a da Ponte librettójára írt nagy Mozart-operák előképének tekinthető. A cselekményvezetés tekintetében főleg a Cosi fan tuttéval és a Szöketés a szerájból c. operával mutat szoros rokonságot, azonban a két szerelmespár történetét egy Hamupipőke-mesébe helyezi. Eurilda (lírai mezzoszoprán) egy trónviszály következtében letaszított uralkodó lánya, akit egy szolga kimenekít és egy idős halász, Mastricco (buffo basszus) nevel fel, nem fedve fel még neki sem személyazonosságát. A trónbitorló halála után Lindoro herceg (lírai bariton) körbeutazza az országot, hogy megtalálja az elveszett hercegnőt. A szerelmi történet középpontjában álló két halászlány, Nerina (drámai koloratúrszoprán) és Lesbina (szubrett-szoprán) mindent megtennének azért, hogy a királyi udvarban éljenek és ezért önmagukat igyekeznek jogos örökösként feltüntetni. Még kedveseiket, Burlottót (Lesbina testvére - lírai tenor) és Frisellinót (Nerina testvére - tenor II) is képesek eltaszítani maguktól. A fordulatokban bővelkedő cselekmény végén kiderül, hogy a Lindóróba szerelmes Eurildát illeti a trón és ő boldogan lép házasságra a herceggel. A hoppon maradt lányok - jobb híján - visszafogadják régi párjukat.
Dallos Erika karmester és Gabriella Balgova szoprán - próba
A többi Haydn-operához hasonlóan a Halászlányok partitúrája is két évszázadig archívumok mélyén lappangott, felfedezésére csak az utóbbi két évtizedben került sor. Egyik első modern kori előadása 1993-ban, a litvániai Haydn-Schubert Fesztivál keretében zajlott le, a magyar Géczy Olga vezényletével. Ennek hangfelvételét a Hungaroton idén, a Haydn-év kapcsán jelentette meg és ez a dalmű egyetlen hivatalos, kereskedelmi forgalomban lévő CD-lemeze. A litván operaház együttesében a tenorfőszerepet egy hazánkfia, Littay Gyula (Gyula Littai) énekelte, aki az 1970-es és 80-as években a genfi operaház tagja volt. (Itt többek között R. Strauss Saloméjánek Narrabothját alakította 1975-ben, Ursula Schröder-Feinen, Astrid Varnay és Leif Roar partnereként, Sebestyén György [Georges Sebastian] vezényletével, 1989-ben pedig R. Strauss Capriccójának egyik szolgáját Denia Mazzola-Gavazzeni, Thomas Moser, Hugues Cuénod, Andreas Schmidt és Wolfgang Schöne oldalán, Horst Stein zenei vezetésével.)
A Magyar Állami Operaház a Halászlányokat 2003 júniusában mutatta be a Thália Színházban, az Opera Stúdió szólistáinak közreműködésével, Oberfrank Géza dirigálásával. A zenetörténeti kuriózumot a Haydn-év alkalmából több helyen is bemutatták, a tokaji előadás mellett többek között a londoni Wigmore Hall-ban a Bampton Classical Opera, és Bécsben a Wiener Kammeroper produkciójában.
A zempléni kisvárosban tartott premier méltán nyerte el a közönség tetszését. "Dinamikus, szellemes előadás született..." Egy rendkívül dinamikus, szellemes előadás született; az amerikai rendezőnő, Teresa Nevola Moyer érzékletesen bontotta ki a mű helyzetkomikumait. A rendező így nyilatkozott az előadás születéséről: "Amikor először találkoztam a művel, rögtön lenyűgözött a zene és a librettó összhangja, ill. a szereplők élő, realisztikus jellemrajza - annak ellenére, hogy Haydn korai operájáról van szó. Kiváló énekesekkel találkoztam, akik csodálatosan játszanak is, mindegyikük inspiráló személyiség. Az egy hétig tartó kreatív próbafolyamat során remekül dolgoztunk együtt."
Haydn: A halászlányok - Rodica Vica, Kiss Pamela, és Tarjányi Tamás
A dalművet húzásokkal játszották, aminek a rendezőnő szerint több oka is volt: "Igyekeztem a szerteágazó cselekmény elvarratlan szálait kiküszöbölni, így pl. azt, amikor a darab legvégén a két halászlány kedvese nemeseknek öltözik és álruhában hódítják meg választottaik szívét. Nerina és Lesbina hataloméhes, önző jellemrajzait ez az epizód még jobban kidomborítja, de a dramaturgiailag kidolgozatlan jelenet csak egy önmagában álló teljes operában nyerheti el adekvát megfogalmazását. És ez lesz majd a Cosi fan tutte." (Teresa Nevola Moyer rendezői pályafutása előtt kisebb szerepeket énekelt a philadelphiai operaházban és a Spoletói Fesztiválon is vendégszerepelt. Jelenleg a Pennsylvaniai Egyetem zeneakadémiájának professzora, számos operaprodukciót jegyzett az oktatási intézmény fiatal művészeinek közreműködésével.)
A zenei kíséretet a Miskolci Szimfonikus Zenekar művészeiből alakult együttes, a Camerata Miskolc látta el. A dirigens Dallos Erika volt, aki avatott stílusismerettel hozta felszínre a partitúra értékeit. A plasztikus zenei megvalósítás mellett a fiatalokra is gondosan ügyelt, mindenkit segített abban, hogy képességei a lehető legjobb formában mutatkozzanak meg. A felkészítés során oroszlánrészt vállalt a barokk- és klasszikus repertoárban példaértékű interpretációkat jegyző tenor, Timothy Bentch is.
