Erkel Ferenc:

István király

(opera négy felvonásban, két részben)

történelmi opera a legnagyobb magyar királyról és tanításáról, az összetartásról

2013. augusztus 20.  (kedd) 19:00

Margitszigeti Szabadtéri Színpad

BEMUTATÓ

István király halálának 975. és szentté avatásának 930. évfordulója tiszteletére

Az előadás fővédnöke Dr. Erdő Péter bíboros, prímás, Esztergom-Budapesti érsek.

Államalapító Szent István király ünnepén Erkel Ferenc utolsó befejezett operájának bemutatójával tisztelgünk Szent István emléke előtt, neves énekesek közreműködésével. A történelmi hitelességű opera államalapítónk uralkodásának utolsó éveit idézi fel, középpontjában azzal az örök érvényű gondolattal, mely szerint a magyar nemzet mindenkori boldogulásának kulcsa az összetartás.

Szereposztás:

István, magyarok királya: Bretz Gábor
Gizella, neje, királyné: Wiedemann Bernadett
Imre herceg, fiuk: Balczó Péter
Péter, a velencei herceg fia, István öccse: Szegedi Csaba
Vazul, Árpád-házi herceg: Sárkány Kázmér
Sebős, Buda fia, pogány harcos: László Boldizsár
Crescimira, a horvát király lánya: Keszei Bori
Jóva, Gizella udvarhölgye: Balatoni Éva
Zolna, Jóva lánya: Szakács Ildikó
Csanád vezér: Pataki Bence
Barang, sámán: Bátki Fazekas Zoltán
Gellért, bencés püspök: Gábor Géza
Asztrik püspök: Kiss András
Vencelin: Geiger Lajos
Pázmán: Kiss Péter
Hunt: Horváth István
Endre: Beöthy-Kiss László
Béla: Fátrai János
Levente: Dani Dávid

Közreműködik: MR Szimfonikusok és MR Énekkar, karigazgató: Oláh Gábor
valamint a Budapesti Stúdió Kórus Egyesület,karigazgató: Strausz Kálmán

Vezényel: Vajda Gergely

Díszlet- és jelmeztervező: Erkel László KENTAUR

Koreográfus: Kulcsár Noémi

Korrepetitor: Katona Anikó, Köteles Géza

Rendező: Nagy Viktor

Az előadást színre viszi: Szabad Tér Színház Nonprofit Kft.

Producer: Bán Teodóra

Bemutató előadás a Szabad Tér Színház és az MTVA együttműködésével.

*

"Erkel-leszármazott a látványtervező"

Félig-meddig kiköltözött a nyáron a Margitszigeti Szabadtéri Színpadra Erkel László, művésznevén Kentaur, díszlet- és jelmeztervező. Az Oliver! musical látványvilága dicsérte a munkáját, augusztus 20-ára pedig Erkel Ferenc István király operájának bemutatójára készül a monumentális produkciót felvállaló színházzal együtt. MÁTRAHÁZI ZSUZSA INTERJÚJA.

– Az augusztus 20-i István király minden eddiginél izgalmasabb munka Önnek, ahogy kívülállóként gondolnánk, hiszen családi szálak is kötik szerzőjéhez, Erkel Ferenchez?

– Remélem, tetszene a szerzőnek, bár komoly feladat elé állított minket ezzel a művel. Körülbelül száz szereplő fog a színpadon mozogni, és hatalmas drámai jelenetek viszik előre az előadást. A játéktér „része” egy 70 tagú kórus, amelyet a színfalak mögött még egy külön 50 fős kar fog hangilag támogatni, és huszonvalahány főszereplőnk van: az akkori történelem nagyjai mind felvonulnak az operában, emellett fellépnek benne táncosok, sőt még akrobaták is. Most már jobban értem, hogy miként született az István, a király című rockopera, és miért kellett beletenni a címébe az „a” betűt; nyilván megihlette Szörényiéket ez az Erkel-mű, amelyet nagyon régóta nem játszottak magyar színpadon. (...)

Tovább az interjúra a Margitszigeti Szabadtéri Színpad honlapjára.

 Erkel László Kentaur (fotó: Margitszigeti Szabadtéri Színpad)

*

"Világot járt István király"

Beszélgetés Bretz Gábor operaénekessel, aki az augusztus 20-án bemutatásra kerülő Erkel-opera címszerepét alakítja a Margitszigeti Nagyszínpadon.

A Margitszigeti Szabadtéri Színpad augusztus 20-i jubileumi bemutatója, a több mint száz szereplőt, zenészeket, énekeseket, kórusokat, táncosokat, sőt, akrobatákat is felvonultató grandiózus Erkel-opera, az István király címszerepét fiatal tehetség énekli. Nemzetközi énekversenyek győztese, nagyhírű operaházak ünnepelt fellépője, Bretz Gábor nemcsak saját, Los Angelesben elkezdődött szakmai útjáról beszél az interjúban, hanem arról is, hogy mekkora kihívás egy olyan művet betanulni és előadni, amelyet a mai felnőtt közönség eddig aligha hallhatott vagy láthatott, mert sem teljességre törekvő színielőadás, sem lemezfelvétel nem született ebből a magyar operából az előmúlt hosszú-hosszú évtizedekben.

– Mikor kezdődött a zene iránti vonzalma?

– Mondhatnám némi túlzással azt is, hogy már a születésem előtt. Édesanyám a kecskeméti Kodály Zoltán Zeneiskola első évfolyamán alapító kisdiákként volt jelen, zongorázni és hegedülni tanult, édesapán ugyancsak zongorázott. Úgyhogy egész kis koromtól kezdve vittek koncertre, operába, és nekem ez nagyon tetszett. Nem jártam zenei általános iskolába, ellentétben későbbi zeneakadémiai évfolyamtársaimmal, amit komoly hátrányomnak éreztem velük szemben. Kórusban kezdtem énekelni gimnazistaként G. Horváth József karnagy keze alatt, aki Bárdos Lajos veje volt. Az iskolai énekkaron kívül vitt magával az akkori Pedagóguskórusba is. Ő volt az, aki még mutálós, tizenhat-tizenhét éves koromban úgy gondolta, hogy szólóénekléssel is érdemes lenne próbálkoznom." (...)

Tovább az interjúra a Margitszigeti Szabadtéri Színpad honlapjára.

 Bretz Gábor az István király próbáján a Margitszigeten

(fotó: Kaiser Ottó)