Június 17-én láthattuk Erkel Ferenc egyetlen vígoperáját, a Saroltát a Miskolci Operafesztiválon, a Nyári Színházban.

A Saroltát 1862-ben mutatták be a budapesti Nemzeti Színházban, ahol a mű mindössze hat előadást ért meg, majd 1901-ben is csak négy alkalommal adták elő az Operaházban. 1971-ben bemutatták Szegeden, 2002-ben pedig Kolozsváron. A Kolozsvári Magyar Opera mostani előadása azonban nem azonos a nyolc évvel ezelőttivel, Demény Attila új rendezését most, Miskolcon mutatta be a kolozsvári társulat.

Visszatérve az ősbemutatóra: a Hunyadi László és a Bánk bán sikerét követően a Saroltát igen csalódottan fogadta a korabeli közönség. A kudarc elsőszámú okaként azonban már a kortársak is a gyenge librettót jelölték meg. Ez kétségtelenül igaz is. Demény Attila rendező és az énekesek ugyan mindent megtettek, hogy a műben fellelhető komikai lehetőségeket kiaknázzák, nem ők tehetnek róla, hogy ez csak korlátozott mértékben sikerülhetett. A népi vígjátékként is meghatározott mű azért nem olyan rossz, mint ahogy azt a korabeli - és számos későbbi - kritikák alapján gondolhatnánk. Bár zeneileg meglehetősen eklektikus - az olasz operai elemektől a verbunkosig számos stílus megtalálható benne - élvezetes pillanatai is vannak. Megfelelő társulattal sikerrel is színpadra vihető, amire jó példa volt a mostani előadás.

Pataki Adorján (Mátyás király), Víg Ibolya (Sarolta) és Sándor Árpád (Ordító kántor)

Sarolta szerepét gyönyörűen énekelte a rendkívül tehetséges Víg Ibolya, bravúráriáját is remekül adta elő. Sándor Árpád (Ordító bumfordi) színészileg és hangilag is jó produkciót nyújtott, és Laczkó V. Róbert (Gyula vitéz) is „hozta" a szerepet. A Jankó Zsolt vezette zenekar és a kórus is nagymértékben hozzájárult, hogy egy lelkes, dinamikus és jó hangulatú előadást láthatott a Nyári Színház közönsége.

A Mátyás király szerepében színpadra lépő Pataki Adorján két nappal később, a Bánk bán előadásán is fellépett Ottó szerepében, mindkét produkcióban igen meggyőző alakítást láthattunk tőle. A Kolozsvári Magyar Opera fiatal tenoristáját, aki 2003 óta tagja a társulatnak, a Sarolta előadását követően kérdeztük a szerepről.

Pataki Adorján (fotó: Operaportál)

Az énekes elmondta: Mátyás király szólamának eléneklése kifejezetten nehéz feladat. A szerinte olykor egy Rossini-opera tenor szólamára emlékeztető lírai részek ugyanis drámai jelenetekkel váltakoznak, ami hangilag igen megterhelő. Pataki Adorján egyébként több alkalommal fellépett már Magyarországon, a debreceni Bánk bán produkció mellett két évvel ezelőtt Pinkerton szerepében is hallhattuk őt a Pillangókisasszonyban Miskolcon. Erkel-repertoárját pedig ősszel tovább bővíti: Hunyadi László szerepében debütál majd.

Csák Balázs

Képek az előadásról

Fotó: Vajda János

Jelenet

Laczkó V. Róbert (Gyula vitéz)

Laczkó V. Róbert (Gyula vitéz) és Víg Ibolya (Sarolta)

Sándor Árpád (Ordító kántor) és Víg Ibolya (Sarolta)

Jelenet

Sándor Árpád (Ordító kántor), Víg Ibolya (Sarolta) és Pataki Adorján (Mátyás király)

Sándor Árpád (Ordító kántor), Víg Ibolya (Sarolta) és Pataki Adorján (Mátyás király)

Pataki Adorján (Mátyás király) és Víg Ibolya (Sarolta)

Jelenet

Laczkó V. Róbert (Gyula vitéz) és Víg Ibolya (Sarolta)

Laczkó V. Róbert (Gyula vitéz), Sándor Árpád (Ordító kántor) és Víg Ibolya (Sarolta)

Jelenet

***

Cselekmény

Játszódik Magyarországon, a XV. század második felében.

Mátyás király serege egy falucska határában táborozik. Az egyik katona, Gyula vitéz meghódítja a helybéli kántor, Ordító lányának szívét.
Az ifjú királynak is tetszik Sarolta, ezért holló címeres hadiköpenyét kicserélve a Gyula vitézével, egyszerű katonaként kezd udvarolni a lánynak, aki újabb széptevőjét visszautasítja.
A sereg másnap csatába indul, Gyula Mátyás köpenyében vesz búcsút Saroltától, ezért Ordító azt hiszi róla, hogy ő a király. Meglátja ugyan, hogy a had élén az igazi Mátyás áll, de azt gondolja, hogy ez amolyan hadicsel.
A sereg győztesen tér vissza. Mátyás üzenetet küld a kántornak: az a király óhaja, hogy Sarolta még ma hozzámenjen Gyula vitézhez. Az álesküvőn a vőlegény szerepét persze magának szánja a király. Amikor Ordító a híradást megkapja, sebtében összeházasítja lányát az épp ott tartózkodó igazi Gyula vitézzel, az odaérkező királyt pedig - nehogy megzavarja az esküvőt - a pajtába zárja. Hamarosan minden kiderül. Az igazságos Mátyás - látva a fiatalok boldogságát - mindenkinek megbocsát.

***

2010. június 17., 21 óra, Miskolci Nemzeti Színház, Nyári Színház

Erkel Ferenc:

Sarolta