Haydn: A halászlányok
Az igényes szerepek nagy kihívást jelentettek a többnyire még alapképzésben tanuló énekeseknek, de szépen megállták a helyüket és izgalmas alakítások születtek. "Külön méltatást érdemel a felszabadult játék és éneklés..." Fiatal korukból adódóan sokuk még nem vett részt teljes operaelőadásban és ezért külön méltatást érdemel az a felszabadult színpadi játék és éneklés, amellyel a közönségnek valóban önfeledt perceket tudtak szerezni. Az opera legnehezebb szólama Nerináé, ő zenei értelemben is a nagy Mozart-hősnők, Fiordiligi, Konstanza és Elettra (Idomeneo) egyik előképe. Nerina szólama minden regiszterben kiegyenlített, virtuóz drámai koloratúrszoprán hangot igényel és a számos nemzetközi versenygyőzelmet elért román énekesnő, Rodica Vica tolmácsolásában a szerep összes aspektusa kibontakozott. Az akadémista művésznő többek között Nelly Miricioiutól tanult és már olyan bravúrszerepekre készül, mint a Lucio Silla Giuniája vagy Lucrezia Borgia. Különleges élmény volt hallani interpretációjában Nerina II. felvonásbeli drámai áriáját, amely szembetűnő hasonlóságot mutat Elettra III. felvonásbeli nagyáriájával Mozart Idomeneójában.
A másik szoprán főszerepet, Lesbinát a Szerbiában élő Kiss Pamela alakította. Hangi adottságai elsősorban a nagy lírai és koloratúrszerepekre predesztinálják, de színpadi kisugárzása révén operettprimadonnaként is ideális lenne. A Novi Sad-i dalszínházban a közeljövőben fog debütálni a Rigoletto Gildájaként.
Az opera hősszerelmeseként, Burlottóként egy ígéretes lírai tenor, Tarjányi Tamás mutatkozott be. Természetes hangképzése és hangjának hajlékonysága ideális alap, amelyre lehet építkezni. A művész az énektanulmányait megelőzően a Színház és Filmművészeti Főiskolán végzett színművész szakon, ezt követően a Zeneakadémia ének-tanszakán Nádor Magda tanítványa volt, idén szeptembertől pedig a bécsi Zeneakadémiára nyert felvételt. A jövőben a nagy Mozart-szerepek jelenthetnek lehetséges útirányt számára.
Frisellino szerepében az izraeli Aaron Allsbrook-ot láthattuk. A másodtenorra írt figurát egyaránt megszólaltatja lírai és karaktertenor, Allsbrook az utóbbi vonalat képviseli. Sokkal több lehetőség rejlik hangjában, mint amit a klasszicista operában megmutatott, adottságai révén olyan nagy karakterszerepek elsőrangú tolmácsolója lehet, mint a Siegfried Miméje és a Salome Heródese. A négy énekes hangja szépen illeszkedett egymáshoz, az est egyik fénypontja az első felvonás záró kvartettje volt. (A zeneszám feltűnő rokonságot mutat a Szöktetés a szerájból második felvonás végi négyesével.)
Eurildaként a Zeneakadémia ének-tanszakán tanuló, Felvidéken született mezzoszoprán, Balgova Gabriella jeleskedett. Kiegyenlített lírai hangja minden regiszterben jól érvényesült; szép pályafutásnak tekinthet elébe.
Lindorót a román Adrian Prelucan énekelte - áriáinak kantilénáit dalszerűen formálva meg.
A Mastriccot alakító Gradsach Zoltán szintén a Zeneakadémia ének-tanszakának növendéke, énekesi és színészi adottságait már a Kiscelli Romtemplomban megrendezett opera-vizsga kapcsán méltattuk. Itt még nagyobb lehetősége nyílt megmutatnia magát: amellett, hogy huszonegynéhány évesen fergeteges humorral lubickolt az öregember buffo szerepében, bebizonyította, hangilag is teljesen érett szerepkörére. Ő is természetes hangmatériával rendelkezik, a kis teátrumban impozánsan hatott hangerejével.
(Fiatal magyar énekeseink ezúttal is a Zeneakadémián az énekesképzésben bekövetkezett tehetségközpontú szemléletváltásról adtak képet...)
Péterfi Nagy László
fotó: Crescendo Nyári Akadémia
2009. augusztus 8.
Crescendo con Spirito, VI. Nyári Akadémia
Tokaj, Paulay Ede Színház
Joseph Haydn:
A HALÁSZLÁNYOK
Szereplők:
Nerina: Rodica Vica (Románia) - szoprán
Lesbina: Pamela Kiss (Szerbia) - szoprán
Eurilda: Balga Gabriella(Szlovákia) - mezzoszoprán
Lindoro: Adrian Prelucan (Románia) - bariton
Burlotto: Tarjányi Tamás - tenor
Frisellino: Aaron Allsbrook (Izrael) - tenor
Mastricco: Gradsach Zoltán - basszus
Camerata Miskolc
Díszlet: Matthew Allar (USA)
Koreográfus: Tina Bailey (Malaysia)
Rendező: Teresa Moyer (USA)
Művészeti vezető: Dallos Erika
További információ a Crescendo Nyári Akadémiáról:
www.hungary.crescendo.org
