(Az énekesnővel az előadás előtt beszélgettünk.)

Lulu szerepét az operairodalom egyik legnehezebb szerepének tartják. Egyetért ezzel?

Lulu tényleg nehéz szerep, de nem úgy, mint például egy nehéz olasz szerep. Nem elég kottahűen megtanulni és elénekelni, mert a Lulu egy gyönyörűen megírt beszédnyelv, egy elbeszélés, amit nem lehet egyik napról a másikra, néhány próba alatt megtanulni. Én öt éve énekelem ezt a szerepet és most érzem csak igazán a magaménak. Most érzem, hogy felelek minden szóért, amit ebben a műben elénekelek.

Ez is lehet az oka, hogy a művet nagyon ritkán játszák?

Legfőképp az jelenti a nehézséget az énekesek részéről, hogy atonális zenéről van szó. Bár nem alapkövetelmény a szerep elénekeléshez, de nagyon jó, ha az énekes abszolút hallással rendelkezik, mivel hogy nincs konkrét hangnem. A zenekar nem ad egy biztos hangnembeli alapot, mint általában az operákban. Ezért is nehéz megfelelő társulatot találni, mivel sok szereplő van a darabban, és valamennyinek el kell tudnia énekelni ezt az atonális zenét.

fotó: Operaportál

Beszélne egy kicsit Luluról, a főszereprőről?

Nagyon szeretem ezt a szerepet és szeretem Lulut is, bár ő a gonosznak a megtestesítője... "...értem, hogy mi Lulu tragédiája ebben a világban..."
A mitológiában Éva a jó megtestesítője és Lilith az, akitől indul minden gonoszság. Lulu pedig Lilithtől származik. Úgy érzem, hogy mint nő és mint a szerep megformálója, értem, hogy mi Lulu tragédiája ebben a világban, amit a férfiak irányítanak.

Elég régóta dolgozik a Helikon Színházzal. Az orosz operaéletben milyen szerepet tölt most be ez a színház?

A Helikon Színházat alapításától fogva ismerik, de a kezdeti évektől a profivá válásig a társulat hatalmas utat tett meg.
Ma nagyon elterjedtek a kamaraoperai társulatok és a mi színházunk ebben nagyon fontos szerepet tölt be. A hagyományos, nagy operaházakhoz képest több kortárs darabot tudunk előadni. Dmitrij Bertman, az igazgatónk jól érez rá, mit kell játszani, megelőzve ezzel más orosz rendezőket. A mi színházunk egy kicsit mindig előrébb jár.

fotó: Operaportál

A többi orosz zenei színházat milyennek látja?

Az orosz színházak nagyon széles spektrumon mozognak, mindegyik más. A Marinszkij Színház például olyan színvonalú, mint a Metropolitan vagy a Covent Garden. Egyes színházak - például a moszkvai Nagyszínház - megtartják a régi orosz operai tradíciókat. Van sok vidéki színház, ami ugyanúgy néz ki, és amelyben ugyanúgy adnak elő, mint száz évvel ezelőtt.

És az orosz fesztiválélet?

Épp most voltam egy orosz fesztivál zsűrijének a tagja. Megdöbbentett, hogy az egyes produkciók között milyen minőségbeli különbségek vannak. Egyes vidéki színházak világszínvonalú produkciókat hoznak a fesztiválokra, miközben neves moszkvai társulatok olykor átlagos produkciót hoznak létre, aminek semmi nyoma nem marad. Épp a fesztiválok mutatják meg legjobban, hogy milyen sokszínű az orosz operaélet.

A Miskolci Operafesztiválból mennyit lát?

A Miskolci Színházat... Csodálatos épület, de produkciókat sajnos nem tudok megnézni.

Mit vár a mai estével kapcsolatban? Vannak félelmei?

Igen, félek, hogy a közönség megérti-e a darabot. Szeretném, ha az előadás tetszene nekik.

Ferencz Zsófi

(Köszönet Bakos Tibornak az interjú elkészítésében való közreműködéséért.)

Kapcsolódó cikkek:

Néma Jack (Kritika az előadásról.)

"Semmi sem nehéz, ha szereted" (Interjú Konstantin Chudovsky karmesterrel.)

Lulu galéria (Képek az előadásról.)