A szláv zene az idei operafesztivál vezérfonala. Milyen viszonya van a szláv zenével? Hogyan kötődik hozzá?

Jellegzetes zene, annyi szent és aki foglalkozik vele, annak meg kell tanulnia beleérezni magát ebbe a sajátságos világba. "Jellegzetes zene, annyi szent..." Nem könnyű megszokni az ismétléseket, a gondolatok egymásutániságának másságát, vagy éppen a léptékek különbözőségét. Egy szláv lélek nagyobb léptékben gondolkodik, mint mi, akik büszkén közép-európainak valljuk magunkat. Kompország lévén, ahogy azt Ady megmondta, mindig a keleti vagy nyugati parthoz csapódunk. A nyugatinál lévén, azt hiszem, hogy most kezdjük el igazán értékelni, hogy mit jelentett a keleti part. Nekem például nagyon sokat, én az összes nagy szláv szerzőt állandóan repertoáron tartom. Chopint is idesorolnám, mert hiába emigrált ő Párizsba, azért a lelke mélyén és zenéjében is lengyel maradt. Ami azokat a szláv szerzőket illeti, akik elszármaztak otthonról, őket mindenképpen fenyegette egyfajta terméketlenség veszélye. Ilyen volt például Rahmanyinov, meg Sztravinszkij is. Sztravinszkij túljutott ezen a problémán és nagyon hamar feltalálta magát akár a francia, akár az amerikai környezetben is és úgy tudott francia vagy német zenéket írni, hogy közben orosz maradt. Van egy olyan szláv művésztípus, aki nyugati iskolázottságú és teljes mértékben asszimilálta a nyugati kultúrát, ilyen például Csajkovszkij vagy Dvořák. Mindketten olyan jellegzetességekkel bíró zenét írtak, amely azonnal identifikálható - azonnal észreveszem, hogy ez valahonnan keletről van. Ez a szláv zene.

Miért Rahmanyinovval lép fel idén az operafesztiválon?

Azt is mondhatnám némi cinizmussal, hogy azért, mert Bátor Tamás, a fesztivál igazgatója ezt kérte. De Chopin és Rahmanyinov nagyon jól összejön, hiszen mindketten zongoristák voltak és Rahmanyinov bevallottan Chopin nyomdokain haladva építette fel hatalmas zongora ouvre-jét, de van egy óriási különbség is a kettő között, hiszen Chopin nem írt zenekarra. "Vissza kellene adni ezeknek a szerzőknek a becsületét..." Viszont Rahmanyinov, ha zongorára ír, akkor is zenekarszerű, hiszen első sorban zongorista volt és még ez a hatalmas kórusszimfónia is, a Harangok, teljes mértékben lejátszható zongorán. Azt hiszem, hogy vissza kellene adni ezeknek a szerzőknek a becsületét - a méltatlanul elfeledett orosz komponistákra gondolok. Az ötvenes-hatvanas években - először burkoltan, majd nyíltan is - a kötelező orosz nyelvtanulást és az oroszokat a megszálló hadsereg ittléte miatt sikk volt utálni. Nagyon sajnálom, hogy nem tanultam meg oroszul rendesen, és azt is, hogy viszonylag későn kerültem kapcsolatba azokkal a szerzőkkel, akik talán abban az időben még Oroszországban sem voltak elfogadottak, hiszen Rahmanyinov emigráns lévén eléggé indexen volt. A zenefejlődés történetének szempontjából nem jelentős figura, de ettől függetlenül gyönyörű, sőt, jelentős zenét írt. Ugyanúgy el kellene foglalnia a maga helyét a magyar zenei életben, mint ahogy Bartóknak a világ zenei életében.

Melyek a szépségei egy karmester számára egy ilyen műnek, mint a ma esti Rahmanyinov mű?

A karmesterre itt inkább kötelezettségek hárulnak - az egész összetartása - ami természetesen messze visszahat a dolog szépségére is. Minél együttebb szólal meg valami, minél inkább egységes a gondolkodás, a metrika, az akcentuálási rendszer, a zenéhez való általános viszony a zenekarban - ez a karmester függvénye - annál jobb lesz az előadás. A karmesternek sajnos kevés lehetősége van elmerülni a darab szépségeiben előadás közben, de én azt gondolom, hogy ez már megtörtént. Egy előadóművész elsődleges feladata, hogy azt az élményt, ami a darab miatt érte, illetve a darabbal való megismerkedés folyamán felgyülemlett benne, megőrizze, továbbfejlessze és maradéktalanul kiközvetítse a közönségnek.

Miért tartja fontosnak, hogy fellépjen a Miskolci Operafesztiválon?

Valamilyen szempontból Rahmanyinov: A harangok című műve is opera és az általam meghangszerelt daraboknak is van dramaturgiájuk. Azért tartom fontosnak ezt, mert hozzájárulunk nem csak Miskolc zenei életének az emeléséhez, vagy az operafesztivál sikeréhez, hanem egyfajta drámai vagy dramaturgiai gondolkodás elmélyítéséhez is.

Orosz Márta

Kapcsolódó oldalak ezen a honlapon:

Rahmanyinov és Chopin (Képek az előadásról.)

Kocsis Zoltán (életrajz)